A félelmetes körhinta

A félelmetes körhinta

Vajon mire akarnak rámutatni napjaink korlátai? Mit akar megtanítani nekünk a lezárás, a maszk, az, hogy nem lehet fagyizni az utcán? (Tiszta szerencse, hogy dermesztő hidegek vannak…) Mit üzennek a körülöttünk ordító jelek? (Nem az ordító emberek, hanem a jelek.) Mindig minden, sokakat érintő esemény mögött húzódik valami mögöttes tartalom. Pláne, ha eseménysorozatról beszélhetünk, ami lassan másfél éve tart (ide hozzánk pont egy éve került). Az újabb lezárások és korlátozások kihirdetésének napjaiban küldtem egy olyan levelet, hogy „Most a tanulságokra figyelj!” Mindezzel arra akartalak ösztönözni, hogy NE A FÉLELEMRE figyelj! Továbbra is fenntartom ezt a tanácsomat, de most még mélyebbre nézünk a kútba… A leginkább korlátozó, önsorsrontó érzelmeink: Bűntudat Félelem Gyűlölet Most mind a háromból tartósan kijut. A bűntudat Egy éve harsogják nekünk, hogy ha nem hordjuk a maszkot, akkor megöljük a szomszéd többszáz kilométerre élő nagymamáját… Vagy a mittutomén milyen celeb egyébként kruppos gyerekét. Aha, hát persze. Szóval, mások élete múlik azon, hogy mi hordjuk-e a maszkot vagy sem. Ez olyan felelősség, ami egyszerűen nem is létezik a valóságban, ez csak egy kamu-felelősség, és annak kamu-hárítása. Dupla-kamu. Ugyanis mindenki a saját életéért felelős, ugyanakkor a bűntudatkeltéssel megturbózott felelősség-nyomás ellen már csak azok védettek, akik szinte mágikus mentális erővel bírnak…. itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Hogyan töröljük el az irodalomoktatást?

Irodalomoktatás, kötelező olvasmányok

Folyik valami vita most a közéletben arról, hogy milyen kötelező olvasmányokat kellene eltörölni és miért pont azokat, és helyettük milyen más kötelező olvasmányokat kellene beiktatni a tanmenetbe. Sok értelmiségi most még külön örül is, merthogy végre nyílt egy diskurzus egy fontos témáról. Hát szerintem meg nagyon rossz a dilemma. Nagyon rossz törésvonal mentén közelítjük meg az irodalom témáját. Én sokkal drasztikusabban fognám meg a dolgot: Az egész irodalomoktatást törölném el, úgy, ahogy van. Helyette három dolgot emelnék be, NEM irodalomoktatás gyanánt, viszont irodalomoktatás helyett. – Könyvklub – Minden gyerek hozná, hogy a héten mit olvasott, miért azt olvasta, és mit szűrt le belőle, mit adott neki a könyv/sztori, mit nem adott. Diskurzusokat lehetne nyitni ott, az iskolában, a gyerekek között arról, hogy melyik könyv-történet-mese kinek miért tetszik, és kinek miért nem tetszik. A diákok közti párbeszédekre alapoznám az egészet, esetleg részletek felolvasása is szóba jöhetne, mondjuk érvek megtámogatásaként. Azok, akik utálnak olvasni, azt is elmondhatnák, hogy őket miért nem szólítják meg a könyvek, és írásos tartalmak, de azt is megmutathatnák, hogy egyébként például az interneten könyvnyi szöveget elolvasnak és folyamatosan informálódnak attól függetlenül, hogy nem szeretik a könyveket. A gyerekek-diákok egymással beszélgetnének, a tanár csak moderátorként, mentorként lenne jelen. –… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Keresőoptimalizálás 2021

SEO forradalom

Mióta létezik a Google kereső, azóta létezik keresőoptimalizálás is. Weboldalak és cégek milliói igyekeznek megfelelni a Google kénye-kedvének, pontosabban a többszáz különböző tényezőt figyelő és összevető algoritmusainak. A Google-t hivatalosan 1998. szeptember 4-én alapították, de csak 2000 környékén kezdett éledezni a keresőoptimalizálás szakma, és 2002-re teszik azt az első algoritmus frissítést, ami már hatással volt a találati listákra. (Forrás: ite.hu Google algoritmus frissítések története) Az algoritmusok tündöklése és bukása Azóta ezek körül az algoritmusok körül forgott a világ. Már persze közvetlenül csak azok számára, akik igyekeztek kiismerni a keresőrobotok lelki világát, de közvetve természetesen azok életére is hatással volt, akik akkoriban még a net környékén sem jártak, sőt, számítógépet sem láttak még közelről. (Okostelefonok meg ugye nem olyan rég óta vannak.) Szakemberek szoktak arról elmélkedni, hogy vajon a Google lesz-e valaha a világ ura, és igencsak megoszlanak a vélemények, mégha parázs viták nem is szoktak már kialakulni. Én azt szoktam mondani, hogy a Google már most is a világ egyik ura, már csak az a kérdés, hogy az marad-e huzamosabb ideig. (Igen, és még nagyobb teret fog nyerni.) Ha végignézzük a fenti linken az algoritmusfrissítések lényegét és a köztük eltelt időintervallumokat, még egy gyors átgörgetéssel is nyilvánvalóvá válik, hogy a… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Attól semmi nem lesz jobb a világban, ha elolvasol egy könyvet?

2021 jobb világ lesz?

Először is, BÚÉK! 2021-re vonatkozó intelmeimet itt találod>> Másodszor pedig indítsuk be az évet azzal, hogy beszélünk valamiről, amiről nem szoktunk! Minap egy olvasóm ezt írta nekem, az újévről szóló egyik levelemre reagálva (fenti cikket linkeltem be a levélben): Elcsépelt szavak… Nem lesz jobb a világ attól, ha elolvasom egy könyved… Holnaptól másként látom a világot… Nem egyszerű ez… Tegyük hozzá, hogy a levelem nem arról szólt, hogy olvasd el egy könyvem, hanem arról, hogy szerintem 2021-nek az alkotás évének KELL LENNIE. Azért mondom így, hogy kell lennie, mert 2020-ban pofáncsapott bennünket az élet azzal, hogy mi van akkor, ha hagyjuk, hogy úgy legyenek a dolgok, ahogy a gép meg a sors dobja őket nekünk. Itt vagyunk mi, a legértelmesebb ismert lények az Univerzumban, és hagyjuk, hogy egy vírus packázzon velünk, de nem gyengén, hanem teljes erőből… Hát jó reggelt, emberiség! De igazat adok az olvasónak, ha azt gondolja, hogy egy könyv elolvasásával még nem lesz jobb a világ, és kevés még az, hogy másképp látja a világot mondjuk egy könyv tartalmának hatására. De mégis mit várhat magától az ember??? Mit vár magától az az olvasó, aki lesajnálja a könyvek gondolkodásmódra gyakorolt hatását? Mit vár magától az az ember, aki… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Valóban Működő Célkitűzési Módszerek – webinárium

Vidi Rita logo

Sorscsapás jellegű 2020-as évünk volt, és még mindig százával állnak előttünk a kérdőjelek, hogy vajon milyen 2021-es évünk lesz. Ezt, ami előttünk áll, nem tudjuk elintézni egy Szilveszter éjféli fogadkozással, ehhez sokkal összetettebb szemlélet kell, konkrétan az életstratégiánkat kell rendbe tennünk. Azt javaslom, hogy az év első heteit szánd a 2020-as év tanulságainak levonására, de közben már készülj a jövőre is! Január 16-án egy új webináriummal várlak, melynek címe: Valóban Működő Célkitűzési Módszerek>> Ha rajtam múlik, jó éved lesz. De igazából RAJTAD és a felkészültségeden múlik. A felkészültséghez minden infót megadok, a többit meg majd te hozzáteszed, és könnyedén végigviheted a megvalósítás lépéseit. Jelentkezz most, hogy biztosítsd a hozzáférésedet a webináriumhoz és a felvételhez>>

Olvass tovább

Regényírás – Úton – A Főnix: De mééééééért mennek annyit?

R. V. Legend - Úton - A Főnix

Egyik legvidámabb internetezős pillanatom az volt, amikor – jó pár évvel ezelőtt – megjelent a Gyűrűk Ura filmtrilógia folytatása, a Hobbit, és egy ismerősöm fájdalmasan feljajdulva panaszkodott a Facebook-on, hogy „Tetszik a film, de valaki magyarázza már el nekem, hogy miééééééért mennek annyit? Mindig csak mennek-mennek-mennek, nem értem ezt az egészet.” Azóta is mosolyoghatnékom támad, ha erre gondolok, mert ahogy elképzelem az illetőt, ahogy ott ül a tévé előtt, és fancsali képet vágva komolyan azon morfondírozik, hogy mi értelme van ennek a nagy jövés-menésnek, amit a szereplők három órán keresztül művelnek a képernyőn, és a gondolatmenet végén még csak nem is jut dűlőre – ez a kép annyira vicces számomra, hogy mindig feldob, ha rágondolok. A Főnix-ben is van jövés-menés, jelzem előre. Sőt, hát ugye az egész regénysorozat az útonlevés alapjaira építkezik, hiszen ez az összefoglaló nevük is: Úton – és ennek lesz több, különálló története, különböző helyszínekkel, eseményekkel, szereplőkkel, fordulatokkal, és járművekkel is. Sok történet alapja a jövés-menés, és bizony nem véletlenül. Azért van ez így, mert a jövés-menés, útonlevés kettős célt szolgál: egyrészt dinamizálja a történetet. Gondoljunk csak az összes űrben játszódó sztorira: mindennek az alapja, hogy eleve oda kellett menni, és nagyon sok sci-fi folytatása az, hogy… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás – Úton – A Főnix – a kategóriákon túl

R. V. Legend: Úton - A Főnix

Biztosan vannak olyan írók, akik úgy írják a regényüket, hogy már az elejétől kezdve tudják, hogy az majd a könyvespolcok mely kategóriájába fog beilleni. Nos, én nem ilyen író vagyok. Illetve rosszul mondom: elképzelésem nekem is volt arról, hogy milyen kategóriába fog beilleni a regényem majd a legvégén, de aztán elég érdekes felismerésekben volt részem… De először tisztázzuk: milyen kategóriákról beszélek? Azokról a kategóriákról, amik arra szolgálnak, hogy ha besoroljuk oda a regényt, akkor az adott kategória iránt érdeklődő olvasókat hatékonyabban tudjuk megszólítani. Ott vannak például a sötét tónusú, skandináv regények, amik az utóbbi évtizedekben indultak világhódító útjukra. Ezeket most azért emeltem ki, mert ezek jutottak elsőnek eszembe. De a legismertebb kategóriák ezek szoktak lenni: szerelmes regények, romantikus regények, erotikus regények, horror regények, orvosi regények, komikus történetek, ifjúsági regények, klasszikus regények, történelmi regények, krimik, thrillerek, vámpírtörténetek, spirituális regények, akciódús történetek, sci-fi regények, fantasy regények. Ezek a kategóriák persze nem márványba vésett szabályok, hanem csak iránymutatók az olvasók számára. A Trónok Harca és a Gyűrűk Ura is a fantasy regények közé tartoznak, mégis összehasonlíthatatlanul különböznek egymástól. Amikor elkezdtem írni A Főnixet, még azt hittem, hogy krimibe oltott akciódús kalandregény lesz. Hogy én mekkorát tévedtem, te jó ég! Aztán egy darabig még… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A Főnix – a regényírás átka?

R. V. Legend - Úton - A Főnix

Múlt csütörtökön múlt egy hete, hogy nyomdába küldtem A Főnix-et, és három napja, pénteken kaptam a hírt, hogy most, a hét elején  a nyomda már ki is tudja szállítani a kész példányokat. Hát ez is eljött, méghozzá milyen gyorsan! Napok múlva kezemben tarthatom az én drágaságomat, és a szombati webináriumon meg is fogom majd mutatni az azon résztvevőknek, főleg, hogy a friss adatokat is ez szolgáltatja, például a magánkiadással kapcsolatos költségekről szóló, ott elhangzó részekhez. Talán még emlékszel, meséltem, hogy nagyon rossz érzés volt kitenni a pontot a regény végére. Hasonlóan fura, de jóval lendületesebb élmény volt az a sodrás, amikor még utoljára belenéztem a nyomdába küldés előtt, hogy vajon van-e még benne hiba, tudnék-e még rajta módosítani, és effélék. Nem találtam ilyeneket, szóval egyszerre megnyugodva és kétségek között küldtem el a fájlokat. (Ez volt november 5-én.) Még azon a hétvégén elkezdtem írni az új regényemet. Érted… meg sem jelent még az első, még annak az áramlásnak a hatásain sem vagyok túl, de már belekezdek egy újba… De igazából nincs itt ellentmondás, más összefüggés van: egyrészt annyira jött a két új szereplő, hogy állandóan felváltva láttam őket magam előtt a régiekkel. Ha biztos nyugalommal gazdagított örömre volt szükségem, akkor A… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A Főnix – a végső borító

R. V. Legend - Úton - A Főnix

Csütörtökön ment nyomdába a könyv, tehát a borító is készen állt már addigra. Íme: (vonalkód nincs még rajta) Mint már meséltem, Szabolcs azonnal eltalálta az ízlésemet, és a borítón ezek után már csak leheletnyi javítások történtek: – Betűméretek igazítása – Betűformátumok egységesítése (minden nagybetű) – A főnixmadár finomításai (például merre nézzen) – A lángoknál először kértem, hogy legyen belőlük visszavéve az első verzióhoz képest, de aztán megnéztem távolabbról is és megláttam, hogy nem kell visszavenni, tehát maradt. – Az írói álnevem alulra került. – Megszületett a gerinc, – és a hátsó borító is. Mit kell még tudni a könyv kiviteléről? A mérete A/5, a borító fényes karton lesz. (Nem keménytáblás.) Oldalszám: 286 A lapok ragasztva lesznek egymáshoz. A könyv súlya kb. 400 gramm lesz. Megjelenés: 2020. december 1. Tervezek előrendelési lehetőséget is, hogy december 1-jén már a postázással tudjunk kezdeni, ez november utolsó hetében indul majd. Még egy fontos infó: Az Úton – A Főnix természetesen kapható lesz e-könyv formátumban is: pdf, epub, mobi verziókban is megvásárolható külön, a nyomtatott könyvet vásárlók pedig automatikusan megkapják az e-könyv verziót is.

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A Főnix – javítás és száműzendő szavak

Úton - A Főnix - borítóterv első fázis

Miután kitettem a pontot a regény legvégére, következett az első olyan átolvasás, amikor már kifejezetten a javítás és a fejlesztés volt a cél. (Előzőleg az volt az átolvasások és visszaolvasások célja, hogy ezer százalékig nyomon maradjak.) A sztori készen volt, a dolgok megtörténtek, a szavak elhangzottak, az utazók utazásának fontos fejezete lezárult és új útra kelnek, de már nélkülünk. Jöhetett a javítás, tökéletesítés! Újraolvasás, most már más szemmel Addig is rengetegszer újraolvastam már a megírt részeket, gyakorlatilag kívülről fújva az egészet, de eljött az ideje az összesimításnak – és most nem jut erre eszembe jobb szó. Amikor egy regény bő egy évig készül – A Főnix 14 hónapig készült, bár összesen volt benne vagy 8 hónapnyi írás-szünet, és most az utolsó három hétben csakis a javítás és fejlesztés zajlott, október 17-e óta –, még a nagyon ihletett írásnál is előfordul, hogy szembetűnő különbségek vannak  a különböző időpontokban megíródott részek között. Az a tapasztalatom, hogy minél inkább húzódik szét időben az elkészülés, annál inkább előjönnek ezek a differenciák. A szöveg minőségén érződik, hogy mikor milyen minőségű volt a csatlakozás. Volt, amikor egyszerűbb mondatszerkezetek akartak születni, és volt, amikor egy mondat fél oldalas volt, visszaolvasva ugyan vitt magával, de elég könnyű volt… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A Főnix – miért hagytam félbe egy másik regényt?

Úton - A Főnix - borítóterv első fázis

Ildikó kommentjére válaszolva jutott eszembe, hogy megírom azt a sztorit is, ami a megkezdett, de elakadt, és garantáltan soha be nem fejezett regényemről szól. Még 2013-ban elkezdtem egy regényt írni. Ugyanúgy kezdődött, mint ez: láttam egy férfit, aki magába roskadva zokog. Taknya-nyála egybefolyt, a testét rázta a sírás, és közben mindenféle gondolatok futottak át a fején. Elkezdtem leírni a látottakat. Tudtam, hogy ki ő, és azt is, hogy miért zokog. És azt is tudtam, hogy milyen sztori van az egész mögött, sőt, olyannyira tudtam, hogy meg is történt. Jött, abból a megfogalmazhatatlan információs térből az információcsomag, csak az volt teljesen más A Főnixhez képest, hogy egy megtörtént esemény akart átformálódni a kezeim alatt. A zokogó férfi egy rendőrnyomozó volt, és természetesen, mint főszereplő állt, pontosabban mondva térdelt elém. Egy régi barátomról mintáztam, aki tudott is erről és örült is neki :). De volt másik főszereplőm is, a „rosszfiú”, a gyilkos, akinek egy icipicit is jobb világban sosem kellett volna gyilkosnak lennie… Mivel ez egy Magyarországon folyamatban lévő eset volt – aminek minden infómorzsájára úgy vadásztam, mint Félix macskánk a tücskökre –, ezért a sztorimat nem Magyarországra terveztem, hanem az USA-ba. Elkezdtem írni, és fantasztikusan élveztem a rendőr szálát. Ugyanazt éreztem,… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A Főnix – milyen érzés befejezni egy regényt?

Úton - A Főnix - borítóterv első fázis

Nagyon hosszú ideje (eleve nem túl hosszú ideje írtam, szóval ez relatív, de akkor mondjuk úgy, hogy nyár eleje óta) láttam magam előtt a regényem utolsó jelenetét. Egy reggel, ébredezés közben jött az ötlet (vagy infó?), és olyan egyértelmű volt, hogy ez lesz a legvége, mintha mindig is tudtam volna, emlékszem, még gondoltam is, magamban bólogatva, hogy: Hát persze! Pedig azt még nem tudtam, hogy mik fognak történni, sőt, nem is sejtettem. De az utolsó kép tiszta volt. Vannak írók, akik az utolsó oldalaik – vagy épp az utolsó fejezet – megírásával kezdik a regényüket. Véleményem szerint azért, mert ezzel az élménnyel szereznek támpontot arról, hogy mégis mi fog majd előtte történni, hiszen arról előre még nem biztos, hogy van fogalmuk. Tudtam erről a módszerről, de nem alkalmaztam, annak ellenére, hogy évekig olvastam úgy könyveket, hogy először mindig az utolsó 3-4 olvastam el, mert tudni akartam, hogy ki a gyilkos. (Nyilván a bűnügyi könyveknél.) Nem ezt a hátulról elkezdős módszert alkalmaztam tehát, mert mint ahogy már írtam, a kiindulási pillanatot láttam tisztán magam előtt, és sorban fejtegettem fel a szálakat. Mikor megtudtam, és meggyőződtem róla, hogy mi lesz a vége, az adott egy nagy lökést az oda tartó út megfejtéséhez,… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A Főnix – borítóterv első fázis

Úton - A Főnix - borítóterv első fázis

Mindig mindenkinek azt javaslom, hogy amikor eljut a könyve körülbelül feléhez, mindenképp terveztesse meg a borítót, hogy őelőtte is legyen már a fizikai valóságból is egy szelet, ami még inkább inspirálja a folytatásra és befejezésre. Aztán sokan rászaladnak a végtelen molyolásra a borítóval, mert nincs koncepció a fejükben, vagy ha van, akkor az túlságosan fix, rugalmatlan, így elkezdődik egy végeláthatatlan, frusztráló egyezkedés a grafikussal. Persze ez a grafikustól is nagyban függ. Érdemes olyasvalakit keresni, aki tervezett már életében borítót, és rutinja van abban, hogy mit kell kérdeznie tőled. Írói pályafutásom során a hat már meglévő könyvemnek, és most a hetediknek, a regénynek, továbbá a Közösségi Könyvek Projektben szereplő novellaválogatásnak, tehát összesen 9 könyvnek, aminek a kiadásához közöm volt a 13 év alatt, mindössze két grafikus tervezte a borítóját. Az utóbbi években Szabolccsal dolgozunk együtt, eleinte több egyeztetésre volt szükség köztünk, de mostanra már sokkal inkább tudom, mit kell neki mondanom: nem azt, hogy milyen betűk, mekkora méret, milyen színek legyenek a borítón, hanem igazából a hangulatot kell megadnom, és Szabolcs elsőre küldi a jó verziót. Ez pontosan így történt most is, ilyeneket írtam Szabinak a regényemről: „Új könyvet írok, és szeretnék a borítóval is foglalkozni már. Ez egy regényfolyam első… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A főnix – szürke hétköznapok

Úton - A főnix

Az írás kemény munka. Aki mást mond, nem ült még 14 órát íróasztal és billentyűzet mögött és nem gépelte még zsibbadtra az ujjait. Hogy zajlik nálam a regényírás a hétköznapokban? Mik azok a jellegzetességek, amik valószínűleg csak rám jellemzőek és mások egészen másképp oldják meg, vagy épp körítik ezeket a dolgaikat? Hát akkor lássuk, a teljesség igénye nélkül, A főnix születésének hétköznapi körülményeit: A reggelek Vagy úgy írok, hogy azonnal a regénnyel kezdek, vagy úgy írok, hogy tudván, hogy eleve sok más dolgom is van, inkább a más dolgokkal kezdek el előbb foglalkozni, hogy azok is haladjanak előre. Jelenleg rengeteg megrendelésünk van szövegírásból, úgyhogy amikor mással foglalkozom, az azt jelenti, hogy akkor is iszonyat mennyiséget olvasok el, javítok is, és az ügyfelekkel kommunikálok, egyeztetek. Reggel, mikor kinyitom a szemem, már tudom, mit fogok csinálni a következő fél órában, az utána következő egy órában, és aztán egész délelőtt, majd egész nap. De leginkább már előző este tudom, mindig megtervezem a főbb körvonalakat még elalvás előtt. A ráhangolódás Mivel abszolút jobb agyféltekével írom a regényemet, nem kell ráhangolódás. Igazából leginkább az kell, hogy ha nem a regénnyel kezdem a napot effektíve, akkor távol tudjam tartani a fejemből is, és ne a szereplőimről… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Regényírás: Úton – A főnix – a kezdetek

Úton - A főnix

2019 nyarának végén, egy augusztusi napon láttam meg először magam előtt a nőt, aki ül egy autó vezető ülésében és vár. Annyira tisztán láttam magam előtt, hogy még a ruháját, az arcvonásait, de még az autót is meg tudtam figyelni. Tudtam, hogy egy nagyvárosban van éppen, és vár valakire. De kire? Ez a kép a nőről az udvaron, a nyugágyban heverészve kúszott lelki szemeim elé. Délután volt, négy óra körül, és én épp a felhők vonulását nézegettem, miután már meguntam a napozást. Nem volt túl meleg, sőt, ahogy az árnyék vonult felém, úgy kezdtem el még fázni is. Láttam közben magam előtt ezt a nőt, és azon gondolkodtam, hogy vajon kire vagy mire vár? És ahogy ott néztem a felhőket, jött egy gondolat: Írd le és megtudod. Szóval bementem a házba, még egy limonádét készítettem magamnak, és leültem írni a dolgozószobámban. Órákon át írtam. A nő egyre formálódott a szavak által, és az is, akire várt, és persze az ő közös történetük. Olyan izgatottság lett rajtam úrrá, amit már régen tapasztaltam. A szereplőim eljutottak egy pontig a történetükben, már nagyon sokat tudtam róluk, ahogy ők is egyre többet egymásról, de még mindig tele voltam kérdőjelekkel. Azt tudtam, hová mennek, de… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Miért nem kell félni a könyvdarálásoktól?

Könyvdarálás, könyvégetés

Mostanában úgy látom, divat lett könyvet pusztítani. Mint írót, engem is érdekel ez a jelenség és téma, így természetesen azonnal odafigyeltem az eseményekre, és levontam magamnak a szokásos konzekvenciáimat, amiket most azért osztok meg, mert látom, hogy még mindig működik a hisztériakeltés egy-egy könyvdarálós aktussal, és hát ennél azért okosabbnak kellene már lenni drága életeim! Joga van hozzá Először is tisztázzuk, hogy bárki, aki könyvet darál vagy eléget, annak szíve joga megtenni ezt egy demokráciában. Megteheti, hogy bármilyen tárgyat elpusztít, megsemmisít, és ehhez még a sajtót vagy a közösségi médiát is felhasználhatja, hogy legyen, ami hatékonyan terjeszti a hírt. Nyilván lehetnek olyan esetek, amikor mondjuk szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül egy-egy tárgy leamortizálása (mondjuk köztéri szobor megrongálása festékkel, meg hasonlók), de a nyilvánosság előtt könyvet égetni vagy darálni nem minősül bűntettnek. Konkrétan nem érdekel, hogy ki milyen tárgyakat aprít fel vagy zúz szét. Az sem érdekel, ha könyvvel teszi ezt, és az sem, ha teszem azt, zászlóval. Azért sem érdekel, mert ez az aktus nem más, mint manipuláció, és nem szokásom hagyni, hogy manipuláljanak. A hisztizés az ilyen események láttán sehova se vezet, csak megerősíti az „elkövetőt”, abban, hogy igen, ezt érdemes csinálni. Ő semmi mást nem akar, csak hiszterizálni. Vajon… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Six Sigma – alapok

Six Sigma

Minden cégnél vannak folyamatok. Minden cégnél emberek működtetik a folyamatokat. Munkafázisokat működtethetnek gépek, de folyamatokat csak emberek.* Abból kifolyólag, hogy a folyamatokat emberek működtetik, sőt emberek is találják ki ezeket, a folyamatok minősége nagyban függ az emberi együtthatótól. Például a boltban egy vevő kiszolgálása egy folyamat. Egy megszokott procedúra. Van, aki ennek a procedúrának az alapjait szakképző iskolában tanulja, van, aki autodidakta módon szedi magára a tudást, és van, aki lépésről-lépésre, de a mély vízbe bedobva alakítja ki a saját folyamatát. Egy cégen belül nem szerencsés, ha az egyik eladó így, a másik meg úgy szolgálja ki a vevőket. Az a szerencsés, hogy a vevő, akárkihez is kerül, ugyanazt a magas színvonalú kiszolgálást kapja. Ezeket kis cégeknél szóban egyeztetik le általában a kollégák, hogy „Te, figyi, szerintem csináljuk így, mert azt vettem észre, hogy akkor többet költenek a vevők és mosolyogva távoznak az ajtón”. Nagyobb cégeknél viszont kevés a szó, muszáj ezeket írásba foglalni, mivel a folyamatok egymás mellett párhuzamosan akár százával is tudnak futni, és egyetlen ember több tucatnyi folyamatban vesz részt. A folyamat olyan, mint egy áramlás. Zajlanak a dolgok maguktól is, de ha nem figyelünk oda rá, akkor kialakulnak a folyamatban úgynevezett szűk keresztmetszetek, amiken megrekednek, fennakadnak… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Hogyan szűkítsünk úgy, hogy bővítsük a lehetőségeinket és piacvezetők legyünk?

Szűkítés, piacvezető

Minden vállalkozás, amelyik találkozott már a marketing lehetőségével, vagy egyszer csak elérkezett a növekedés igénye számára, az hallotta már a szűkítés, fókuszálás fogalmát. – Szűkítsd a célközönségedet, mert úgy könnyebben elérheted őket! (Pl. mindenki helyett csak a nők, vagy csak férfiak. Lásd jó példa: autóvezetés tanítása csak nőknek.) – Szűkítsd a szolgáltatásaid/termékeid körének egy részét, mert úgy jobban tudod kommunikálni a lényeget! (Pl. elhagyod az olcsó dolgokat, és elkezdesz csak a prémium kategóriába tartozó szolgáltatások/termékek felé tendálódni. Lásd Apple. Nekik is milyen jól megy.) – Specializálódj egyetlen szempontrendszer alapján, mert bár kevesebb ügyfeled lesz, de ők hálásabbak lesznek, és magasabb árat is hajlandóak lesznek kifizetni. (Pl. Kizárólag motorhibás autók szerelése.) Na, az ilyen szűkítésekből, meg a kizárólag marketingesek tanácsai alapján meghozott döntésekből szoktak lenni a csődök, rolólehúzások, bezárások, felszámolások, sarokba sírós elvonulások. Ugyanis szűkíteni nem úgy kell, hogy tényleg szűkítesz, hanem úgy kell, hogy kitörési pontot hozol létre magadnak, ami ugyan szűkítésnek látszik, átmenetileg az is, de aztán letarolod azt a piacot is, ahonnan látszólag leszűkítetted a lehetőségeidet. Hogy hogyan kell ezt csinálni? Mutatom két elképesztő példán keresztül   A Pepsi Néhány évtizeddel ezelőtt a Pepsi az egész piac elképedésére kitalált egy olyan szlogent, amivel látszólag durván leszűkítette a lehetőségeit…. itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Értékinnováció – mi az és miért jobb, mint az értékközpontúság, vagy az innováció központúság

Értékinnováció

Szinte minden vállalkozó hallotta már azt az intelmet pályafutása során, hogy „légy más!” Bővebben kifejtve: ne legyél olyan, mint más vállalkozások. Különbözz! Mindent amit csak lehet, csinálj másképp. Főleg a versenytársaidtól különbözz, legyél különlegesebb, mint ők. Ezeket az intelmeket meghallva a legtöbb alany így kiált fel magában: ó, hát ez szuper, de mégis hogy a bánatba csináljam? Először is: ha különbözni akarok másoktól, akkor szinte ugyanúgy kell ismernem másokat, mint önmagamat, nem? Hiszen mindig viszonyítanom kell, mindig ellenőriznem kell, hogy eléggé különbözök-e már, vagy még csak kevéssé. Szinte patikamérlegen kell méricskélnem a különbözőségem mértékét, hiányát, és ha állandóan ezzel foglalkozom, akkor felmerülhet az a maximálisan jogosnak tűnő kérdés, hogy úgy egyébként dolgozni, vállalkozni, bevételt és profitot termelni mikor fogok? A kérdés csak tűnik jogosnak, merthogy nem az. Ugyanis ha sikerül végre megtalálni, kitalálni, feltalálni a különbözőséged mibenlétét, akkor többé nem kell vele foglalkoznod, mert a különbözőségből eredő előnyöket onnantól kezdve folyamatosan élvezni fogod majd. A különbözőségnek sok féle módja van. Elsőként vizuálisan akarnak kitűnni a cégek a nagy piaci masszából, hiszen ez a legkönnyebb. Egy harsány színválasztás, egy, a többiekétől elütő arculat, és máris megkülönböztethetőek vagyunk, ugye? Hát, mi meg tudjuk különböztetni magunkat a többiektől, az tény, de egyetlen ügyféllel… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Érted, hogy mik azok a mémek? Ha igen, akkor piacvezető lehetsz

Mémek, mémelmélet

Avagy: Mémelméleti alapok – mert a piacvezetéshez ez is kell Mik azok a mémek, és miért kell velük sokat foglalkoznod, ha piacvezető akarsz lenni, vagy már az is vagy? A génekről tudjuk, hogy ezek azok az „alkatrészek” a testünkben, amik átörökítik a fiziológiai tulajdonságokat az utódokba: például a szem színét, a testalkatot, bizonyos betegségeket, alkalmazkodási képességet, külső-belső tulajdonságokat, adottságokat és hiányosságokat. A gének egy valamire nem képesek: hogy azokat a dolgokat, amiket az egyed – legyen szó akár növényről, állatról, emberről, de lehet szó mikroorganizmusokról is – az élete során megtanul, azt nem tudja átörökíteni az utódaiba, leszármazottaiba. Ha én 20 évesen elolvasom a Háború és békét, majd 22 évesen szülök vagy nemzek egy gyereket, a gyermek nem fogja tudni sem azt, hogy elolvastam a könyvet, sem azt, hogy mit éltem át közben, sem azt, hogy miről szól a könyv. Semmit nem fog arról tudni, amit én tudok, hacsak át nem adom neki majd az infót, alkalmas időpontban, befogadásra alkalmas tálalásban.

Olvass tovább

Miért nem az elsőkből lesznek a piacvezetők?

Miért nem az elsőkből lesznek a piacvezetők?

Nagyon sok ügyfelemnél látom azt a tévutat – olykor még én is rátévedek –, hogy valamiféle vak hit hajtja őket afelé, hogy mindenképp elsők és egyetlenek legyenek valamiben. Sokan csábulnak arra az útra, hogy feltaláljanak, létrehozzanak valami nagyon újat, nagyon egyedit, nagyon eredetit, amire még senki más nem gondolt, és amit még senki más nem valósított meg. Abban hisznek ilyenkor, hogy az újdonság varázsa annyira erős lesz, hogy a nép önkéntelenül is tódulni fog, és marketing és értékesítő nélkül is ész nélkül vásárolni fog. De nézzük csak meg, hány feltaláló lett gazdag! Hány feltaláló épített piacvezető céget! Rögtön Edison jut eszünkbe, akinek a nevéhez számtalan találmány fűződik, pedig az igazság az, hogy bár 1903 szabadalom fűződik a nevéhez, Edison alig talált fel valamit. A találmányokat sokszor megvette másoktól, olykor ellopta tőlük, és több tucat embert dolgoztatott, hogy egyrészt kitalálják, másrészt továbbfejlesszék az ötleteket, de csakis a saját nevét tüntette fel ezeknél, mint egy márkanevet. Magyarok is dolgoztak neki, és Nikola Tesla is volt a munkatársa. Mindezzel nem Edison érdemeit akarom kisebbíteni, mert a világ előrehaladásában óriási jelentősége van a személyének és az örökségének, de rajta és Tesla-n kívül szinte csak a Nobel-díjasokat lehet fejből sorolgatni a feltalálók közül, holott naponta… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Bevezetés a LEAN alapjaiba – kezdj el felnőni a multicégek profizmusáig!

Lean

Ma az egyik legkeresettebb munkaerő a világon a Lean (lín) szakember. Akár a gyártásban, akár a technológiai tervezésben, akár a stratégiában, akár a folyamatszabályozásban akarnak a cégek jobb eredményeket elérni, szeretnek a Lean-hez, mint jól bevált eszközrendszerhez nyúlni. A Lean ma varázsszó. De csak azoknál a cégeknél, ahol komolyan veszik a saját folyamataikat, mint ahogyan saját magukat is. A Lean nem azért varázsszó egyébként, mert populista politikusok elültették az agyakban, hanem azért, mert maga a Lean, mint eszköz, varázslatos erővel bír. De kezdjük az elején! Mi az a Lean, mire jó és miért kell ez nekünk? Ma a folyamatszabályozás és folyamatjavítás alapját a nagyvilágban, az olyan cégeknél, mint például az összes autóipari cég, a Bosch, a gyógyszeripar, vagy bármilyen multi esetében, az úgynevezett Lean szemlélet adja. A szemléletek nagyon fontosak akkor, ha tényleg nagy dolgokat akarunk elérni, mert a nagy dolgok úgy kezdődnek, hogy valami elkezd megfogalmazódni a fejünkben, majd aztán az testet ölt a cselekedeteinkben. A Lean arra való, hogy már eleve olyan dolgok fogalmazódjanak meg a fejünkben, amik révén tényleg nagy dolgokra lehetünk képesek, és lenyesegethessük majd a gondolatainkról azokat a sallangokat, amik révén csak kis dolgokra lennénk hivatottak hosszú távon. A Lean szó szerint azt jelenti, hogy… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább