Miért gerjedt fel ennyire a köztudatban a koronavírus téma és anno miért nem a H1N1?
Kicsit is tájékozottabb polgártársaink rendre felteszik maguknak a címben megjelenő kérdést: A koronavírusra miért figyel oda most mindenki, és anno a H1N1 miért nem érdekelt szinte senkit? Ilyenkor a fejünkben megfogalmazódó válaszok ilyesmik szoktak lenni: – Hát, talán mert a H1N1 nem annyira pusztító (de, még magasabb is a halálozási aránya) – Vagy, mert a H1N1 nem lett pandémia (de, lett, 2009 júliusától) – Talán mert H1N1-et végül nem kapták el annyian (de, igen, 2 milliárd ember lett fertőzött – forrás: Netflix Pandemic című dokusorozata). Mint írót, mindig is érdekeltek a szavak, és a bennük rejtőző erő. A média szómágiában játszott szerepe is kutatásaim tárgya már néhány éve, a média életünkre gyakorolt hatásának felelősségéről többször írtam is már. (Például itt: A hírfogyasztás új kultúrája – küldetés, vagy itt: Változhat a közízlés a hír- és információfogyasztásban?) Végeztem egy kis kutatást, hogy mi történt anno, 2009-ben a H1N1 háza táján a szavak és a média szintjén, és mi történik most. Az volt az előfeltevésem, hogy véleményem szerint a média túlzott részvétele a hírek terjesztésében az oka annak, hogy világszerte pánik alakult ki nemcsak a lakosságban, de a vezetőkben és még a tudományos szférában is. Kutatásom kezdetekor az volt a prekoncepcióm, hogy nem… itt folytatódik Vidi Rita cikke …
