Miért oltári nagy baromság kirakni a cikkekhez azt az adatot, hogy mennyi ideig tart elolvasni?

Mostanában új hülyeség terjed az online felületeken, mégpedig az, hogy valamiért a tartalomszolgáltatók nagyon fontosnak tartják úgy kiszolgálni az olvasóikat, hogy kiírják a cikkek elejére, hogy mennyi ideig tart azokat elolvasni. 2 perc, 5 perc, 8 perc. Ezt általában egy algoritmus számolja ki, mert persze az a baromság is elterjedt már széles körben, hogy algoritmusok nélkül nem lehet élni. (Van, ahol a szerkesztő írja be, hogy szerinte X perc az olvasás.)

Ezzel már előre jelzik az olvasóknak, hogy mennyi idejüket szándékoznak rabolni, és bíznak abban, hogy ha az olvasó már az olvasás előtt tisztában van azzal, hogy mennyi időt kell rászánnia a cikk elolvasására, akkor majd nagyobb eséllyel olvassa végig.

Na, akkor mondom a rossz híreket. Elég sok lesz belőlük.

  • Nem azért olvasunk, mert rövid ideig tart, vagy, mert tudjuk előre, hogy mennyi ideig tart. Még sosem láttam könyvek elején kiírva, hogy mennyi ideig tart az elolvasásuk, de persze nem leszek meglepődve, ha a baromság odáig is eljut majd. Azért olvasunk, mert szeretünk olvasni. Azért olvasunk, mert be akarjuk fogadni az információt. Azért olvasunk, mert az agyunk egy szivacs, mindent be akar szippantani.
  • Az emberek átlagosan egy weboldalon 2-2.5 percet töltenek el. Ez úgy jön ki, hogy van, aki fél órát is ott van – nekem van olvasóm, aki fél napot is eltöltött azzal, mire minden cikkemet elolvasta egyhuzamban, pedig én baromi hosszan írok –, és van, aki nulla másodpercet. A nulla másodpercesek viszik le az értéket erre a nem túl szép 2-2,5 percre. Az ő olvasási hajlandóságukat nem fogja javítani az, hogy ha látják, hogy olyan tartalomra tévedtek, amit 8 perc lesz elolvasni, vagy épp csak 1,5 perc. Nem ez alapján döntik el, hogy visszalépnek-e oda, ahonnan jöttek, vagy bezárják-e az ablakot. Ugyanis a nulla másodpercesek csak egy pillantást vetnek. Nem mérik fel a tartalom hosszát, mélységét, hanem egy szemvillanás, egy címre való rápillantás után már lépnek el. Semmilyen algoritmus nem segít azon, hogy ha olyasvalaki téved az oldalra, aki nem is oda indult…
  • Mindenki más ritmusban és más stílusban olvas. Ezért soha, senki nem annyi idő alatt fogja elolvasni a tartalmat, mint ahogy azt kiírtuk neki előre. Igazából ez a kiírás ebből kifolyólag full hazugság. Nagyszerű döntés hazugsággal indítani egy olvasónál – gondolom ezt nem kell tovább magyaráznom.
  • Minden felesleges adat a bal agyféltekét birizgálja, az idővel kapcsolatos adat meg konkrétan lekapcsolja a jobb agyféltekét. Márpedig a megértés a jobb agyféltekében van. Áraszd csak el percekkel és másodpercekkel az olvasókat, ha már azt sem akarod, hogy megértsék, amit publikáltál! Indulj csak el gyorsan lefelé a lejtőn, írd ki, hogy mennyi ideig tart olvasni, görgetni, levegőt venni, gondolkodni!
  • Az ember életében nem ezek a percek számítanak, az időgazdálkodásban meg pláne nem. Ha a Facebookon lenne olyan plugin ami kijelzi, hogy „csak szólok, hogy már 45 perce csak görgetgetsz, mint egy zombi”, na az elég durva felismerésekre vezetne, de előre szabadkozni, hogy egy egyébként überbrutál tartalom elolvasása percekbe kerül… őrület. Azért miért nem kérnek elnézést, hogy egyáltalán léteznek? De ha már elnézést akarnak kérni, akkor inkább húzzák le a rolót és adjanak teret olyanoknak, akik nem kérnek elnézést a szolgáltatásukért!

Tudom, hogy nagy oldalakon is vannak ilyen kijelzők, de láttunk már nagy bukásokat a történelemben. Birodalmak is tűntek már el a süllyesztőben. Azért, mert valahol hülyeséget csinálnak, neked nem kell utánoznod!

Mit szeret az olvasó az időtartam helyett?

Minél kevesebb zavaró butaság van a tartalom körül, annál könnyebben vonódik be az olvasó és annál nagyobb eséllyel fogja végigolvasni.

Amit nem fognak elolvasni akkor sem, ha csak 10 másodpercig tart:

– Ami nem érdekli őket.

– Amit már ezerszer láttak máshol is.

– Ami nem egyezik a világképükkel.

– Ami nem egyezik az éppen aktuális hangulatukkal.

Sem az érdeklődésen, sem a világnézeten, sem az ismerősségen, sem az éppen aktuális hangulaton nem változtat az, hogy tudjuk előre, hogy 3 percig tart elolvasni valamit. Amikor az emberek éveket csesznek el hülyeségekkel az életükből, nem ezeken a három perceken fognak múlni a nagy dolgaik. És egy vállalkozásnak, egy tartalomszolgáltatónak vállalnia kell azt a felelősséget, hogy nem erősíti a közönségben a hülyeséget.

Hallottam egy hírportál szerkesztőjétől, hogy azért tették fel ezt az időkijelzőt, mert ők mindent meg akarnak tenni az olvasókért.

Vajon hány olvasójuk kelt fel reggelente azzal a gondolattal, hogy „Bakker, olyan jó lenne, ha ki lenne írva, hogy egy cikket mennyi ideig tart elolvasni, mert akkor biztosan többet olvasnék, és sokkal jobban érezném magam… Úgy vágyom egy kis időkorlátra…”

AGY-RÉM.

Összefoglalva: te ne csináld! Ha konkurensednél látod, hogy bevezeti, kezdj el felkészülni a tőle elszivárgó közönség felkarolására!

Az életben vannak az önpusztítók, meg a túlélők. Te legyél túlélő!

Jó munkát!

VR

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük