Regényírás: Úton – A Főnix – borítóterv első fázis

Mindig mindenkinek azt javaslom, hogy amikor eljut a könyve körülbelül feléhez, mindenképp terveztesse meg a borítót, hogy őelőtte is legyen már a fizikai valóságból is egy szelet, ami még inkább inspirálja a folytatásra és befejezésre.

Aztán sokan rászaladnak a végtelen molyolásra a borítóval, mert nincs koncepció a fejükben, vagy ha van, akkor az túlságosan fix, rugalmatlan, így elkezdődik egy végeláthatatlan, frusztráló egyezkedés a grafikussal. Persze ez a grafikustól is nagyban függ. Érdemes olyasvalakit keresni, aki tervezett már életében borítót, és rutinja van abban, hogy mit kell kérdeznie tőled.

Írói pályafutásom során a hat már meglévő könyvemnek, és most a hetediknek, a regénynek, továbbá a Közösségi Könyvek Projektben szereplő novellaválogatásnak, tehát összesen 9 könyvnek, aminek a kiadásához közöm volt a 13 év alatt, mindössze két grafikus tervezte a borítóját.

Az utóbbi években Szabolccsal dolgozunk együtt, eleinte több egyeztetésre volt szükség köztünk, de mostanra már sokkal inkább tudom, mit kell neki mondanom: nem azt, hogy milyen betűk, mekkora méret, milyen színek legyenek a borítón, hanem igazából a hangulatot kell megadnom, és Szabolcs elsőre küldi a jó verziót.

Ez pontosan így történt most is, ilyeneket írtam Szabinak a regényemről:

„Új könyvet írok, és szeretnék a borítóval is foglalkozni már. Ez egy regényfolyam első kötete lesz. A regényfolyam átfogó címe: Úton
Az első kötet címe pedig A Főnix

A szereplők ténylegesen utaznak, és a regény fő mondanivalója a szeretetben való újjászületés. 
Ehhez szeretnék borítót, ami alapból sötét színvilágú, és ha a főnixmadár is megjelenik rajta, az csodálatos. 🙂 A főnixmadárnak mindenképp jobbra kell néznie szemből :). 

Hangsúlyosnak a borítón A főnix címnek kellene lennie, az Úton pedig fölül kellene, hogy megjelenjen.”

És akkor erre kaptam néhány kérdést, például, hogy milyen oldalszámot tervezünk, mi kerül a hátsó borítóra, és oldalnézetben a sorozat gerince ad-e ki valamilyen képet. Na, ilyesmire én nem gondoltam, de azonnal rávágtam, hogy IGEN, adjon!

És akkor pár óra elteltével megkaptam ezt a legelső, nyers, kiinduló állapotot:

Úton - A Főnix - borítóterv első fázis

Úton – A Főnix – borítóterv első fázis

Apróbb finomítások lesznek még rajta (betűméret, a madár még alakulni fog, rákerül a nevem), és készen is vagyunk lényegében.

Mindez két levélváltásból, személyesen soha nem találkozva.

Tudom, hogy a covidnak hála idén mindenki megtanulta, hogy nem kell a nagy dolgokhoz mindenáron személyesen összeborulni, de én ezt mondom 13 éve, és így is dolgozom, és pont a könyveim az élő bizonyítékok rá, hogy ezt ténylegesen lehet így csinálni, nemcsak aktuális hősködésből menő ez. A kész borítókat én is mindig csak akkor láttam fizikai formájukban, mikor a nyomdából megérkeztek a könyveim, előtte nekem is csak digitálisan voltak meg.

A regényemnél is pontosan így akartam, és pontosan így is lesz.

Majd mutatom a végső verziót is természetesen. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük