Te azt az életet éled, amire gyermekként vágytál?
Emlékszel még arra, hogy mi akartál lenni gyerekkorodban? Emlékszel még arra, hogyan tervezgetted az életedet akkor, amikor már felfogtad, hogy felnőttként a saját magad ura leszel, és senki nem mondja már meg, hogy este sipirc fogat mosni és irány lefeküdni? Emlékszel még arra, hogy milyen titkos vágyakat dédelgettél a felnőttkori életeddel kapcsolatban? Én még emlékszem. Állatok megmentője akartam lenni pár éven keresztül, így minden kóbor macskát hazahurcibáltam, azt is, amelyik nem is akart velem jönni. Aztán régész akartam lenni, és spaklival, meg ecsetekkel rohangáltam egész nyáron, és az utca porában játszottam el, hogy éppen ásatáson vagyok. Aztán újságíró akartam lenni, és csak írtam, írtam, írtam. Majd az ügyvédkedés vonzott, hogy megvédjem az ártatlanokat, de ezt már nagyon gyorsan felváltotta az anyaság iránti vágy, és ez utóbbi volt az, amit végül tényleg sikeresen meg is valósítottam, és abban szerencsében volt részem, hogy már fiatalon anyuka lehettem. (Aztán abban is szerencsém volt, hogy érett és még érettebb fejjel is anyuka lehettem még :)). Nem hiszek abban, hogy azok számítanak sikeresnek, akik már három évesen eltökéltek magukban valamit, végül megvalósítják, és életük végéig azzal foglalkoznak. Talán ilyesmi már nem is létezik, és lehet, hogy soha nem is létezett. Kevés az olyan tudatos gyermek, akik… itt folytatódik Vidi Rita cikke …
