A borongós vasárnap szülte…
Ma délután ültem az autóban, és a kellemesen szitáló őszi esőben, szép kényelmesen haladtam a célom felé. Kedvenc zeném szólt – itt alább megtalálod, de ne szaladjunk annyira előre -, és miközben élveztem a tökéletes pillanat csodáját, rögtön eszembe jutott valami, ami cseppet sem tökéletes.
Gondoltál már arra, hogy vállalkozni olyan, mint autót vezetni? Ha olvasod ezt a blogot egy ideje, akkor biztos gondoltál rá, mert én már többszöt utaltam erre az analógiára. De amikor ezt a zenét hallgattam, az villant az agyamba, hogy nagyon sokszor olyan a vállalkozó élet, mintha tolatva haladnánk az autóval, csak mi éppen erről mit sem tudunk, mert fogalmunk sincs, milyen az az előre…
Nézd meg ezt a videóklipet, és mondd azt, hogy nem a vállalkozásodat látom benne!
Mennyi-mennyi rossz rejtőzhet a vállalkozásunkban, igaz?
- Rossz iparág
- Rossz célcsoport
- Rossz termék
- Rossz marketingmódszerek
- Rossz pénzügyi hozzáállás
- Rossz gondolkodásmód
- Rossz partnerek
- Rossz ötletek
- Rossz projektek
- Rossz stratégia
- Rossz információ
- Rossz ügyfélszolgálat
- Rossz…
Mintha bekötött szemmel, hátrakötözött kézzel, rükvercben „vezetnénk” az autónkat.
A te vállalkozásod ugye egyáltalán nem ilyen?
He-he…
16 évesen én Cure-os voltam, a Depeche Mode-sok nagy ellensége! (Az akkori alternatív diszkókban külön ültünk, külön táncoltunk).
Majd kb. 15-18 évvel később ugyanezen emberek egy havonta megrendezett retro ’80-as évek zenéje partyn már együtt pogóztak Depeche Mode-ra, Cure-ra, U2-ra, Talk-Talk-ra, Softcell-re, stb.; s jókat sztorizgattak a régi IH-ás bulikról, megmosolyogva a fiúk kopasz fejét, nagy pocakját, a nőcik kigömbölyödött már-már asszonyos formáját.
Rossz út volt?
Talán. De jó pillanatok voltak azok!
Köszi ezt a számot, lehet, nekem jóval több mindenről is szólt ez, de nem rossz, hanem jó volt!