Néhány héttel ezelőtt letaglózta a világot a koronavírus, és a rá adott világszintű megoldások…
Megtörtént az elképzelhetetlen: korlátozások, bezárkózás, egymásra acsarkodás, szellemi elmagányosodás, üresség.
Ahogy most néha felnézek a Facebook-ra, a haragot és a dühöt látom, az egymásra mutogatást, de az uszítást is.
Mikor kinézek az ablakon, mit látok? Virágzó fákat, csicsergő madarakat, boldogan sütkérező gyíkot, szorgos szomszédokat, jövést-menést, hétköznapi életet.
Ha még ki is megyek, akkor az utóbbi három hétben már csak annyi nyoma van a vírusnak, hogy le vannak zárva a játszóterek, és nem nyitottak még ki a fagyizók, sütizők, cukrászdák, és minden ötödik emberen maszk van.
Lassan ennek is vége lesz, de ilyenkor érzi azt az ember többnyire, hogy „Oké, eddig kibírtam, de most már AZONNAL legyen vége!”
Nemcsak a bezártság
Nemcsak a bezártság, hanem a szabadság önkéntes korlátozása, a megszokott rutin átszervezése, a szociális élményeink egy csapásra megszűnése is kiborítja az embert.
Ha pedig infót akarunk, hogy mégis hogy áll a helyzet globálisan, hát akkor meg konkrétan ránk borul a sz@r. (Már elnézést.)
Ha azt érzed, hogy legyen már végre vége a tébolynak, akkor az egy nagyon jogos felvetés részedről.
Ugyanis az ember az evolúció királya. Mi vagyunk a legalkalmazkodóképesebb lények a Föld bolygón, de mi vagyunk azok is, akik képesek tudatosan BEFOLYÁSOLNI a dolgokat, a környezetünket, a tárgyakat, a történéseket.
És ez most a bajunk igazából, hogy oké, alkalmazkodunk a jelenlegi helyzethez, de végtelenül el kell nyomnunk a befolyásolási, más néven TEREMTÉSI képességeinket.
Jelenleg az van, hogy az emberi mivoltunk java részét elengedjük, nem használjuk, és maradunk – ne sértődj meg a kifejezésért, nem lekicsinylően használom, hanem ténymegállapításként -, szóval maradunk állatok. Okos, ügyes, értelmes állatok vagyunk, de mi sokkal többek vagyunk ennél! Emberek!
Koncentrálj a jövőre!
Persze ez a vírusdolog el fog múlni. Ez a pár hónap konkrétan benne sem lesz a történelemkönyvekben, maximum csak egy mondatként.
De sokan már eleve nem voltak tudatában a teremtőképességeiknek, most meg már azok is elveszítik, akik eddig jól csinálták.
Mintha mindenki elveszítené a lába alól a talajt, és közben mindenki kapaszkodókat is keresne, és jelenleg most az egymásra, kormányra, ellenzékre, tudósokra haragudás a legelterjedtebb kapaszkodó…
Szerintem baromi gyorsan véget kell vetnünk ennek.
Hogy hogyan?
Úgy, hogy most a szupertúlélő üzemmódból átkapcsolunk kicsit teremtő üzemmódba is.
Ebben fog segíteni a nem a vírus miatt indított (hiszen már tavaly nyáron elterveztem, hogy idén májusban ez lesz a téma :)), de éppen kapóra jövő teljesen új online képzésem, a
Kattints a linkre, és olvasd el az összes részletet!
https://vidirita.com/teremto-iras/
Fogok még erről írni 🙂
Szeretettel,
Rita
