Mi ez a kínlódás a világban most?

születés, vajúdás

Az ember a legokosabb lény az általunk ismert Univerzumban – amit egyszerűen csak az „egész világ”-nak szoktunk nevezni. 2020-ban mégis sokkolt bennünket, hogy mennyire kiszolgáltatottak, elveszettek, buták és tudatlanok tudunk lenni. Tökmindegy, hogy ki hány éves, mennyire felvilágosult, milyen iskolai végzettsége és miféle élettapasztalata van, ha nem is többre, de legalábbis pillanatokra mindnyájunkat kifektetett a pánik. Aztán megráztuk magunkat, alkalmazkodtunk a változásokhoz, megerősödtünk – de azért olykor kételyekkel küzdve – és mentünk szépen tovább. Aztán nyár közepén kezdődött elölről az egész, miközben már éppen azon igyekeztünk volna, hogy elfelejtsük az egészet. Most, amikor ezeket a sorokat írom, a miniszterelnök belengette, hogy szeptember elsejétől újra tiltások lesznek, és közben úgy készül 1 millió gyerek iskolába, hogy nincs kizárva, hogy már heteken belül megint be kell zárni mindent… Ebből mindenkinek elege van. Nagyon tudatosak lettünk abban, hogyan foglalkozzunk kizárólag a saját dolgunkkal, de azok, akik kicsit is emlékeznek saját életük eseményeire, felfedezték, hogy olyan szituációkkal kell MÁR MEGINT megküzdeniük, amikkel például 10-12 éve is. Mintha a nagy változások közepette igazából semmi nem változott volna, csak annyi, hogy egyre több a harcunk és egyre magányosabbak vagyunk a harcban. Az olyanok, mint én is, akik valamiféle csomópontként működnek a társadalomban, látjuk, hogy ezek a… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Legyen már végre vége a tébolynak?

Legyen már végre vége a tébolynak?

Néhány héttel ezelőtt letaglózta a világot a koronavírus, és a rá adott világszintű megoldások… Megtörtént az elképzelhetetlen: korlátozások, bezárkózás, egymásra acsarkodás, szellemi elmagányosodás, üresség. Ahogy most néha felnézek a Facebook-ra, a haragot és a dühöt látom, az egymásra mutogatást, de az uszítást is. Mikor kinézek az ablakon, mit látok? Virágzó fákat, csicsergő madarakat, boldogan sütkérező gyíkot, szorgos szomszédokat, jövést-menést, hétköznapi életet. Ha még ki is megyek, akkor az utóbbi három hétben már csak annyi nyoma van a vírusnak, hogy le vannak zárva a játszóterek, és nem nyitottak még ki a fagyizók, sütizők, cukrászdák, és minden ötödik emberen maszk van. Lassan ennek is vége lesz, de ilyenkor érzi azt az ember többnyire, hogy “Oké, eddig kibírtam, de most már AZONNAL legyen vége!” Nemcsak a bezártság Nemcsak a bezártság, hanem a szabadság önkéntes korlátozása, a megszokott rutin átszervezése, a szociális élményeink egy csapásra megszűnése is kiborítja az embert. Ha pedig infót akarunk, hogy mégis hogy áll a helyzet globálisan, hát akkor meg konkrétan ránk borul a sz@r. (Már elnézést.) Ha azt érzed, hogy legyen már végre vége a tébolynak, akkor az egy nagyon jogos felvetés részedről. Ugyanis az ember az evolúció királya. Mi vagyunk a legalkalmazkodóképesebb lények a Föld bolygón, de mi vagyunk azok… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Miért vannak ránk rossz hatással a hírek?

Miért vannak ránk rossz hatással a hírek?

Sokan a napi rutinjuk részeként már beépítették – többnyire a reggeljeikbe -, hogy a hírek átböngészésével indítanak. Megnézik, hogy mi történt a szűkebb és tágabb világukban, hogy aztán abból vagy következtetéseket vonjanak le a maguk számára, vagy megnyugodjanak afelől, hogy minden rendben van. Nos, ez utóbbi nem fog megvalósulni: ugyanis a hírekbe csak azok a dolgok kerülhetnek be – akár a híradóba, akár hírportálok címoldalára –, amik úgynevezett hírértékkel bírnak a nagyközönség – más néven közvélemény – számára, tehát olyan újszerű, addig nem ismert információt hordoznak, amitől a befogadó olvasók-nézők-hallgatók vagy jobban informáltnak fogják érezni magukat, vagy pedig a döntéseikre befolyással lesz. Ugyanakkor szükséges ismerni a tényt, hogy mióta létezik a sajtó, és pláne, mióta létezik az internetes távközlés, azóta MINDIG A ROSSZ HÍREK vannak a címlapon – vagy rossz hírekhez kapcsolódó háttér információk vannak címoldalon, akár vezércikkben is. Ha elvonulsz egy tanyára, kikapcsolod a tévét-rádiót, nem veszel újságot, nem olvasol internetes portálokat, nem nézed a közösségi médiát, viszont előveszel egy tollat-papírt és lejegyzeteled, hogy mi történik az általad feltérképezhető és átlátható világban, akkor ilyesmiket fogsz egy listára írni: – Ma reggel ekkor és ekkor kelt fel a nap. – A szalonkák 28 percen keresztül repkedtek körülöttem. – A macska… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Azonnal használható trükkök, ha szeretnél több életerőt 2020-ban

Vidi Rita logo

2020 a változások éve lesz, amihez nem árt majd egy kis extra életerő és extra kognitív erőforrás, de az is lehet, hogy lesz, akinek fizikailag kell megerősödnie. Hogy ezek a benned-rajtad zajló változások majd fájdalommentesek és örömteliek legyenek, most adok néhány hasznos, azonnal használható, már sokezer olvasóm által kipróbált trükköt. A tippek általánosan használhatóak akár hosszú távú, akár rövid, akut kihívások megoldására is, de ha csak úgy általában energikusabb, fittebb, okosabb akarsz lenni, akkor is jól jönnek majd. Lesz köztük meglepő, és olyan is, amik ott vannak az orrod előtt, csak fogalmad sem volt róla eddig, hogy ezek ennyire fontosak és hasznosak. Lássuk! Életerő és vitalitásnövelő tippek azoknak, akik 2020-ban sem akarnak semmit sem a véletlenre bízni   Ébredés után idd magad degeszre! Éjjelente akár két liter víz is távozhat a szervezetünkből az ágyneműnkön, a bőrünkön és a kilélegzett párán keresztül. Reggel mindig dehidratált vagy, ami azt jelenti, hogy az összes szerved szomjazik, de az agyad is! Nem tudsz gondolkodni, szét vagy esve, ténferegsz, alig működnek a mozdulataid, a gondolataid pedig naná, hogy ilyen kiindulási ponttal biztosan negatívak lesznek. IGYÁL! Van egy olyan általános tanács, hogy napi 2 liter vizet kötelezően meg kell inni. Nos, ez így baromság. Nem ugyanannyit… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

2020 a változások éve lesz

2020 a változások éve lesz

A változás olyan, mint egy folyó. Ellenállhatatlanul tör magának utat. Olyan, mint ahogy forog a Föld a saját tengelye körül, és közben megkerüli a Napot is. A változás megállíthatatlan, mint a természeti elemek, mint a bolygók mozgása, az évszakok váltakozása. Éppen ezért félnek a változástól sokan – mert kérlelhetetlen, nélkülöz minden empátiát, belátást és nem veszi figyelembe az egyéni igényeket. Mi emberek megtanultunk alkalmazkodni a változásokhoz, méghozzá ezen a bolygón a leghatékonyabban, máskülönben nem lennénk mi az uralkodó faj a Földön. Mégis, ha megkérdezel tíz embert, hogy szeretne-e radikális, állandó és csak némiképp kiszámítható változásokat az életében, akkor kilencen azt mondanák, hogy „köszi, de annyira nem…” Mert bármennyire is csodás alkalmazkodók vagyunk, tudjuk, hogy a változás mindig többlet energiát igényel tőlünk. Az meg, ami már VAN, és akár állandónak is tekinthető, már olyan kényelmes, megszokott, és szinte alig igényel befektetést. De ez csak a látszat. Fenntartani változatlanul azt, ami van, egy ilyen ellenállhatatlan erő, mint a változás ellenében, lehet, hogy nem tűnik fel, hogy emberfeletti erőfeszítéseket igényel, pedig hát de. Sokan megelégednének azzal, ami már van, amit elértek akár szerencsésen, akár vért izzadva, ami adatott a sorstól, ami már kényelmes és rutinos, ami lehet, hogy messze van az álmaiktól, de… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább