2011. augusztus 12-én, a szokások vállalkozónői kerekasztalon tartott előadásom szöveges vázlata, mindenféle magyarázat nélkül. Akik ott voltak – kb. 50-en, azok természetesen nemcsak a vázlattal találkoztak, nem véletlen, hogy 9-en kérték el a végén a pókeres könyvemet 😀
Előrebocsátom, hogy az itt jelenlévőknek klasszisokkal jobb a marketingje, mint az átlag kisvállalkozásoknak (ha még nem indult el a vállalkozás, akkor klasszisokkal jobb lesz, erre garancia az, hogy itt vagytok, és, hogy olvastok, hallgattok bennünket :))
Stratégia
A stratégia azt jelenti, hogy tudjuk, hogy hova, hogyan, mikorra, milyen úton akarunk eljutni, és ezért a célért milyen áldozatokat leszünk hajlandóak meghozni, és milyen erőforrásokra lesz szükségünk nagy valószínűséggel. (Itt jön a képbe a marketing: áldozat=költség, erőforrások= különböző marketing módszerek használata)
Stratégiát az első pillanattól kezdve fel kell állítanod, a taktika csak utána jön.
Pl. piacvezető akarsz lenni, de kezdheted kicsiben is: 2 millió forint profitot akarsz termelni magadnak havonta.
Taktika
A taktika nem más, mint állandó alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Pl. elkezdek hirdetni egy helyi újságban, és ezt lemásolja a konkurencia. Az is lehet taktika, hogy nem reagálsz, de ez csak akkor taktika, ha felméred a lehetséges következményeket.
Ha nem is tudsz arról, hogy a konkurens is ugyanúgy, ugyanott hirdet, akkor az nem taktika, hogy nem reagálsz – persze a konkurens hiheti azt, hogy ez a taktikád :). Ez benne a szép!
Jó és rossz hír:
Mindenki jó taktikus általában, hiszen a helyzetek sokszor kierőszakolják a reakciót, az alkalmazkodást.
De nem mindenki jó stratéga.
Honnan lehet felismerni a jó marketingstratégát?
1.) Mindent tud a marketingről, amit csak lehet tudni, és folyamatosan képzi magát. – ez folyamatosan adott számotokra.
2.) Nem téveszti össze a célt az eszközzel: a marketing eszköz, nem pedig cél.
3.) Nagyon jó lényeglátási képesség – ezt be lehet gyakorolni stratégiai játékokkal, pókerrel, sakkal, számítógépes játékokkal, stb. – Fontos mások vállalkozását tanulmányozni: honnan vannak a vevői? Mit ad el? Hol hirdet? Hol van az extra profit a folyamatban? (Lehet, hogy nem is látszik? :)) Netán épp a tönkremenés szélén van?
4.) Feszített célt állít, és az egyes lépcsőfokokat részcélnak tekinti – baromi megnyugtató, mikor megkeressük az első havi 80 ezer forintot, mert úgy gondoljuk, hogy kiegészítettük a gyest, vagy megkerestük a minimálbért. Igen ám, de ezt minden hónapban meg kell keresni, és egyre többre lesz igényünk. A fő célunk nem lehet az egy vállalkozásban, hogy havi 80ezer bevétel. Feszített cél: az elérhetetlennek tűnő cél.
5.) Irányít, nem pedig kulimunkázik – egy személyes vállalkozásnál ez nagyon nehéz, de kivitelezhető. A stratéga a hadvezér, aki nem bonyolódik bele a lövészárokban folyó harcba, ugyanakkor a stratéga mindig mozgásban van, de legalábbis fejben. Mindig megvan a következő két lépés terve!
6.) Az erőforrások tervezésénél lép életbe az arányérzék fontossága, erre itt egy egyszerű példa: ha csak 20ezer forintot költünk adwordsre, akkor 100ezer forint bevételünk lesz. Ha 100ezret költünk, akkor 500ezer bevételünk lesz. Ha visszafogjuk az erőforrásokat, akkor visszafogjuk az eredményeket is.
Házi feladat!
Tanulj meg pókerezni, ha már tudsz, akkor játssz 🙂