Miért oltári nagy baromság kirakni a cikkekhez azt az adatot, hogy mennyi ideig tart elolvasni?

Hány percig tart elolvasni a cikket?

Mostanában új hülyeség terjed az online felületeken, mégpedig az, hogy valamiért a tartalomszolgáltatók nagyon fontosnak tartják úgy kiszolgálni az olvasóikat, hogy kiírják a cikkek elejére, hogy mennyi ideig tart azokat elolvasni. 2 perc, 5 perc, 8 perc. Ezt általában egy algoritmus számolja ki, mert persze az a baromság is elterjedt már széles körben, hogy algoritmusok nélkül nem lehet élni. (Van, ahol a szerkesztő írja be, hogy szerinte X perc az olvasás.) Ezzel már előre jelzik az olvasóknak, hogy mennyi idejüket szándékoznak rabolni, és bíznak abban, hogy ha az olvasó már az olvasás előtt tisztában van azzal, hogy mennyi időt kell rászánnia a cikk elolvasására, akkor majd nagyobb eséllyel olvassa végig. Na, akkor mondom a rossz híreket. Elég sok lesz belőlük. Nem azért olvasunk, mert rövid ideig tart, vagy, mert tudjuk előre, hogy mennyi ideig tart. Még sosem láttam könyvek elején kiírva, hogy mennyi ideig tart az elolvasásuk, de persze nem leszek meglepődve, ha a baromság odáig is eljut majd. Azért olvasunk, mert szeretünk olvasni. Azért olvasunk, mert be akarjuk fogadni az információt. Azért olvasunk, mert az agyunk egy szivacs, mindent be akar szippantani. Az emberek átlagosan egy weboldalon 2-2.5 percet töltenek el. Ez úgy jön ki, hogy van, aki fél… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Soha többé nem veszítesz időt, ezzel az egyetlen, egyszerű trükkel (Piacvezető Magazin)

Valljuk meg őszintén: digitális nép lettünk. Ha nem lapul a zsebünkben-kezünkben-táskánkban egy okostelefon, máris rosszul érezzük magunkat. Hát, hiszen akkor elvágjuk magunkat az információs sztrádától, a naptártól, az emlékeztetőktől, a szociális kapcsolatainktól! Hinnye, hát azt nem lehet! Jó ideje utálom – már – a mobiltelefonokat, de a számítógép mivoltukat kifejezetten szeretem, és azt vallom, hogy ha ésszel használjuk, akkor csak előnyünkre válhatnak. De előbb sorolom, mit utálok bennük újabban: Hogy mindenhol az ember képébe nyomakodnak úgy, hogy elő se vesszük. Mások kezéből furakszik felénk, ha akarjuk, ha nem. Mindenhol ott van, mindenki kezében, főleg azokéban, akik nélküle ténylegesen elveszettnek érzik magukat. Az amúgy is figyelmetlen emberek figyelmét teljesen szétforgácsolja. Nemrég a gyógyszerész csetelt valakivel, miközben engem szolgált ki, és annak örültem, hogy végül is senki sem beteg nálunk, hála a jó égnek. Nem tudom, hogy a mögöttem sorban álló, 15 vénnyel zsonglőrködő idős néni hogy járt… Ma pedig, a budapesti forgalomban egy üzletembernek látszó, mögöttem a dugóban araszoló úriember nyilvánvalóan a mobilján pöntyörészett, miközben centiméterekre állt meg már vagy harmincadszorra az én autóm mögött. A visszapillantóban figyeltem, hogyan növekszik másodpercekkel a reakcióideje még pár méteren belül is. Csodálatos! Már tükörként is ezt használják az emberek. A liftre várva egy nő mellettem… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Rita, beszélhetnénk telefonon? És találkozhatunk személyesen? NEM!

Hagyd a dagadt ruhát másra!

Én egy gonosz szörnyeteg vagyok, aki elveszi az emberektől a személyes kapcsolattartás varázsát: nem telefonálok senkivel, és végtelenül végletes esetekben találkozom csak személyesen bárkivel is. Kivétel a családom és a nagyon-nagyon kis számú barátaim. Hogy miért van ez így? Hogyan jut el egy vállalkozó addig, hogy nullára redukálja azokat a mások számára szociális szükségleteket, amik a világ működésének alapjai? Elmesélem. 2009-ben könyvet írtam nőknek, az időgazdálkodásról, Hagyd a dagadt ruhát címmel, és a második kiadás 127. oldalán kezdődik A dimenzióváltás művészete című fejezet, amiből ha megengeded, idemásolok egy közepesen hosszú részt. A dimenzióváltás művészete Pár éve egy 50 fős konferenciát szerveztem vállalkozóknak. Egyszerre konzultáltam az előadókkal, és a helyszínt biztosító hotellal, egyszerre kezeltem a szobákba való elhelyezést és az étkezéseket, hogy ki, mikor érkezik, mikor ad elő, van-e valami különleges kívánsága, és a többi, ilyenkor felmerülő megoldandó feladat. Egy 105 tételből álló listát pipálgattam ki folyamatosan, ahogy közeledtünk a konferencia napjához, úgy fogytak a tételek. Mindezt úgy, hogy egyetlen pillanatra sem tettem ki a lábam itthonról, sőt, telefonon is csak pár percet beszéltem. Mindent e-mailben intéztem, mindenkivel. A két napos konferencia mindkét napja zökkenőmentesen, gond nélkül zajlott le, mindenkinek volt szobája, mindenki kapott vacsorát, egész nap kávéztak, üdítőztek a vendégek,… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

33 modern és ütős tipp időzavarral küszködő vállalkozóknak

Időgazdálkodás

Csak tömören és velősen, időgazdálkodási tippek: Némítsd le a telefonod! Vagy kapcsold ki! Vagy dugd el úgy valahova, hogy meg se találd. Úgy egyébként törölj le róla minden játékalkalmazást! Most. Minden egyéb alkalmazásnál állítsd be, hogy SOHA ne küldjenek értesítéseket sehova, pláne ne a kijelzőre, és pláne ne adjanak hangjelzést! Facebookra csak akkor menj, ha muszáj valakivel beszélned, és így a leghatékonyabb. Szintén FB: Oszd meg amit akartál, aztán sipirc, húzz el onnan! Kapcsold ki a hangjelzéseket, és a chat-et is! Pláne ne használd ügyfélszolgálati felületnek. Ne kezdj belemélyedni a közéleti eseményekbe már reggel! Ne kezdj neki beszélgetni cseten, poszt alatt, fórumon, vagy bármilyen hozzászólásban senkivel és semmiről. Kizárólag ügyfelekkel emailezz, és csak tömören! Ha cuki leveleket kapsz ismerősöktől, nagy a baj! Ha egy emailre hosszabban kell válaszolnod, és az nem volt előre betervezve, akkor írj egy rövid egysorost az illetőnek, hogy vetted, olvastad, és mivel hosszabb válaszra készülsz, később fogsz írni, természetesen bővebben. (És aztán tényleg tedd is meg, ha kell, egy reggel kelj korábban.) Bocs, de ne vigyél olvasnivalót a WC-re. Se mobilt. Szokj le az órákon át tartó pipiskedésről és hangulatos esti protokollról: zuhanyozz 3 perc alatt. Gyorsnak lenni menő – ebben az esetben 🙂 – és… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

20 hasznos apróság, kezdő vállalkozóknak

…avagy azok a dolgok, amit minden vállalkozó menet közben tanul meg, általában a saját kárán, és amiket ha előre tudsz és folyamatosan szem előtt tartasz, akkor egy csomó bosszúságot és duplamunkát spórolsz meg magadnak. 1.)    Az adókat és járulékokat mindig a megadott aktuális határidő előtt legalább két nappal utald el, hogy időben meg is érkezzen. Ha az utolsó pillanatra hagyod, késedelmi kamatot – büntető kamatot – számol fel az adóhatóság.

Olvass tovább

Hogyan telik egy napod?

Már megkezdtem az időgazdálkodásról szóló – Hagyd a dagadt ruhát másra! – könyvem második, átdolgozott kiadásának előkészítését – konkrétan az átdolgozást, átírást, bővítést -, és közben elmerengtem azon, milyen ritmusban élek. Azt rólam tudni kell, hogy bagoly típus vagyok, tehát sokáig szeretek fenn lenni – nálunk mindenki ilyen -, és sokáig szeretek aludni. Nagyon morcos vagyok, ha délelőtt 10 óra előtt becsenget valaki, vagy megcsörren a mobilom.

Olvass tovább

Időgazdálkodás matekkal

Azt veszem észre a környezetemben, hogy sokan úgy akarnak az idővel gazdálkodni, hogy egyszerűen fogalmuk sincs, mire mennyi időt fordítanak. Állandóan elkésnek, csúsznak a határidőkkel, és így tovább. De ez még bocsánatos bűn. A legdurvább szituáció az, amikor annyira túlértékelik az előttük álló dolgokra fordítandó időt és energiát, hogy bele sem kezdenek! Így eredményeik sem lesznek természetesen, márpedig az eredménytelenség egyenlő a sikertelenséggel! Ugye te nem tartozol közéjük?

Olvass tovább

Hamupipőke, az időgazdálkodás mestere

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy árva kislány, akinek a gonosz mostohája… Ismered a történtet, ugye? Azt viszont biztosan nem tudod, hogy Hamupipőke kiváló volt az időgazdálkodásban! Bár a mese egészen más szemszögből mutatja be őt, de most nézzük meg, milyen fortélyokat vetett be Hamupipőke azért, hogy ne sodorják magukkal a tennivalók, hogy sose késsen el sehonnan. Főleg az lett volna nagy gond, ha az éjféli menekülést kési le, egy pár perccel, ugyebár :).

Olvass tovább

Vállalkozói időgazdálkodás alapok

Két óriási kihívásuk van az embereknek életükben: 1.) Boldogan tölteni itt az időt. 2.) Értelmesen tölteni itt az időt. A kettő néha üti egymást. Ritka az az elfoglaltság, ami értelmesebb, mint a vállalkozás. A vállalkozással nem csak magunknak szerzünk örömet, de kellő küldetéstudattal másoknak is. Aztán ezek szépen körbehatnak az egész világra, és mindenki énekel :). Gyakorlatias oldalról megközelítve: ha nincs időnk, akkor nincs semmink. Ha nincs idő, nincs értelem. Ha nincs idő, csak kudarc van. A jó hír az, hogy az értelemért és a boldogságért vívott küzdelemben minden ember, és minden vállalkozó egyenlő esélyekkel indul: a Föld minden részén 24 órán át tart egy nap, és minden embernek közel hasonlóak a biológiai szükségletei (alvás, pihenés, étkezésre fordított idő, stb.). Ha valakinek sikerült már ezen a világon az idejét hasznosan, értelmesen tölteni, akkor bárkinek sikerülhet a jövőben is. Sokan szeretnének csodamódszerekről hallani, és amikor az időgazdálkodásról szóló könyvemet írtam, aggódtam is egy kicsit, hogy a csodavárók igényét majd nem tudom vele kielégíteni. De aztán még időben kapcsoltam: a csodavárók azok, akiknek hiába is tennénk szájukba a sült galambot, azt is kevesellnék. Úgyhogy a könyvet is úgy írtam, hogy a valóban nyitottak számára jelentsen megoldást, és itt is mindent úgy írok:… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább