Minden nap karácsony
A szeretet az egyik legnehezebb téma, amivel írói minőségemben valaha szembesültem. Nem azért, mert ne lehetne róla ezernyi oldalt megtölteni, vagy ezer évig beszélni, ó, dehogyisnem lehet. Csakhogy nem az a kérdés, hogy MIT mondjak a szeretetről, hanem az a fontos, hogy egyáltalán MIÉRT. Mindenkinek valami teljesen más él a fejében és a szívében a szeretettel kapcsolatban, mint egy másik embernek. Mindannyiunk szeretettel kapcsolatos érzései, gondolatai, problémái, örömei, teljesen egyediek. Sőt, ezek az érzések és gondolatok akár pillanatról-pillanatra változhatnak az egyénben – vagy észrevétlen módon, egyszer csak elveszíthetik jelentőségüket, és helyükbe léphet valami egészen más téma vagy érzelem. Napok óta egyfolytában János bácsi, gyerekkorom egyik közelünkben lakó öregura jár az eszemben. Vele esett meg, hogy fiatal suhancok próbálták ugratni, és hát mivel már öregecske volt, a vélhetően nagy hézagokkal rendelkező szexuális életével kapcsolatban akarták kifigurázni, arról faggatták, jut-e még a jóból… Mire János bácsi, reszketeg hangon így szólt: Fiacskáim, én a szexről nem szoktam beszélni, mert veletek ellentétben én csinálni szoktam! Na, kitört a röhögés, János bácsi pedig óriási presztízsnövekedést ért el a fiatalok szemében. Azért jutott ez a történet az eszembe, mert a szeretet is olyan téma, hogy csinálni kell, művelni kell, és ha ezek megvannak, felesleges is róla… itt folytatódik Vidi Rita cikke …
