Legyen már végre vége a tébolynak?

Néhány héttel ezelőtt letaglózta a világot a koronavírus, és a rá adott világszintű megoldások…

Megtörtént az elképzelhetetlen: korlátozások, bezárkózás, egymásra acsarkodás, szellemi elmagányosodás, üresség.

Ahogy most néha felnézek a Facebook-ra, a haragot és a dühöt látom, az egymásra mutogatást, de az uszítást is.

Mikor kinézek az ablakon, mit látok? Virágzó fákat, csicsergő madarakat, boldogan sütkérező gyíkot, szorgos szomszédokat, jövést-menést, hétköznapi életet.

Ha még ki is megyek, akkor az utóbbi három hétben már csak annyi nyoma van a vírusnak, hogy le vannak zárva a játszóterek, és nem nyitottak még ki a fagyizók, sütizők, cukrászdák, és minden ötödik emberen maszk van.

Lassan ennek is vége lesz, de ilyenkor érzi azt az ember többnyire, hogy “Oké, eddig kibírtam, de most már AZONNAL legyen vége!”

Nemcsak a bezártság

Nemcsak a bezártság, hanem a szabadság önkéntes korlátozása, a megszokott rutin átszervezése, a szociális élményeink egy csapásra megszűnése is kiborítja az embert.

Ha pedig infót akarunk, hogy mégis hogy áll a helyzet globálisan, hát akkor meg konkrétan ránk borul a sz@r. (Már elnézést.)

Ha azt érzed, hogy legyen már végre vége a tébolynak, akkor az egy nagyon jogos felvetés részedről.

Ugyanis az ember az evolúció királya. Mi vagyunk a legalkalmazkodóképesebb lények a Föld bolygón, de mi vagyunk azok is, akik képesek tudatosan BEFOLYÁSOLNI a dolgokat, a környezetünket, a tárgyakat, a történéseket.

És ez most a bajunk igazából, hogy oké, alkalmazkodunk a jelenlegi helyzethez, de végtelenül el kell nyomnunk a befolyásolási, más néven TEREMTÉSI képességeinket.

Jelenleg az van, hogy az emberi mivoltunk java részét elengedjük, nem használjuk, és maradunk – ne sértődj meg a kifejezésért, nem lekicsinylően használom, hanem ténymegállapításként -, szóval maradunk állatok. Okos, ügyes, értelmes állatok vagyunk, de mi sokkal többek vagyunk ennél! Emberek!

Koncentrálj a jövőre!

Persze ez a vírusdolog el fog múlni. Ez a pár hónap konkrétan benne sem lesz a történelemkönyvekben, maximum csak egy mondatként.

De sokan már eleve nem voltak tudatában a teremtőképességeiknek, most meg már azok is elveszítik, akik eddig jól csinálták.

Mintha mindenki elveszítené a lába alól a talajt, és közben mindenki kapaszkodókat is keresne, és jelenleg most az egymásra, kormányra, ellenzékre, tudósokra haragudás a legelterjedtebb kapaszkodó…

Szerintem baromi gyorsan véget kell vetnünk ennek.

Hogy hogyan?

Úgy, hogy most a szupertúlélő üzemmódból átkapcsolunk kicsit teremtő üzemmódba is.

Ebben fog segíteni a nem a vírus miatt indított (hiszen már tavaly nyáron elterveztem, hogy idén májusban ez lesz a téma :)), de éppen kapóra jövő teljesen új online képzésem, a

Teremtő Írás.

Kattints a linkre, és olvasd el az összes részletet!

https://vidirita.com/teremto-iras/

Fogok még erről írni 🙂

Szeretettel,

Rita

Comments are closed.