Hogyan alapítsunk saját iskolát? Meglepő válasz a cikkben…

Indítsunk saját iskolát? Mostanában nagyon felkapott téma lett a sajtóban, blogokon és a közösségi oldalakon is az oktatás minősége, és az a téma, hogy hogyan lehetne javítani az egész rendszeren, illetve, ha ahhoz túl kicsinek éreznénk magunkat, hogy megjavítsuk az egész rendszert, akkor esetleg hogyan lehet saját hatáskörbe vonni a dolgot: hogyan lehet kivonni a gyereket az oktatási rendszerből, vagy hogyan lehet saját iskolát indítani?   A minap egy olyan cikkbe botlottam, ahol volt egy lista, hogy mennyi minden kell egy iskola indításához, és azon képedtem el a legjobban, hogy bár a lista korántsem volt teljes, sőt, csak egy szeletét karcolgatta az egész dolognak, ott volt benne egy számszerű, 1.5 milliós összeg is, az induláshoz. Mikor megláttam ezt a számot, akkor az jutott eszembe, hogy boldogok a tudatlanok. Másfél millió forint… Hatalmas, mégis semmiség összeg, ha egy iskolát akarunk elindítani. Ja, hogy honnan vagyok ilyen “okos”? 2013-ban pár hónapig volt szerencsém közvetlenül részt venni egy iskola támogatásában, mint tevékeny szülő. Ez az iskola egy Waldorf iskola volt, akkoriban tizenegynéhány gyerekkel. Közben tagja voltam egy zárt FB csoportnak, aminek Waldorf-intézmény alapítás volt a közös témája, és oda csatlakozott mindenki, aki ovit, iskolát, vagy középiskolát szeretett volna indítani a Waldorf kötelékén belül…. itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Nyílt levél a BWM iskola szülőinek, kollégáinak és mindenkinek

Kedves Szülők, kedves Kollégák és kedves Mindenki! Mindannyian vegyes érzésekkel vártuk a 2018. január 25-ei tárgyalásnapot, és vele a másodfokú bíróság döntését arról a 2015-ben indított perünkről, melyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Oktatási Nevelési Közhasznú Alapítvány (BANONA) felperesként, a Báró Wesselényi Miklós Alapítványi Általános Iskola és Szakgimnázium intézményünknek otthont adó iskola használati jogáért harcol. A pert indító álláspontunk szerint a négy tulajdonos önkormányzat jogellenesen, és szándékos ellehetetlenítési céllal mondta fel a használati megállapodást, és azért vittük perre az ügyet, mert egy percig sem akartuk a települési belviszályoknak kiszolgáltatni az iskolát. Első fokon számunkra nem kedvezően, az alperesek javára ítélt a Bíróság, de igazi, a fellebbezésen kívül más irányba mutató döntést nem hozott, és ahogy az első fokot javarészt tárgyaló bírónk is sokszor elmondta: arra bíztatja a feleket, hogy egyezzünk meg, mert ez az ügy nem csupán két fél vitájáról szól, hanem sokkal többről, az iskola működéséről. Az egyeztetési szándékainkat és konszenzusos javaslatainkat a másik fél sajnos rendre ellehetetlenítette, így természetesen azonnal és még lendületben mentünk a másodfokra, tehát fellebbezést nyújtottunk be az elsőfokú, nem jogerős végzés ellen. A másodfokú tárgyaláson – bár nem vagyok jártas a másodfokú Bíróságokon, sőt az elsőfokúakon sem – rendkívüli dolog történt: a Bíróságon nyomatékosan felhívták a… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább