Te is félsz az álhírektől? Pedig nem biztos, hogy csak azoktól kell

Fake news, álhírek, hogyan védekezzünk ellenük?

Avagy: az értelmezések csapdájában Mostanában elterjedt jelenség lett egyrészt rettegni az álhírektől – például politikai körökben ez most igencsak jellegzetes, hogy a másik oldal kommunikációját rögtön fake news-nak (álhírnek) kiáltják ki, és akkor hurrá, nem is kell vele többé foglalkozni –, másrészt kiemelkedő teljesítménnyé vált azt a képességet büszkén kinyilvánítani a kisebb-nagyobb közösségeinkben, hogy mi bizony felismerjük az álhíreket. Ha valaki megoszt egy sejthetően fals információt, az ismerősei a lehető leghanyagabb eleganciával vetik oda hozzászólásként: ez fake news (féknyúúúz – autentikusan így illik ejteni, elnyújtott úúú-val). 2018 a fake news éve volt. A kulturális mémkészletekbe világszerte beépült a fogalom és a köré tartozó jelenségek sora, amiket így foglalhatnánk össze: – A fake news elárasztotta a világot. Már soha, semmilyen internetes információról nem lehet elhinni első ránézésre, hogy van igazság magva, mert ha jót akarunk magunknak, akkor inkább azt kell feltételeznünk, hogy nem, nincs neki olyanja. – A politika és a politikusok vagy a fake news-okat használják dezinformálásra, vagy számukra kellemetlen információkra egyszerűen rámondják azt, hogy fake news és emelt fővel ballagnak tovább, mintha aznap megmentették volna a világot az apokalipszistől. – A fake news elképesztően hatékony dezinformációs módszernek bizonyul korunkban, főleg a közösségi oldalakon történő kritika nélküli megosztások révén, és… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Kérdezz-felelek: online marketing, értékesítés, kommunikáció, reklám, hirdetések

A 2018. júliusi Kérdezz! Felelek. kérdések második része, kifejezetten online marketingre, kommunikációra, a marketing és az értékesítés közti különbségre, a reklámozásra, az üzleti ötletek megvalósítására, a női vállalkozásokra és a harcokra vonatkozóan. Lesz szó még blogolásról is – és a problématudatra való koncentrálás fontosságáról. A webfejlesztő oldala, aki leprogramozza a FB-ra posztoló automatát: Nagy Zoltán – https://nzoltan.eu/ Mit ígértem még? :))) Ja igen, Sándornak: írom majd a cikket a termékbevezetésről és külön szólni fogok róla!

Olvass tovább

Mi még a baj a Facebookkal?

Kiegészíteném még a „Kivonulás a Facebookról – 2 rész” című cikkemet egy gondolattal, hogy azokon túl, amiket abban, meg a korábbi facebookos cikkeimben leírtam (videóban elmondtam), még mi még a gond a FB-on történő kommunikációval. Az a nagyon nagy baj a FB-on történő kommunikációval, hogy kizárólag a pillanatnak szól. Nem lehet visszakeresni múlt heti infókat, vagy ha mégis, akkor az órákba telik. Láttál valami érdekeset, jópofát, de aztán eltűnt a süllyesztőben, és ha van is fogalmad, hogy hol keresd, órákon át görgetsz, mire meglesz, sőt, ötször át is görgetsz rajta, mert a figyelmed azon a felületen alkalmatlan arra, hogy konkrét infót keressen. A saját FB oldaladon sem tudsz normálisan keresni, csak legörgetéssel, és ilyenkor érdekes módon az egész valami pokoli módon lelassul. Egy fantasztikus tartalom is csak 1-2-3 napig pörög, aztán az algoritmusoknak köszönhetően ellaposodik. Később újra előkerülhet a megosztások által – ilyenkor az algoritmus újra beleszeret –, de ezt irányítani képtelenség. Rengeteg tartalom pörög ma is a FB-on, ami már évekkel ezelőtt is idejétmúlt volt, vagy az alkotója legszívesebben már rég letagadná. Iszonyatos a dömping – ez már alapból erodálja egy-egy kommunikáció potenciális erejét. 7.5 millió magyar felhasználóval versenyzel a figyelemért, és ha minden tartalom azonosan fantasztikus, akkor is… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Kiakasztó félreértések vállalkozási alapfogalmakról – te is rosszul használod ezeket?

Sokan keresik annak az okát, hogy miért mennek tönkre szép sikerek várományosaként a vállalkozások. Sokan kutatják annak rejtélyét, hogy miért fekszik ki 5 cégből 4 már az első években, és miért nem lesz belőlük soha semmi, füstölgő romhalmazon kívül. Sokan firtatják ezeket a témákat, mert nagyon okosan, szeretnék elkerülni a csapdákat a saját vállalkozásukkal. Ugyanakkor nincsenek könnyű helyzetben azok, akik jól informáltak és naprakészek akarnak lenni, mert azt kell látnom, hogy magukat szakértőnek kikiáltó marketingesek – akik a legtöbb kkv-t tudják elérni a kommunikációjukkal – is keverik a szezont a fazonnal. A legtöbb tévhit, és alapvető definíciós deficit a három legeslegfontosabb vállalkozói képességet jellemzi, és azt kell, hogy mondjam, hogy ha ezekkel az alapokkal nincsenek tisztában a cégek, akkor nem érdemes azt várni a következő évtizedekben, hogy az 5:4-es arány (ötből négy már az első években tönkremegy) majd javulni fog. A három legfontosabb skill a vállalkozásban A három legfontosabb terület és képesség a vállalkozásodban, fontossági sorrendben a következők: Értékesítés – ha nem adsz el, felesleges kommunikálni és marketingezni. Marketing – hiába akarsz eladni, ha nincs kinek. Kommunikáció – a kommunikáció a cégen belül is létfontosságú, de még önmagaddal kapcsolatban is! Például: hiába imádnak az idegenek a rajongói oldaladon, ha a… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Variációk sok témára – avagy a habituáció folyamata

Hogyan kell úgy kommunikálni, hogy mindig ránk figyeljenek? Mit kell közölni ahhoz, hogy odavonzzuk a tekintetet és figyelmet? Hogyan kell megjelenni ahhoz, hogy döbbenetesen sok érdeklődőnk legyen? A kulcsszó: az újszerűség. De hogyan legyünk újszerűek akkor, amikor a világ tele van újdonságokkal, és nem mi találjuk fel őket? A megnyugtató jó hír: az aktuális helyzethez képest kell újszerűnek lenni, nem a világhoz képest. Létezik egy érdekes fogalom a tanulás folyamatában, amit habituációnak hívunk. Ez az a jelenség, hogy amikor számodra új dolgot észlelsz, akkor öntudatlanul is meg akarod tanulni, hogy mi az, hogy működik, miért van az ott, és automatikusan ODAFIGYELSZ rá. Ez a folyamat az életünk minden pillanatában zajlik: – Ha vidékről felmész a fővárosba, elviselhetetlennek érzed a nyüzsgést, a zajt, magát a légkört, és próbálsz benne kapaszkodókat keresni a magad számára. Egy idő után azt veszed észre, hogy már nem zavar a zaj, nem zavar más emberek közelsége. Megszoktad – gondolod. – Ha lemész a tengerpartra, azonnal feltűnik a tenger morajlása – kavicsos partokon a sistergése –, és a sirályok rikoltása, és egyfolytában erre figyelsz. Aztán az veszed észre, hogy NEM VESZED ÉSZRE a zajt, morajt, rikoltást. Megszoktad – gondolod. – Ha idegen helyen alszol, gyakorlatilag nem alszol…. itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Németország szankcionálja a netes gyűlöletbeszédet? Helyes!

Avagy: Érvek a gyűlöletbeszéd netes szankcionálása mellett   2018. január 1-jén lépett életbe a netes gyűlöletbeszéd elleni törvény Németországban, és rögtön megint minden, magát jóérzésűnek tartó ember a vélemény és szólásszabadság halálát vizionálja, meg a Szovjetunió feltámadását. (Igen, Németországban, hát hol máshol? Ez lenne csak a sors iróniája, nem?) A törvény lényege az, hogy ha te Németországban, Németországi IP címmel netezel, akkor a például a Facebookon lesz olyan lehetőséged, hogy az állam által fenntartott, speciálisan erre a célra létrehozott szervezetnek jelentsd a kifogásolható tartalmat. A szervezet fogja kérni a Facebookot a kifogásolható tartalom eltávolítására, és ha az nem lép a valóban aggályos tartalom ellen, akkor irdatlan büntetésre számíthatnak. Mármint a Facebook. Merthogy az elkövetőt évekig tartana lenyomozni, elkapni, perelni, ítéletet hozni. Alapból 24 órát kapnak a közösségi oldalak a tartalomtörlésre, kivételes esetekben 7 napot (túlságosan elterjedt, virális tartalmak esetében). A HírTV Szabadfogás műsorában láttam, hogy erről értekezett a nagyérdemű – január 3-ai adás -, hogy hát ez milyen szörnyű rendelkezés, és elhangzott az is, hogy „Ki mondja meg, hogy mi az, hogy gyűlöletbeszéd? Definiáljuk a gyűlöletbeszédet előbb!” Jó reggelt kívánok kedves urak, a gyűlöletbeszédet definiálja a büntető törvénykönyv gyakorlatilag minden országban és államban, de nemcsak a gyűlöletbeszéd aggályos ma már a… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

A számok pszichológiája – avagy hogyan kommunikáljuk az árainkat?

Hogyan írjuk ki az árainkat és miért pont úgy? Melyik a jobb? A 20.000,- vagy a 19.999? És miért pont az? Mi a horgonyhatás és miben különbözik a szűkösség elvétől? És hasonló okosságok árkommunikációról, Vidi Ritától. Kapcsolódó stratégiai anyag: Árképző Átképző>> Ebben az anyagban az árak kiírásának módszertanáról és az árak kommunikációjának alapvetéseiről beszélek. Biztosan ti is láttátok már jártotokban-keltetekben, amikor árakra pillantottatok, hogy nagyon ritkán találkozunk kerek számokkal. Az árakat nem úgy írják ki, hogy 400,- forint, 500,- forint, hanem úgy, hogy 390,- forint és 490,- forint, de a mi társadalmunkban, ahol már megszűntek az 1 és 2 forintosok, még itt is találkozunk olyan kiírásokkal, hogy 399,- forint és például 497,- forint. Nos, ezek lényegéről beszélek a videóban.

Olvass tovább

Mielőtt a szólásszabadságért sírnál…

Új trend terjed a Facebookon, és a különböző oldalakon. Mindenki a szólásszabadságot félti, amikor az kerül szóba, hogy a megosztó témák miatt, a két részre szakadt világ képviselői ne küldhessenek el bárkit a jó édes anyjukba, hanem legyen szűrő, legyen moderáció, és fejeződjön be végre az acsarkodás.

Olvass tovább