A félelmetes körhinta

Vajon mire akarnak rámutatni napjaink korlátai?

Mit akar megtanítani nekünk a lezárás, a maszk, az, hogy nem lehet fagyizni az utcán? (Tiszta szerencse, hogy dermesztő hidegek vannak…)

Mit üzennek a körülöttünk ordító jelek? (Nem az ordító emberek, hanem a jelek.)

Mindig minden, sokakat érintő esemény mögött húzódik valami mögöttes tartalom. Pláne, ha eseménysorozatról beszélhetünk, ami lassan másfél éve tart (ide hozzánk pont egy éve került).

Az újabb lezárások és korlátozások kihirdetésének napjaiban küldtem egy olyan levelet, hogy „Most a tanulságokra figyelj!”

Mindezzel arra akartalak ösztönözni, hogy NE A FÉLELEMRE figyelj! Továbbra is fenntartom ezt a tanácsomat, de most még mélyebbre nézünk a kútba…

A leginkább korlátozó, önsorsrontó érzelmeink:

Bűntudat

Félelem

Gyűlölet

Most mind a háromból tartósan kijut.

A bűntudat

Egy éve harsogják nekünk, hogy ha nem hordjuk a maszkot, akkor megöljük a szomszéd többszáz kilométerre élő nagymamáját… Vagy a mittutomén milyen celeb egyébként kruppos gyerekét. Aha, hát persze.

Szóval, mások élete múlik azon, hogy mi hordjuk-e a maszkot vagy sem. Ez olyan felelősség, ami egyszerűen nem is létezik a valóságban, ez csak egy kamu-felelősség, és annak kamu-hárítása. Dupla-kamu. Ugyanis mindenki a saját életéért felelős, ugyanakkor a bűntudatkeltéssel megturbózott felelősség-nyomás ellen már csak azok védettek, akik szinte mágikus mentális erővel bírnak. Nem azt mondom, hogy ne hordd a maszkot! Hanem azt mondom, hogy maszkhordás közben vagy helyett ne érezz bűntudatot se másokkal, se magaddal szemben! És ne érezz bűntudatot akkor se, ha 20:01-kor lépsz be az ajtón, vagy ha úgy érzed, hogy már eleged van a lezárásokból és nem érdekel semmi, csak nyissunk már végre, és ne neked kelljen már tanítanod a gyerekedet!

A félelem

Százmillió kérdőjel és logikátlan ellentmondások – mert még az ellentmondásokban sincs logika – segítségével a félelem az éjjeleink és nappalaink állandó jelenlévője lett. Pedig nem a félelemnek kellene jelen lennie egy túléléscentrikus ember életében, hanem az örömnek, a kreativitásnak, a harmóniának. A félelemmel átitatott, sőt, önmagává a félelemmé átlényegült ember eleve betegesebb, rövidebb ideig él, több baj éri. Maga a félelem is tud ölni, ezt mindenki tudja, aki valaha találkozott már beteg emberrel. Persze ezt tavaly ilyenkor nem volt szabad mondani, mert aki ezt kimondta, már eleve tömeggyilkosnak lett kikiáltva. (És bűntudattal lett sújtva természetesen.)

A félelem állandó jelenlétével kiveszett a dolgok jóra fordulásába és az önmagunkba vetett hitünk. Ugyanis a félelem mellett semmi nem fér meg, csak azok az érzelmek, amik ehhez nagyon hasonlatosak – lásd bűntudat és gyűlölet! Ellenkező pólusú, a skála másik oldalán lévő érzelmeink, úgy, mint öröm, boldogság, elégedettség, Flow-állapot, tehát a JÓ teremtők, ezek eltűntek, megszűntek, vagy végletesen elsilányultak.

Az egy dolog, hogy híreket habzsoló felnőtteknél ez megesik… De a gyerekek??? Életre szóló fóbiákat szereznek be az állandósult félelem miatt.

A félelem jó képesség, ha REÁLIS.

De még az állatok is elmenekülnek a félelemkeltő helyzetekből és nem dagonyáznak benne évekig! Az irreális félelem öl, mert a sejtek azonnal a menekülésre állnak át, és leáll az immunrendszer – hiszen ez rengeteg energiát igényelne. Ha valaki beteg lesz, nem arra kell gondolnia, hogy „jaj, meghalok”, hanem arra, hogy „könnyedén átvészelem, minden rendben lesz!” Ez igaz takonykórnál is, meg balesetek elszenvedőinél is.

Lehet, hogy bizonyos helyzetekből elmenekülni csak mentálisan lehet! Viszont akkor úgy KELL, mert ez szolgálja a túlélést!

A gyűlölet

A félelemmel és bűntudattal nap mint nap együtt élő ember, hogy kivezesse önmagából ezeket a pusztító energiákat, mások ellen fordítja: ez a gyűlölet. A pusztító belső energiák mások felé, mint célpontok felé való fordítása. Ez egy túlélési mechanizmus is lehet egyébként, de persze voltak helyzetek a történelemben, amikor az emberiség szándékosan táplálta magában a gyűlöletet – mert igen, mi vagyunk az egyetlen faj a Földön, amelyik erre képes.

De a gyűlölet – a rossz belső energiák kiengedése – egyben vissza is száll ránk, tehát összeáll egy öngerjesztő és önpusztító körhinta, amiből nem tudsz kiszállni: bűntudat-félelem-gyűlölet.

A körhinta egyre gyorsabban pörög, te már csak kapaszkodsz, és szeretnéd megállítani, de nem lehet.

Mi a teendő, hogy megszabadulj ezektől?

A világot megmásítani nem lehet! A járványt egy csapásra vagy varázsütésre eltüntetni nem lehet! Hogy ne sérüljünk, annyit tehetünk, hogy kapaszkodunk a félelmetes körhintán.

Hogyan lehet ettől megszabadulni?

Bátorsággal: nagy levegő és le kell ugrani!

Mire magától megállnak ezek az egyéni kis körhinták – mondjuk teljesen eltűnik a járvány, a WHO visszavonulót fúj, kinyitnak a határok, már az oltási igazolás sem fog érdekelni senkit, rossz emlék lesz csupán ez az egész – az évek múlva lesz. Évek! Akár 4-5 év is. Főleg, mivel a politika is rátette mocskos mancsát a témára…

Akarsz még évekig félni, bűntudatban élni és egyre inkább gyűlölködővé válni?

Nem?

Akkor ideje leugrani a félelmetes körhintáról!

Az Akarat=Erő tréningen fogom megtanítani, hogy HOGYAN!

Kattints a részletekért ide>>

 

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.