(Segítség, annyira nagy rajtam a nyomás, hogy nem tudom megírni a „Nagy rajtam a nyomás” című cikket! :))
Szerintem nincs nő a Földön, aki ne találkozott volna rendszeresen a „jesszusom, mindjárt szétrobbanok, sikítani akarok” érzésével. Az a szerencsénk, hogy ilyenkor nem agresszióban éljük ki a nyomást, mint a férfiak – a hormonháztartásunk teljesen más, ezért is kevesebb a női agresszió -, hanem – el lehet dönteni, hogy ez jó-e, vagy rossz – inkább megvárjuk, míg elmúlik, vagy bevetjük a jól bevált praktikákat, a stressz megszüntetéséért.
Vállalkozóként ez a dolog azért speciális, mert gyakran előfordulhat az a helyzet, hogy olyan mozzanatok borítják fel a lelki egyensúlyunkat, amikkel pénzt keresünk, profitot termelünk, de legalábbis szorosan kapcsolódnak az üzletünkhöz. Ezeket nem iktathatjuk ki az életünkből.
Például a vevők kiszolgálása.
Az adminisztratív feladatok kulimunkája.
A bürokráciával való örökös szélmalomharc.
Az időhiány, az egyre tornyosuló feladatokkal megspékelve.
Néhány hasznos tippet megosztok most veled azért, hogy ezek a nyomás alatti pillanatok minél kevesebbszer forduljanak elő, és minél rövidebb ideig tartsanak. A praktikákat én magam is használom, nyugodtan rányomhatnám a „Tesztelve” pecsétet.
Ne halogass!
A nyomás és a stressz egyik kiváltó oka lehet a halogatás, és érdekes módon, a további halogatás nem csökkenti a már kialakult kellemetlen érzéseket (micsoda meglepetés, igaz?). Egyetlen gyógyszer van: szembefordulni a halogatott, elsumákolt tennivalóval, problémával. Mindannyiunk vállát nyomják elintézetlen telefonok, megválaszolatlan levelek, utolsó pillanatban való kapkodás. Semmi másra nincs szükség, mint akaraterőre, hogy ezeket gyorsan letudjuk, és még egy óriási elszántságra ahhoz, hogy a jövőben már ne forduljon elő ilyesmi (vagy jóval kisebb számban és intenzitással).
Szállj ki a mókuskerékből!
Ha úgy érzed, hogy összecsapnak a fejed fölött a hullámok, akkor az a klasszikus tanács, hogy engedd el magad, és ússz az árral. Nekem az a tanácsom: gyere ki a vízből egy kis időre! Szakadj ki a munkából, a nyomás alól, önként, szabad akaratból. Ezt még meg lehet turbózni a „kellemetlenség elve” módszerrel. Ha netán nem lennél képes értékelni az ideiglenes, mókuskerékből való kiszállást, mert még mindig a munka és a vállalkozás körül forognak a gondolataid, akkor vesd be a nagyágyút! Látogasd meg az anyósodat! Menj el a fogorvoshoz! Jelentkezz be gyantázásra! 🙂 A lényeg, hogy valami kellemetlen dolgot csinálj, amikor kiszálltál egy kicsit a munkából. Így máris érzékelni fogod a kontrasztot: kellemetlen és kellemetlen dolgok között is óriási lehet az eltérés.
Relax!
A mókuskerékből való kiszállás másik módszere, a teljes ellazulás. Ebben segítségedre lehetnek: forró fürdő, forró csoki, forró tea (tehát minden, ami forró), finom illatok, finom ízek, friss levegő, zaj és minden zavaró körülmény megszüntetése. Kellemes zene, beszélgetés valakivel, valami másról. Felturbózott idegállapotban kissé nehézkesebb kivitelezni, de kiváló megoldás a délutáni, menetrenden kívüli alvás. Bújj be az ágyba egy jó könyvvel, és hagyd, hogy elaludj közben. Aztán még az álmodat is fejtegetheted.
Totális elszigetelődés
Kicsit menekülés íze lehet első ránézésre, de aztán ki fog derülni, hogy legalább olyan jótékony hatása van, kibírhatatlan stressz esetén, mint a kellemetlenség elvének. A totális elszigetelődés azt jelenti, hogy fizikailag is elhagyod egy rövid időre azt a helyet, ahol a stresszt előzőleg – aktuálisan – nagyon intenzíven megélted. Egy időben, mikor már nem bírtam a gyerekem nappali hisztijét, és az állandó éjszakai műszakot mellette, akkor sírva kértem tanácsot a férjemtől, mert úgy éreztem, fizikailag nem bírom már tovább. Ekkor a férjem megkérdezte: mi is az, amit nagyon szeretsz csinálni, bármikor, bármilyen körülmények között? „Autót vezetni” – mondtam csendesen. „Hát akkor tessék, menj és vezess, mi addig elleszünk!” Aznap délután több, mint 300 kilométert tettem meg, egy óriási nagy kör formájában az Északi Középhegység vadregényes tájain. Addig mentem egy irányba, míg el nem kezdtem vágyódni a kis bőgőmasinám után. (Ez kb.100 kilométervolt). Aztán még50 kilométervolt az, míg teljesen lecsitultam, és aztán visszafordultam. Hihetetlenül feltöltekezve tértem haza, holott hullafáradtnak kellett volna lennem. Körülbelül két hónap múlva megismételtem, kicsit más útvonalon. Harmadszorra már egy nagyon rövid, 60 kilométeres kör is elég volt, és már úgy fordultam be az utcánkba, hogy tudtam, több ilyenre nem lesz szükségem, mert hosszú ideig elég lesz csak rágondolnom ezekre az alkalmakra.
Amikor az üzleti élet okoz olyan szintű stresszt, hogy már a sírás kerülget, akkor is el kell menni, és valami olyasmivel kell foglalkozni, ami más koncentrációt igényel. Kettős csapás: sem a hely nem köt a stressz érzéséhez, sem a tevékenység! Próbáld ki!
Jó stresszoldást!
Vidi Rita
Ui.: Stresszoldásra kiváló eszköz a Transzcendentális Meditáció. 2010. novembere óta használom, és ajánlom, majd egyszer elmesélem, hogyan változtatta meg az életemet.