Te is félsz az álhírektől? Pedig nem biztos, hogy csak azoktól kell

Fake news, álhírek, hogyan védekezzünk ellenük?

Avagy: az értelmezések csapdájában Mostanában elterjedt jelenség lett egyrészt rettegni az álhírektől – például politikai körökben ez most igencsak jellegzetes, hogy a másik oldal kommunikációját rögtön fake news-nak (álhírnek) kiáltják ki, és akkor hurrá, nem is kell vele többé foglalkozni –, másrészt kiemelkedő teljesítménnyé vált azt a képességet büszkén kinyilvánítani a kisebb-nagyobb közösségeinkben, hogy mi bizony felismerjük az álhíreket. Ha valaki megoszt egy sejthetően fals információt, az ismerősei a lehető leghanyagabb eleganciával vetik oda hozzászólásként: ez fake news (féknyúúúz – autentikusan így illik ejteni, elnyújtott úúú-val). 2018 a fake news éve volt. A kulturális mémkészletekbe világszerte beépült a fogalom és a köré tartozó jelenségek sora, amiket így foglalhatnánk össze: – A fake news elárasztotta a világot. Már soha, semmilyen internetes információról nem lehet elhinni első ránézésre, hogy van igazság magva, mert ha jót akarunk magunknak, akkor inkább azt kell feltételeznünk, hogy nem, nincs neki olyanja. – A politika és a politikusok vagy a fake news-okat használják dezinformálásra, vagy számukra kellemetlen információkra egyszerűen rámondják azt, hogy fake news és emelt fővel ballagnak tovább, mintha aznap megmentették volna a világot az apokalipszistől. – A fake news elképesztően hatékony dezinformációs módszernek bizonyul korunkban, főleg a közösségi oldalakon történő kritika nélküli megosztások révén, és… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább