Már megkezdtem az időgazdálkodásról szóló – Hagyd a dagadt ruhát másra! – könyvem második, átdolgozott kiadásának előkészítését – konkrétan az átdolgozást, átírást, bővítést -, és közben elmerengtem azon, milyen ritmusban élek.
Azt rólam tudni kell, hogy bagoly típus vagyok, tehát sokáig szeretek fenn lenni – nálunk mindenki ilyen -, és sokáig szeretek aludni. Nagyon morcos vagyok, ha délelőtt 10 óra előtt becsenget valaki, vagy megcsörren a mobilom.
Így nyáriszünetben – gyerek számára nyári szünet – általában 9-fél 10 körül kelek, 20 percet meditálok, aztán a szokásos reggeli kóválygás jön, gyerek reggeliztetése, tejeskávé hörpölgetése, mosakodás, felöltözés, smink, pici – tényleg icipici – tereprendezés, közben gép bekapcsol, mert már kattognak a fejemben a fogaskerekek.
A munkában az első a vevők kiszolgálása, tehát először megküldöm az anyagokat a fizető vendégeknek, vagy megválaszolom az ő leveleiket, tanfolyami hozzászólásaikat.
Utána írni kezdek, vagy olvasni itt a neten, vagy beszélgetek másokkal, tervezek, számolok, osztok-szorzok, hirdetéseket figyelem, konverziókat javítok, és hasonló elmeigénylő dolgokat csinálok.
Mivel későn reggelizünk, ezért az ebéd nálunk kb. fél 2-re van időzítve, de az sem ritka, hogy inkább vacsorát főzök – igen, én magam -, napközben meg esszük, ami van (előző napról, vagy szendvics, rántotta, stb.)
A fiam egész nap itt van velem, tehát amellett, hogy dolgozom, gyerekpesztra is vagyok egyben, 24 órás szolgálatban (5.5 éves). Gyakran kell vele játszani, beszélgetni, festeni, vagy egyszerűen csak összebújni. Azért választottam ezt az életformát, hogy ezt biztosítani tudjam neki.
Mostanában délutn 4-5 óra körül aludni szoktam egyet – fél órát mininum, a babó miatt, aki a távoli jövő vállalkozója lesz majd, miután januárban megszületik J-, majd ismét meditálok, aztán kedvtől függően vagy idejövök még csevegni a géphez, nyomozni, írni, vagy nem.
Esténként, mikor minden elcsendesedett, elindítok egy sorozatot, és hajnali 2-ig megnézek egy pár részt, miközben kötök, vagy horgolok, de az sem ritka, hogy varrok, vagy épp órákon át beszélgetünk a férjemmel, míg szinte ránk virrad.
Hogy mikor dolgozom? Mikor keresem a pénzt?
Lényegében mindig.
Szinte minden napom így telik lazán, rohanásmentesen, és mégis minden napomba be van építve az a feladat, hogy egyre több vevőm legyen, egyre nagyobb piacon, és ezek a vevők elégedettek legyenek, és visszatérjenek még hozzám sokszor.
De nem döglöm bele a munkába, nem kapok gyomorvérzést, sem idegbetegséget, nem lótok-futok egész nap, ahogy a vállalkozóknál szokás a közfelfogás szerint, és nem csörög egész nap a telefonom sem. Voltak intenzívebb időszakok a vállalkozói életemben, amikor korán keltem, hogy nyugodtan, abszolút tiszta aggyal tudjak írni 1-2 órát, de akkor azért dolgoztam sokat és intenzíven, hogy ma már gyerekjáték legyen az egész.
Hogy miért írom mindezt le?
Azért, hogy lásd, az első 2-3 évben nagyon sokat kell dolgozni, hogy felépítsd azt, amit fel akarsz építeni. Akár 50 fős céget akarsz, akár 1500 fős MLM hálózatot akarsz, akár nyaralós életvitelt akarsz mint én, akár golfozni akarsz nap mint nap, vagy kirándulni a családdal.
Amikor ovi van, akkor persze korábban kelünk – 7kor -, Marci 8-ra oviban van, így én olyankor azt veszem észre fél10-re, hogy végeztem az aznapi munkával. Megírtam, elkészítettem, helyére irányítottam mindent. Napi másfél óra munka, és minden kész.
Van olyan, hogy összegyűjtöm a tennivalókat, és három napig csak olvasok, vagy pihenek, vagy kiélem házitündérkedési hajlamaimat.
Nekem ez volt a célom, hogy olyan életem legyen, mintha minden nap vasárnap, vagy karácsony lenne. Sikerült.
Te hol tartasz az úton?
Mennyit dolgozol naponta a vállalkozásodban vagy vállalkozásodon?
Milyen életstílus a célod? Mennyit akarsz dolgozni 3-4 év múlva?
Hogyan telik egy napod most?
Hogyan teljen jövőre? Mit akarsz? Mire vágysz?
Írd meg a hozzászólások között, és a legjobbakat – természetesen hozzájárulást kérve – beteszem a könyvembe, még egy pici reklám is mehet majd a szöveg mellé!
Most még a GYES-t követő munkahelyi szabadságon vagyok… Így arról tudok nyilatkozni, hogy hogyan telt az elmúlt 1-2 évem átlag hétköznapja, amíg itthon voltam a lyánykámmal és építettem a vállalkozást.
Régen én is bagoly voltam, mert alvászavarom volt, de a sok energiagyógyítás folytán rendeződött és átszoktam pacsirtába. Most reggel 6-kor kelek, 1-2 órát dolgozom a haladós anyagaimmal és az ügyfelek ügyeivel, 8-kor vagy utána keltem a gyerkőcöt. Felöltözés, mosdás, reggeli, rendrakás, egy kis házimunka (minden nap más), aztán elmegyünk sétálni, játszóterezni, szomszédolni. Séta közben sűrűn kapkodom elő a mobilomat, hogy pötyögjek, mert jönnek az ötletek. 🙂 És akkor is előkapkodom, ha hívnak. Aztán hazamegyünk ebédelni – rendelem az ebédet egy közeli étteremből. Majd némi szieszta (fél-egy órás ÉFT-s kopogtatás egy aktuális témára a gyerkőc altatása közben és alatt), majd újra munka, levelek megnézése, közösségi élet. Ha a gyerek felébredt a délutáni sziesztából, egy kis játék, majd ismét levegőzés következik. Aztán haza, vacsi, utána még egy kis munka, majd fürdés és alvás.
Hetente 1-2 alkalommal délelőtt vagy délután jön hozzám ÉFT-s kopogtatásra valaki, akkor a szomszédaim a bébiszitterek.
Én még igencsak a vállalkozásépítési szakaszban vagyok, de nálam is az a cél, hogy beálljon a működő rendszer, és naponta, ha éppen kampányom van, akkor se kelljen egy fél napnál többet dolgoznom.
Különben még most, ebben a felépítős időszakban is az a meglepő, hogy van időm a gyerekeimre, meg a háztartásra is. A titkom a szigorú időbeosztás, és az, hogy egy hétre előre tervezek. tehát ha valami mégis félrecsúszik, akkor is van még lehetőségem egy héten belül korrigálni. A különböző feladatok között amúgy szokásom negyed-fél óra puffert hagyni, ekkor lehet a gyerek mindenféle kívánságát teljesíteni, vagy a csúszásokat behozni.
Reggel hatkor kelek, a legkisebbet hétkor keltem, addig egy kört kimosok, elmolyolok a konyhában, beszedema ruhát, enni adok a kutyának, mosakszom, öltözöm, stb. Héttől a legkisebbé a főszerep: reggeli mesenézés közben magához térítés, reggeli, noszogatás fogmosásra, öltözésre, fodrászkodás, aztán indulás az oviba. Aztán a délelőtt első felében házi munka, második felében emailezés, telefonok, ügyintézés. Aztán vagy blogolok, vagy valami más tartalmat írok. Fél kettő körül ebédet csinálok magamnak (a nagyok menzáznak, a kicsi oviban eszik), utána ügyfelezés (nálam valamiért jobban ráérnek erre az ügyfelek délután meg este), meg újabb terveket készítek, fejlesztek. Utána oviba a gyerekért, kis játék a gyerekkel plusz a kutyával. Aztán vacsi, fürdetés, közösségi élet a neten, meseolvasás, ha a kicsi elaludt végre, akkor pedig még olvasok egy kört (ez az önfejlesztés).
Ezután pedig nem kell ringatni… :)))
Rita!
Ha szeretnéd kihasználni a nap legértékesebb részét, ha szeretnél egészségesen élni (és legfőképpen egészséges maradni), akkor na 10-kor kelj fel, hanem legkésőbb 6-kor és ne hajnali 2-kor feküdj le, hanem este 10-kor. (Legkésőbb 11.)
Minden szellemi tevékenységet – nem is beszélve a meditációról – a hajnali órákban lehet a legjobban végezni. Az a jóság minősége. A nappali időszak a szenvedély – akkor lehet pörögni 100-el. Az este és az éjszaka a tudatlanság minősége. Ilyenkor aludni kell.
Gratula a Babához!
Mivel 56 éves vagyok, leányom már kirepült a háztartásomból (38 éves), leszázalékolt nyugdíjas vagyok 39 éve, időm mint a tenger. Reggel 6 – kor kelek, gyors üzenet nézegetés a gmailon, válaszok, ez 1-2 óra, utána neki állok főzni, cukorbetegségem miatt az étkezési időt be kell tartanom, főzés közben térülök fordulok, amit észreveszek a lakásban, megcsinálom, közben pörög az agyam, mit tegyek a blogomra. Ha bevillan egy jó ötlet, leülök megírom, először csak vázlatban, ebéd után átrágom, ha változtatni kell, változtatok. Egy kis pihenés után séta, többnyire 1-2 óra, estefelé megint a gép elé ülök ha nincs személyes ügyfelem.Többnyire délután érnek rá az ügyfeleim. Kártyajóslással, asztrológiával foglalkozom. Nagyon sok pozitív gondolkodással (önfejlesztéssel) foglalkozó könyvem van, és mivel szeretek olvasni, az esti programba ez már belefér. 22 óra körül teszem el magam aludni. 🙂
41-éves vagyok, családom egyelőre nincs, a barátnőmmel élek.
Nálunk a nap 5.30-kor indul,mivel a párom reggel 7-re jár dolgozni.Én kelek előbb, a páromnak ágyba viszem a kávét ( 🙂 ), ezután kb. 20-perc ébredezés és beszélgetés következik, majd először a párom veszi birtokba a fürdőszobát, utána pedig én. Mire elkészülök, ő már el is ment dolgozni.
Én cipész vagyok, van egy kis cipőjavító műhelyem, ahol reggel 8-tól este 7-ig dolgozom.
Mivel ritkán akad annyi munka, ami ezt az időt teljesen kitöltené, a napi feladatok elvégzése után a maradék időt egy kis tanulással igyekszem eltölteni, már amennyire ezt az ügyfelek engedik.
Kb.7.30-kor indulok a műhelybe, este pedig zárás után fél nyolc körül érek haza.
A párom ilyenkor még nincs otthon, ezért ezt az időt szoktam kihasználni egy kis netezésre.
Kb. fél kilenc körül azután befut a párom is, ekkor gép kikapcs, vacsorázás, beszélgetés, fürdés és lefekvés. Még egy kis tévézés, de közben rendszerint el is alszunk.
A hétvégéken pedig próbálok minél több időt szánni a tanulásra, önfejlesztésre, mert az utóbbi évek során megértettem, hogy a szakmámnak már nincs túl nagy jövője a mostani megváltozott világunkban.
Szeretnék beindítani egy második (internetes) vállalkozást, de ehhez még nagyon sokat kell tanulnom.
Úgy gondolom, hogy talán 2-3 éven belül sikerül felkészülnöm, és akkor végre belevághatok a dologba.
Szia Rita!
Az én napjaim elég hektikusan telnek. Mivel vállalkozásban csinálom, amit csinálok, ezért nincs fix beosztás. Dolgozom, amikor kell, lazsálok, amikor lehet. A blogomat pont egy hónapja indítottam, tehát most nincs időm lazsálni. Minden nap 6.30-kor kelek, és miután a Kedvesem elment a dolgozóba, leülök a gép elé. Olyan 10-ig itthon püfölöm a klaviatúrát,-most épp a linképítés fázisánál tartok-, aztán bemegyek az irodába. Vagy nem. Mindez attól függ, hogy éppen miként alakulnak a dolgaim. Az ingatlanos cégnél, ha éppen pangás van, akkor a mindennapi rutinfeladatokkal 1 óra alatt végzek. Aztán megint a blogommal foglalkozom. Cikket írok, hírlevelet szerkesztek, tanfolyam anyagát írom, illetve a héten bannert fogok készíteni. Ez eltart addig, amíg valamelyik kolléga be nem jön. Mivel én inkább délelőtt szeretek „irodázni”, ezért 2-ig egyedül vagyok. Aztán egy kis trécselés, majd lakásmutatások, felvételek következnek. 6-7-8 felé már otthon is vagyok, akkor megnézem az esetleges méleket, illetve még leírom, vagy legalább is fejben tartom a másnapi terveimet. Aztán alvás, de volt már olyan, hogy éjfélig gondolkodtam a következő cikkemen, vagy hírlevelem témáján. Egyébként cikkekkel jól állok, 2-3 hétre előre meg van az összes terv, de szerencsére mindig eszembe jut valami új is! Most a legnagyobb projekt az infotermék, a minitréning, és a sales oldal kitalálása. De haladok előre, pár hónap, és bevételem is lesz a blogból! Ja, és az üzleti tervet is csinálom! Tehát napi bontásban: 2-3 óra oldalfejlesztés, (én ide számolom a fejben végzett munkát is), 2-3-4 óra ingatlanozás, majd otthoni munka(imádok segíteni a főzésben!!!), és még egy kis agyalás. De a rekreációra is marad idő, hiszen télen-nyáron bringával megyek mindenhova! Szabadidő is van, ki is használom, tehát amint írtad: sok a munka, de nem kell megszakadni! És, ami a lényeg, az alig egy hónapos oldalam miatt már sok pozitív visszajelzést kaptam, még a szakmán belülről is! Nekem így telnek a napjaim, szépen építgetem a cégem, fejlesztem magam.
Szép estét!
Szabi
Kedves Rita!
És a férjed is hoz haza pénzt?
Csak azért kérdezem, mert őszintén kíváncsi lennék, hogy mennyi pénzt keresel meg így.
Sziasztok!
Szigorú időbeosztás szerint élek: reggel a gyerekek ébredéséig nagyjából 6-tól (ez szünetben van, hogy 9-ig nyúlik, egyébként fél 8) és a délutáni alvásidőben ülök gép elé. A délutáni alvásidő most oviszünetben a nagy által „engedélyezett”, megbeszélt napi 1 óra, hogy csak vele is tudjak lenni, ovi időben 2-3 óra.
Ezidőben intézem a privát életem és a jövő építését; én még itt tartok 🙂
Emellett van egy nem 100%-osan csilli-villi háztartásunk, átépítés alatt álló házunk (a vállalkozáshoz) és mindig jut időm a gyerekekkel levegőzni, játszani.
Én veled ellentétben Rita, hajnali kelő vagyok (még az egyetem alatt szoktam meg, reggel jobban tudtam tanulni) és korán fekszem, a picivel 🙂
Sokan kérdezik, hogy csinálok annyi mindent egyszerre? Én azt nem értem, ők hogy tudnak annyi mindent nem csinálni 🙂 🙂
Szép napot nektek! 🙂
Vikica
…
Hogy milyen legyen később? Ugyanilyen, csak kicsit átrendezve, már a tényleges munka is férjen bele, ne csak a jövő építése 🙂
🙂 🙂 🙂 🙂
Kedves Rita!
Először is szívből gratulálok a kisbabához! 🙂
Én jelenleg még a vállalkozásépítés fázisában vagyok. Főállásban máshol dolgozom, így 6-kor kelek, mert 7-re járok dolgozni. A munkaidő 7-3-ig tart. A munkahelyen is folyamatosan pörög az agyam, hogy hogyan lehetne jobbá tenni a saját vállalkozást, illetve mit lehetne másképpen. Jelenleg még sokat dolgozom a saját vállalkozáson, mivel most tanulok mindent: marketing, google adwords, konverziók javítása, honlapkészítés, szövegírás stb. A célom azonban az, hogy 1-2 év múlva eljussak oda, hogy a vállalkozásból éljünk és fel tudjam adni a főállásomat. Ekkor terveim szerint a folyamatok már automatizálva lesznek és nekem a fő feladataim a vevőkhöz, a vevőkkel való kapcsolattartáshoz fognak kapcsolódni.
Kedves Rita!
10 évnyi operatív cégvezetés és 9-től 21 óráig való irodai munka és tárgyalások sorozata után átváltottam a vállalkozói létre. Minden napom másképp telik, de a keddi napom többnyire ugyanúgy:
8 körül kelek, 9 és dél között dolgozom. Általában van valami megbeszélésem ilyenkor, a legutóbb épp egy tanácsadói céget raktunk össze 4 ismerősömmel. Van benne válságmenedzser, kommunikációs és folyamatmenedzser szakember, szóval egy elég ütős csapat. A cég alapjait tettük le (piac, termék, versenyelőny stb). Utána haza gyors ebéd, majd párommal indulás Tatára a golf klubba, ahol a szokásos keddi golfozás kezdődik. 18 lyuk, 5-6 óra gyaloglás és kőkemény sport, állandó koncentráció, fizikai megterhelés, rettentő fáradtan beérkezünk a klubházba. Limonádé hegyek, networking (ilyenkor van egy kis munka is), eredményhirdetés, vissza haza. Útközben konferencia hívás (ez már nyolc óra körül). Vacsora, utána tv és laptop bekapcs, mailek megválaszolása, blogok (írás-olvasás), FB update, szörfözgetés. Éjfélre végzem is, ha sok munka emailen kell dogoznom, akkor átcsúszik a másnapba.
Üdv és gratula a babához!
Én még csak keresgélő szakaszban vagyok. Mivel sehol sem kapkodnak a megváltozott munkaképességűek után, – még akkor sem ha kényszerből nekik is hirdetnek állásokat, a többségük szerintem nem is létezik. 🙁
Tehát kb másfél éve csak a kevéske nyugdíjamból élek. Most legalább van időm az internetes üzletekre is. Ha másnak bejött, nekem is fog sikerülni. Már egy webáruház nyitása is megfordult a fejemben. A kozmetikumok közül az Oriflameból tudok még egy kevéske pénzhez jutni. Mellette több internetes üzletet kipróbáltam már. Ezeket nem csak weblapjaimon reklámozom, hirdetésekben is. Ezekkel most napi 4-5 órát töltök. Hosszú távon az interneten szeretnék valami üzlet féleséget. Meg szeretném ha írásaimmal is tudnék némi pénzt és ismertséget szerezni.
Szia Rita!
Gratulálok a babádhoz! Ezt jól titkoltad, pedig hónapok óta vagyunk „kapcsolatban”! 😉
Én is korán kelő vagyok inkább, ilyenkor dolgozom pár órát a weblapjaimon, e-mailezek, online tanfolyamozok, amíg a gyerekek föl nem kelnek (kb. 4-5-től olyan 6-7-ig, esetleg 8-ig)
Majd a szokásos műsor a gyerekekkel: reggeliztetés, összekészülődés, kis háztartási munka, ebédfőzés.
Most minden nap lemegyünk a gyerekekkel 1-1,5 órára, boltba megyünk, postára, játszira. Majd ebéd, altatás.
Ilyenkor picit pihenek a gyerekekkel, max. 0,5-1 órát, majd gyorsan visszaülök a gép elé, s dolgozom, tanulok, míg föl nem kelnek.
Aztán uzsi, játszótér – már együtt apával -, utána vacsi, fürcsi.
Este Tv-zgetés, gyerekaltatás, vagy néha visszaülök a gép elé.
El tudnám képzelni, hogy ez így is maradjon! Most még GYED-en vagyok, s reményeim szerint aztán még 1 évig GYES-en.
Most igyekszem minden eddigi tervemet gyorsan, következetesen végigcsinálni, úgy érzem, az eddigi 3 évnyi tanulással, munkával már elég jól megalapoztam mindezt!
Először is gratulálok a babához! Én is januárra várom. 😉
Most még dolgozok alkalmazottként, de az a tervem, hogy amint itthon maradok a babával (vagy már hamarabb muszájból), akkor kezdek neki a tényleges megvalósításnak. A célkitűzős tanfolyamon valami ilyesmi életet álmodtam meg magamnak, mint amit Te élsz, Rita!
Szeretném a születendő babánknak a maximális időt és odafigyelést megadni és ezt csak vállalkozóként látom elérhetőnek. Nem akarok napi 8-10 órát egy irodában tölteni akkor is, ha épp nincs munka. Annyit szeretnék dolgozni, hogy a fontos dolgokra is jusson időm. És főleg: értelmes, motiváló munkát szeretnék végezni!
Ez a tervem jövőre. Akkor leszek a vállalkozásépítési szakaszban. Nem lesz könnyű egy pici babával, de ha sikerül, akkor nagyot fogok lépni a vágyaim élete felé.
A héten a gyerekek napközi táboroztak, s nagy lelkesedéssel vártam a hetet, hogy majd most akkor mindent megírok, felveszek, megszerkesztek, de nem ment. Haladtam azért, a heti intenzív szellemi munka lefárasztott agyilag rendesen, heti egyszeri jól megérdemelt zumba órámon, alig tudtam koncentrálni.
Szóval a napi időbeosztásom ennek függvényében koncentráltabb lett, bár korábban is próbálkoztam vele: délelőtt, minden ami szellemi munka és délután, estefelé ami fizikai: háztartás, kert, stb. Van hogy házimunka vagy krumplipucolás közben még ezt azt meghallgatok, hogy haladjak a sok tanulnivalóval, amiket begyűjtöttem, de írni inkább délelőtt, koradélután szeretek. Illetve az elmaradhatatlan jegyzetfüzet, amire nagyon rákaptam, főleg ha nem vagyok otthon. Bár van, hogy éjszaka is lejegyzetelem, amiket megfigyeltem, s amikből valami születhet. Ősztől mindkét gyerek megy oviba, délig, úgyhogy még koncentráltabb szellemi munkát tervezek akkorra. Ez az, amit mellettük nem tudok igazán, mert gyakran kimozdítanak. A nagyon korán kelés nekem nem megy, mert ők is fel-felébredeznek éjszaka, bilire kell rohanni a kisebbikkel pl, s inkább időnként éjszakázom kicsit, minthogy hajnalban keljek. Bagoly típus vagyok amúgy is.
Nagy gratula a babához!:-)
Én egy egyévessel vagyok otthon és van egy 5 évesem, aki (most nyáron nem, de) oviban tölti a hétköznapjait. Mellékállásban vállalkozóként elég régóta dolgozom, nálam az a 2-3 „sokmunkás” év, amiről írsz, Rita, eloszlott kényelmesen olyan kb. 6 évre, így teljes, majd félállás mellett széééép lassan, de elég biztosan ért meg a helyzet arra, hogy a második gyerkőc után már ne kelljen visszamennem még az amúgy kényelmes, nagyon jól fizető részmunkaidőt biztosító állásomba sem. Hogy végre csak a hivatásomnak élhessek.:-) (Ha erre nem találtam volna rá menet közben, azon kevesek közé tartozom (?), aki örömmel és örömből tartaná meg a munkahelyét is.) Az elmúlt évek egy szépen kidolgozott, hosszútávú terv részei voltak, a két gyermektervezést is belevéve menet közben, ami pontról-pontra és kicsit még várakozáson felül is megvalósult.:-) Ezt csak azért írtam le, hogy ilyen is van: tervezés és türelem rózsát terem – így már útközben is és a végén is.:-)
Na, a napom: 7 körül felkelés, öltöztetés, reggeliztetés, közben pár rutin házimunka, mosógépbetöltés, felseprés (a kúszó-mászóm miatt), mosogatás, aztán kényelmes reggeli és emilezés. Ha a kicsi visszalaszik délelőtt, akkor sk-honlapfejlesztés és szakmai munka, azaz például blogírás, tréning-kidolgozás vagy ami aktuális, ha nem, akkor vele foglalkozom és akkor dolgozom nap közben 2-3 órát, amikor alszik. Napközben boltba megyünk, játszóterezünk, sétálunk, barátnőzünk, mikor mi. Aztán ovijárat a nagyért és 2-3 óra közös program, amíg férjem hazaér. Akkor átveszi a gyerkőcöket és ismét van pár órám dolgozni, netezni, ha szükséges. Jelenleg még csak heti kétszer kezelek újra esténként (18-20h között), ilyenkor ez az a pár óra „munka”.:-) Ha nincs szakmai tennivalóm, kreatívkodom, olvasok, dvd-zek.
Egy év múlva szeretném heti 1-2 napra anyuékhoz vagy bölcsibe adni a kicsit is és akkor akár egész nap kezelhetek majd – ettől eltekintve nem tervezek nagy változásokat az életmódom(-dunk)ban később sem.:-)
Mostanában sokáig fenn vagyok, de az amit szeretnék csinálni az még várat magára szeptemberig. Az iskolai szünetben a három unokám az enyém, igaz, hogy már nagyok, 14 és két 11 éves, de a velük való törődés, főzés, tálalás, kitölti a napjaimat. Reggel 7-8 körül kelek, ők kicsit később, mert este nem és nem elaludni. Kicsit szabadabbak ilyenkor és a mamánál ugye többet megengedhetnek maguknak. 🙂 Mostanában meg a befőzés és a savanyítás is bezavar. 🙂 Még jó, hogy itthon vagyok, elég, ha a párom jár dolgozni.
Építgetem a jövőmet, van két megkezdett weboldalam, blogom is, tanulok online, minden szabad percem ezekkel töltöm. A jövőben internetes vállalkozázban gondolkodom, nagyon szeretek a weboldallal foglalkozni.(Sajnos, későn kezdtem el.) Mostanában az unokáim veszik birtokba a számítógépet, ők is szeretnek vele játszani.
Szeptembertől úgy osztom be az időmet ahogy én akarom és teljes gőzzel neki fogok a tanulásnak és a munkának.
Mindenkinek azt kívánom, hogy megtalálja a célját és sikerüljön az, amit eltervezett.
Örülök a sok koránkelőnek!
„Ki korán kel, aranylat lel!”
Egyébként, ha megfigyeljük, az igazán sikeres emberek mind korán kelnek: Robert G. Allen, Frank McKinney, stb.
Gratulálok végre nyíltan is, Rita! 😀
Én 3 kisfiammal vagyok otthon immár nyolcadik éve – egy rövid intermezzo-val. Tavaly a legkisebb is, két és fél évesen oviba ment, mert adódott a régi munkahelyemen, egy gimnáziumban, egy részmunkaidős állás a GYES mellett. Azt hittem, a régi lelkesedéssel és elhivatottsággal tudok majd tanítani, és belefér az időmbe a néhány éve elkezdett három vállalkozásom is. Pár hét alatt kiderült, hogy az alkalmazotti lét már nem az én világom, és már csak a magam uraként érzem jól magam. Az iskolában is a saját dolgaimon járt az eszem, és rohantam haza dolgozni, amint tudtam.
Szeptembertől már nem is megyek vissza 🙂
A nyár ugyan a valódi nyári szünet jegyében telik – késői ébredés a gyerekek zsivajára, reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsi, közte játék, mese, beszélgetés, takarítás, rendtartási próbálkozások, barátok, délután apával közös program. Szerencsére több szűk és tágabb családi, és barátokkal közös nyaralás is belefért. Munkavégzés szempontjából katasztrófális a helyzet – mégis beindultak a dolgok. Talán a töretlen lelkesedés jön át 🙂 Pár lopott félórában (ebéd utáni tévé előtti punnyadás közben) és este 10 körül sikerül csak géphez ülnöm.
Rossz szokásom, hogy egyszerre három-négy dolgot csinálok, és sokszor el is kalandozom. Nehezemre esik a fókuszálás. Erőszakkal kell rávennem magam, hogy egy-egy fázist, számlát, levelet egyből befejezzek. Ha ügyesebb lennék, talán minden nap „aznap” sikerülne ágyba bújnom.
Nagy reményeket fűzök a szeptemberhez, amikor alkotói magányomba vonulhatok, és zavartalanul állhatok neki lépésről lépésre a kidolgozott tervek és projektek megvalósításának.
A Kaposvárimami oldalamat ősztől, ha minden igaz, már nem egyedül fogom csinálni, így teljes gőzzel indulhat a munka a Kismamacompany-n, ami a szívügyem és a tervezett fő bevételi forrás. Hosszútávú terveim között szerepel a könyvem átdolgozása és újrakiadása, ezúttal egy valódi nagy kiadóval és két másik kötettel együtt – főleg, hogy a téma újra aktuális lesz, terveink szerint.:)
Szeretném a jövőben az adminisztratív és egyéb, más által is végezhető munkát kiadni, és csak azzal foglalkozni, amit igazán szeretek – a családommal, az otthonommal, az emberekkel, az írással, és a világmegváltással 🙂
Kedves Mindenki!
Nagyon jó érzéssel olvastam a hozzászólásokat!Többségünk nő, kisgyerekkel, és ezek szerint ez önmagában megszabja a napirendet, az időbeosztást. Azt hittem ez nálam alakult így, de megnyugvással látom, hogy a fontossági tényezők /gyerek, család, háztartás, szenvedélyes online munka/ másoknál is hasonló sorrendet, és teret kap a napi teendőkben. Az árad a soraitokból, hogy azzal töltitek az időt, amit szerettek, ez jó érzést kelt! Nem siralom , problémák, hanem alkotó tervek, emberi értékek! Magam is tapasztalom, mennyi jó érzést ad ez az életforma. Már csak fél évem van a gyedből, de szeretném az eddig befektetett munkámat most már anyagilag is kamatoztatni, és erre ösztönözni, megtanítani másokat is. Imádom az online munkáimat, és azt a fejlődést amit az elmúlt másfél évben megtapasztalhattam ennek köszönhetően.A célom, ezt átadni másoknak is, és olyan forrásokat, módszereket mutatni, melyek lehetővé teszik anyagilag is, az itt megjelenített életformát, időbeosztást.
Sok sikert kívánok mindenkinek a tervei megvalósításához, és új álmok születéséhez!
Végül, de nem utolsó sorban Gratulálok a kismamáknak, és jó egészséget kívánok!
“Ki korán kel, aranylat lel!”
Kiegészíthetem? 🙂
Aki korán fekszik, jól alszik és korán kel, az egészségesebb lesz, és valószínűleg nincs alvászavara. 🙂
Én dettó olyan típus vagyok, mint Rita. Ha korán kell kelnem, szabályosan rosszul vagyok. Reggel 8 óra körül kelni viszont remek! És későn is fekszem, legintenzívebben délután/ este tudok dolgozni. Mostanában eléggé széthajtottam magam. Ideje lenne kicsit pihenni is, de hát elég nehéz, ha közben szétszednek az ügyfelek… 🙂
Hogy miért dolgozom? Azért, hogy ha néhány év múlva születik egy gyermekem, megtehessem, hogy soha többé senki alkalmazásában ne kelljen tengődnöm, és napi 4 óra munkával is megkeressem azt, amit mások napi 8 órával sem keresnek meg. Ha egyszer születik egy gyerekem, én kizárólag az otthoni vállalkozó életformát tudom elképzelni magamnak. Jelentem, jó úton haladok 🙂