Te azt az életet éled, amire gyermekként vágytál?

Emlékszel még arra, hogy mi akartál lenni gyerekkorodban? Emlékszel még arra, hogyan tervezgetted az életedet akkor, amikor már felfogtad, hogy felnőttként a saját magad ura leszel, és senki nem mondja már meg, hogy este sipirc fogat mosni és irány lefeküdni? Emlékszel még arra, hogy milyen titkos vágyakat dédelgettél a felnőttkori életeddel kapcsolatban? Én még emlékszem. Állatok megmentője akartam lenni pár éven keresztül, így minden kóbor macskát hazahurcibáltam, azt is, amelyik nem is akart velem jönni. Aztán régész akartam lenni, és spaklival, meg ecsetekkel rohangáltam egész nyáron, és az utca porában játszottam el, hogy éppen ásatáson vagyok. Aztán újságíró akartam lenni, és csak írtam, írtam, írtam. Majd az ügyvédkedés vonzott, hogy megvédjem az ártatlanokat, de ezt már nagyon gyorsan felváltotta az anyaság iránti vágy, és ez utóbbi volt az, amit végül tényleg sikeresen meg is valósítottam, és abban szerencsében volt részem, hogy már fiatalon anyuka lehettem. (Aztán abban is szerencsém volt, hogy érett és még érettebb fejjel is anyuka lehettem még :)). Nem hiszek abban, hogy azok számítanak sikeresnek, akik már három évesen eltökéltek magukban valamit, végül megvalósítják, és életük végéig azzal foglalkoznak. Talán ilyesmi már nem is létezik, és lehet, hogy soha nem is létezett. Kevés az olyan tudatos gyermek, akik… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Rossz

A borongós vasárnap szülte… Ma délután ültem az autóban, és a kellemesen szitáló őszi esőben, szép kényelmesen haladtam a célom felé. Kedvenc zeném szólt – itt alább megtalálod, de ne szaladjunk annyira előre -, és miközben élveztem a tökéletes pillanat csodáját, rögtön eszembe jutott valami, ami cseppet sem tökéletes. Gondoltál már arra, hogy vállalkozni olyan, mint autót vezetni? Ha olvasod ezt a blogot egy ideje, akkor biztos gondoltál rá, mert én már többszöt utaltam erre az analógiára. De amikor ezt a zenét hallgattam, az villant az agyamba, hogy nagyon sokszor olyan a vállalkozó élet, mintha tolatva haladnánk az autóval, csak mi éppen erről mit sem tudunk, mert fogalmunk sincs, milyen az az előre… Nézd meg ezt a videóklipet, és mondd azt, hogy nem a vállalkozásodat látom benne! Mennyi-mennyi rossz rejtőzhet a vállalkozásunkban, igaz? Rossz iparág Rossz célcsoport Rossz termék Rossz marketingmódszerek Rossz pénzügyi hozzáállás Rossz gondolkodásmód Rossz partnerek Rossz ötletek Rossz projektek Rossz stratégia Rossz információ Rossz ügyfélszolgálat Rossz… Mintha bekötött szemmel, hátrakötözött kézzel, rükvercben “vezetnénk” az autónkat. A te vállalkozásod ugye egyáltalán nem ilyen?

Olvass tovább

Nem lehet a csúcson kezdeni!

Az online célkitűzés tanfolyamon, a Rockefeller módszerről szóló fejezetnél, érdekes beszélgetés alakult ki. Magdi, kedves tanulótársunk utánajárt és kiszámolta, hogy arányaiban milyen terhei vannak a vállalkozásoknak, és kijött egy borzasztó szám: tulajdonképpen a profit 63%-a nem a tiéd, hanem az államé. (Nem a bevétel 63%-a, hanem a profité, annak a kicsike kis hányadnak, amit árrésnek hívunk, annak a 63%-a az államé!) Nos, akárhogyan is nézzük, ez elég borzasztó szám. Marad nekünk, 37%.

Olvass tovább

Kétszázhúsz felett

Kétszázhúsz felett észre sem veszed, Elhagyod a valóságot. Kétszázhúsz felett átértékeled Magadban a világot.   Neoton família – Kétszázhúsz felett Szerintem nincs vállalkozó a Földön, aki ne várná, izgalommal vegyes kétségbeeséssel azt a pillanatot, amikor a cége először éri el az álombevételt: legyen az egy erőteljes kampány, vagy egy lassú növekedés eredménye, a sikeres cégek mindegyikénél elérkezik egyszer az a pont, amikor az elején még délibábnak látszó álom végre megvalósul. Megvan az első milliónk!

Olvass tovább