Mi köze a pókernek a vállalkozáshoz? – cikksorozatom első része

Néhány nappal ezelőtt megjelent a 8 részes cikksorozatom első része a Vállalkozói Negyeden.

Annak idején, mikor vállalkozni kezdtem, nagyon sokszor olvasgattam ennek az oldalnak a hasznos tanácsait, tippjeit, és nagyon szerettem a szakértőket is. Nagy álmom teljesült, hogy mostantól én is rendszeresen publikálhatok, ráadásul kedvenc témáimban: pókerezés és vállalkozás.

Nem egy nőies témakör az biztos, de van egy hírem: egyelőre még mindig nem a nők mozgatják a világot, úgyhogy érdemes tanulni a férfiaktól is, és hát persze a pókeresektől.

Kezeljük úgy a pénzt, mint a pókeresek?

Amikor egy évvel ezelőtt, a saját vállalkozásom portfóliójának fejlesztéséhez az emberi gondolkodásmódról szóló kutatásaimat folytattam, egyszer csak elém bukkant a póker, mint a kevert játékstratégiák egyik ékes példája, kitérve a blöffölés stratégiájára is. Hirtelen eszembe jutott, hogy hányódik valahol a könyvespolcomon egy póker alapkönyv, amire anno még a pókert nem ismerve, azt mondtam, hogy a világ legértelmetlenebb könyve, de a kutatás közben felbukkant utalások és a számomra új ismeretek hirtelen más megvilágításba helyezték ezt a „játékot”.
Elővettem a pókerkönyvet, elolvastam, és megvilágosodtam: ha a vállalkozások – vállalkozók – jól tudnának pókerezni, akkor versenyelőnybe kerülnének a riválisaikkal szemben, hiszen a póker klasszikus stratégiai játék, és az esetlegesen előbukkanó szerencse nem negatív megvilágításba helyezi a játékot és a játékost, hanem éppen ellenkezőleg: alázatossá teheti. Ha egy vállalkozónak, cégvezetőnek létezik bármilyen stratégiája, akkor az már versenyelőny, ha pedig tudatos a stratégiai gondolkodásmódban, akkor egyszerűen lemoshatatlanná válik az üzleti élet pályájáról.

 

A pókeresek és a vállalkozók, cégvezetők közti analógia felderítését kezdjük a legneuralgikusabb ponttal: a pénzzel.

 

Mit tudnak a pókeresek a pénzről, amit a vállalkozók nem tudnak?

A pókeresek úgynevezett pókeralapból játszanak, ami azt jelenti, hogy a fizetésükből, vagy bármilyen jövedelmükből félretesznek egy kis pénzt – indulásnak tényleg keveset, pár tízezer forintot –, és ezt teljesen külön kezelik. Ebből a kis pénzből kezdik el az élesben való játékot, ami lehet például 100 ezer forint, vagy akár kevesebb is. A pókeralapot sosem keverik össze a saját pénzükkel vagy a konyhapénzzel, és csak a nyereményt veszik ki, a pókeralapot mindig állandó szinten tartva.
Amikor egyre sikeresebbek lesznek a pókerben, akkor a pókeralapot növelik, hogy a magasabb tétű játékokba vagy versenyekbe is be tudjanak nevezni. A pókeralap összegére vonatkozóan általános tanács, hogy egy-egy „beülő” (beülő=egy asztalhoz vagy egy versenyre való belépés összege, ami asztalonként és versenyenként változhat) minimum húszszorosa-ötvenszerese legyen.

 

Az úgynevezett beülőt a vállalkozások esetében tekinthetjük például a napi költségeket fedező összegnek (összes havi költség/21 munkanap). Ha ennek minimum ötvenszeresével rendelkezünk például a bankban, az azt jelenti, hogy akkor is két hónapi működésre elegendő pénz van a vállalkozásban, hogy ha két hónapig egy fillért sem keresünk. Mikor egyre sikeresebbé válik a vállalkozás, a szorzó lehet magasabb is. Minél nagyobb a szorzó, annál nagyobb biztonságot ad. Pénzügyi tanácsadók azt javasolják, hogy a vállalkozásoknak minimum 6-9 hónapnyi működésre elegendő pénztartalékkal kell rendelkezniük, de ez keveseknél valósul meg.
A pókerben azért fontos a biztonságérzet a pókeralap kapcsán, mert a kevés pénz okozta nyomás alatt sokkal könnyebb rosszul dönteni. A vállalkozásoknál is megfigyelhető a pénz okozta nyomás miatti elhamarkodott, rossz döntések meghozatala: amikor mindent egy lapra teszünk fel, mert bízunk a szerencsénkben. Sem a pókerben, sem a vállalkozásban nem érdemes a szerencsében bízni, mert az akkor jön, amikor akar, és nem akkor, amikor hívjuk.

 

Nincs játék kölcsönből

 

A pókeresek a legkirívóbb kivételektől eltekintve – a sikerfilmek sztorijától eltérően – nem kérnek kölcsön pénzt a pókerezésre, és főleg nem várják, hogy valaki támogassa őket ebben, kvázi befektessen az ő üzletükbe. A pókeresek a saját pénzüket, vagyonukat kockáztatják, és a saját kárukon tanulják meg a „szakmát”, lépésről-lépésre előre haladva. Nem ritka – számtalan pókeres blogol, és ezeken a blogokon könnyedén nyomon követhető a valós folyamat –, hogy hónapokra leállnak a pókeresek a játékkal, mert elfogy a pókeralapból a pénzük, egy hosszú pechszéria, vagy egy rossz döntés miatt, esetleg azért, mert nagyon rossz játékosok.

 

Ilyenkor vagy újra pénzt gyűjtenek, hogy megint játszani tudjanak, vagy végleg abbahagyják. Újragyűjtés esetén gyakorolnak, olvasnak, tanulnak a témáról, hogy jobb játékosok lehessenek.

 

Befektető-, hitel- és pályázatmánia

 

A vállalkozásoknál ezzel szemben szinte trendszerűen megfigyelhető, hogy folyamatosan keresik a befektetőket – akik Magyarországon eléggé kevesen vannak –, vagy pedig a pályázatok felé kacsintgatnak, ahelyett, hogy tudatosan pénzt keresnének, divatosan kifejezve: pénzt teremtenének, és kihasználnák az összes lehetőségüket.

Egy pókeresnek korlátozottak a lehetőségei a kreatív pénzkereséssel kapcsolatban, mert egy pókeres szinte kizárólag nyeréssel keres, de egy vállalkozás előtt határ a csillagos ég.

Pénzt lehet keresni – teremteni például egy kisvállalkozás esetében

• termék eladásból – nagykereskedelem, kiskereskedelem, használt termékek kereskedelme;
• szolgáltatások nyújtásával – javítás, házhozszállítás, átalakítás, stb;
• tanácsadással – a saját szakterületéről képzést nyújtani a vásárlóknak, hogy jobb felhasználók lehessenek;
• más, kapcsolódó termékének reklámozásával és közvetítésével – autókereskedéseknél a biztosítás klasszikus példája ennek;
• termékgyártással, feldolgozással;
• olyan termék eladásával, ami például hulladéknak minősül, és ezelőtt nem használtuk ki ezt a lehetőséget – az úgynevezett kék gazdaságba sok esetben könnyebb belépni, mint a hagyományos módon kezelni a már nem értékes, hulladékként kezelt anyagokat;
• bérbeadással – gépek, egyéb eszközök, helyiség, hely;
• befektetéssel;
• és mindezek tetszőleges kombinációjával.

 

És ezek még csak az üzleti tevékenységek! Egy szót sem szóltunk még a folyamatok optimalizálásáról, a költségek csökkentéséről, és a komplex, általam stílusosnak nevezett vállalatirányítási szisztémákról (az egy személyes cégek esetében is).

 

Egy pókeres, azzal, hogy nehezebb, korlátozottabb helyzetben van, mint egy vállalkozó, sokkal következetesebb is tud lenni, ami óriási kincs. A vállalkozások is lehetnek következetesek, ha vannak szabályaik a pénzügyeikkel kapcsolatban, és legalább azzal tisztában vannak, hogy mikor, milyen mértékben térnek el a szabályaiktól.

 

Következő alkalommal egy sajátosan pókeres kifejezéssel, a tilt-tel fogunk foglalkozni, és persze azzal, hogy mit tanulhatnak el a vállalkozók a pókeresektől, a tilt-tel kapcsolatban.

 

Vidi Rita