Biztosan vannak olyan írók, akik úgy írják a regényüket, hogy már az elejétől kezdve tudják, hogy az majd a könyvespolcok mely kategóriájába fog beilleni. Nos, én nem ilyen író vagyok.
Illetve rosszul mondom: elképzelésem nekem is volt arról, hogy milyen kategóriába fog beilleni a regényem majd a legvégén, de aztán elég érdekes felismerésekben volt részem…
De először tisztázzuk: milyen kategóriákról beszélek?
Azokról a kategóriákról, amik arra szolgálnak, hogy ha besoroljuk oda a regényt, akkor az adott kategória iránt érdeklődő olvasókat hatékonyabban tudjuk megszólítani.
Ott vannak például a sötét tónusú, skandináv regények, amik az utóbbi évtizedekben indultak világhódító útjukra. Ezeket most azért emeltem ki, mert ezek jutottak elsőnek eszembe. De a legismertebb kategóriák ezek szoktak lenni: szerelmes regények, romantikus regények, erotikus regények, horror regények, orvosi regények, komikus történetek, ifjúsági regények, klasszikus regények, történelmi regények, krimik, thrillerek, vámpírtörténetek, spirituális regények, akciódús történetek, sci-fi regények, fantasy regények.
Ezek a kategóriák persze nem márványba vésett szabályok, hanem csak iránymutatók az olvasók számára. A Trónok Harca és a Gyűrűk Ura is a fantasy regények közé tartoznak, mégis összehasonlíthatatlanul különböznek egymástól.
Amikor elkezdtem írni A Főnixet, még azt hittem, hogy krimibe oltott akciódús kalandregény lesz. Hogy én mekkorát tévedtem, te jó ég! Aztán egy darabig még azt gondoltam, hogy bekategorizálható lesz majd, ha nem is a krimik közé, akkor valahová máshova, de végül elengedtem ezt a témát. Ugyanis, ha ragaszkodtam a kategorizáláshoz, akkor megállt az írás. Amikor végre rájöttem, hogy ezt sem én irányítom, és hagynom kell kibontakozni, akkor minden ment szépen a maga útján az alkotás terén, és szerintem én voltam a legjobban meglepődve, hogy mi lett belőle.
Ugyanis ez egy többkategóriás könyv, és közben minden kategórián túlmutat.
Ha a fő kategóriáját kellene megmondanom, akkor A Főnix, de igazából az Úton sorozat minden jövőbeli könyve is a leginkább spirituális történet, mindamellett egy csomó más kategória úgymond jellegzetessége is felbukkan benne. Például elég erőteljesen jelen van a romantika és a szerelem is.
Hogy lesz az akcióból spirituális? Hogy lesz a krimiből spirituális? Hogy lesz a szerelemből spirituális? Úgy, hogy igazából minden spirituális. Kivéve, ha pszichopatákról beszélünk, mert azoknál a spiritusz – a lélek – hiányzik.
A Főnix így aztán több minden is. Olyan, mint egy finom, forró, laktató, gazdag gulyásleves. Egy csomó minden kell ahhoz, hogy finom gulyást főzz. Lehet, hogy mikor először meríted bele a kanalad, akkor a hús és a burgonya harmóniája tűnik elő leginkább, de amikor kóstolod, akkor már érzed, hogy ezeken túl még csomó mesterfogást igényelt ez az ízkavalkád és ez a laktató finomság, mint például olyan fűszereket, amikről csak sejtésed van, és lehet, hogy nem is akarsz ezekről bizonyosságot szerezni. Csak érezni akarod. Az egészet. Ha rákoncentrálsz a részletekre, akkor is többé válsz, de ha az összképet élvezed, akkor is, de a lényeg végülis az, hogy megeszed és jóllaksz.
Az Úton sorozat minden kötete valami ilyesmi lesz: elkezdem főzni, látom a hozzávalókat, elképzelem az ízeket, szervezgetem a tápanyagokat, aztán hogy mi lesz majd a legvégén, az még számomra is meglepetés. De az fontos célom, hogy laktasson, és a lehető legfinomabb legyen, ne csak az én ízlésemnek megfelelően.
Úgyhogy, ha nagyon szigorúan meg akarom határozni, hogy A Főnix milyen kategóriába illik, akkor azt mondom, hogy spirituális regény, de tudod mit? Mondd meg te inkább! 😊
Megjelenés: 2020. december 1. (Kezdésnek itt, az oldalamon.)
Elektronikusan ingyen letölthető: Úton – A Főnix – e-könyv>>