Avagy legyen végre vége a struccpolitikának!
Mint Siker Coach, nagyon is megértem a kisvállalkozások jelenlegi struccpolitikáját, de egyben az ellenkezőjére intelek: „Ki a fejeket a homokból, és nézzünk szembe a problémákkal! Ez biztos megoldásra vezet, ellentétben a tehetetlen várakozással!”
A héten megérkezett valamelyik környékbeli reklámújság a postaládánkba, és én bizony mindig át szoktam nézegetni ezeket: kik hirdetnek, hogyan hirdetnek, mit hirdetnek, és persze miért. Általában a kíváncsiság vezérel, de pszt, vásároltam is már ezen újságok hatására, csak ezt titkolom, nehogy ártson az imidzsemnek :).
Nagy örömmel láttam a hirdetési újságban, hogy két egymáshoz közeli bútorüzlet összeszövetkezett, és bár tudomásom szerint nem volt köztük üzleti összefonódás, de most együtt hirdetnek, egy teljes oldalon! Az árukészletük közel azonos, az árfekvésük ugyanaz, sőt, kapaszkodj meg, a célcsoportjuk is, mégis képesek voltak konkurenciaharc helyett összefogni, és telibe beteríteni egy teljes oldalt. Az egyik üzlet vezetőjét személyesen is ismerem, ha legközelebb találkozunk, ki fogom kérdezni a szövetség részleteiről, hátha tanulságos lehet mások számára is.
De aztán tovább lapoztam. És megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy ha összehasonlítom a hirdetési újságok előző számait a mostanival, akkor két nagyon markáns tendencia látszik: vagy zsugorodnak a hirdetések, vagy teljesen eltűnnek.
Nem vagyok marketinges, de én is szoktam marketingezni, és azt már a saját cégeim bőrén megtapasztaltam, hogy a marketingre szánt költségek visszafogása egyenlő a bevétel csökkenéssel… Oké, legyünk jóindulatúak, és reménykedjünk abban, hogy az ingyenes hirdetési újságokban való megjelenés redukálódása – mind méretben, mind darabban – valami más csatornán való megjelenést, vagy valamilyen más marketingeszköz fejlődését is jelenti egyben.
De az a helyzet, hogy ebben azért kételkedek picit…
Egyáltalán nem csodálkozom, hogy a kisvállalkozók a jelenlegi gazdasági helyzetre úgy reagálnak, hogy még az eddigieknél is kevesebbet költenek fejlesztésekre, beruházásokra, marketingre, önmaguk és kollégáik fejlesztésére, ezt még valahogy meg is értem. Amikor képtelenek vagyunk rálátni az okokra, és csak az okozat súlya alatt szenvedünk, akkor én tényleg megértem, hogy a „jól bevált”, bebújok a sarokba, becsukom a szemem, befogom a fülem, és már itt sem vagyok – mentalitás uralkodik el a kisvállalkozásokon. Megértem, de elfogadni nem tudom: az nonszensz, hogy a problémákkal egyáltalán nem nézünk szembe!
„Minden vállalkozásnak a maga problémája a legnagyobb.”
Úgy gondolom, hogy nem mindegy, milyen vállalkozásokról beszélünk. Vannak piaci szegmensek, ahol elindult már a fellendülés, a válságból való kilábalás, de mégis azon a szegmensen belül is tönkre tudnak menni a cégek. Vannak szegmensek, ahol még mindig érződik a recesszió – ilyen vidéken például a kiskereskedelem -, ennek ellenére magánkézben lévő kis boltok is el tudnak lavírozni. Nem az a lényeg, milyen piacon vagyunk, hanem sokkal inkább az a lényeg, hogy mennyire tudunk kreatívak lenni a problémamegoldásban. Minden vállalkozásnak a maga problémája a legnagyobb. Azt látom, hogy a problémát megfogalmazni is nehéz a vállalkozásoknak önmaguk számára, így nem is néznek vele szembe. Két lehetőség van: vagy túlélnek, vagy tönkremennek. Vagy fekete a helyzet számukra, vagy fehér.
A probléma a probléma
A problémakezelés problémája általánosnak mondható Magyarországon, nemcsak a kisvállalkozások esetében, hanem magánszemélyeknél is. A kisvállalkozások jól nyomon követhetően magukon viselik a tulajdonosuk személyiségjegyeit, és ez a problémakezelésben is megmutatkozik. Véleményem szerint onnantól lesz igazán biztos egy cég jövője, amikor elkezdik a problémákat nem elfedni, hanem felderíteni és megoldani.
Meg lehet nézni a világhírű, magas színvonalú termékeket gyártó cégeket, például a rengeteg szakkönyvet ihlető Toyotát, vagy a legtöbb autógyárat. Az alkalmazottaiknak legfőbb feladatul a problémák felderítését és jelzését szabják meg, mert már évtizedek óta rájöttek, hogy az embereik csodálatos problémamegoldó elmék, nem pedig robotgépek. A MAL Zrt. által okozott katasztrófa is bizonyítja: problémák mindenhol vannak, és nincs az a súlyos probléma, amit ne lehetne elfedni, kérdés, hogy kinek éri meg és miért.
Hogyan nézzünk szembe a vállalkozási problémákkal?
Első lépésként definiáljuk a problémát, anélkül, hogy azonnal a megoldáson törnénk a fejünket! Azonnali teherletétel az, hogy ha tisztán látjuk magát a problémát. Egy ügyfelem hónapokon át tartó küzdelem után mert csak szembenézni a cége égető problémájával – a multik megjelenésével arányosan tűntek el a vevői -, és amikor ez megtörtént, akkor már másnapra megvolt a cselekvési terve. Új marketing eszközöket próbált ki, új beszállítókat is keresett, és egy hétvégén az üzletét is átfestette és átrendezte, és kitalálta, hogyan tegye élvezetesebbé, ember közelibbé a vásárlást. A legérdekesebb az volt, hogy s fellendülés beindulásán túli hetekben is mindig újított valamit. A vevők egy része visszatért, új vevők jöttek, most pedig újabb egység nyitását tervezik. Mindezt úgy, hogy képes volt kihúzni a fejét a homokból.
A vállalkozáshoz, a cégvezetéshez jókora adag bátorság kell, ezt már tudjuk. A bátorság nem szól másról, mint a saját félelmekkel való szembenézésről. Biztos vagyok benne, hogy minden cégnél vannak úgynevezett neuralgikus pontok, amikkel a vezetőségnek – még ha a vezetőség létszáma egyetlen ember, egy kisvállalkozás esetében például – nehezére esik szembenézni. Ilyenkor kiváló megoldás a kreativitás behívása a megoldó eszköztárba.
Fel lehet fogni játékosan is a problémák megoldását, de a legjobb, ha szisztematikusak és szisztematikusan kreatívak vagyunk. A Toyotát már említettem példaként, ők számtalan megelőző és problémaelhárító módszert dolgoztak ki, amik a magyar szemnek furcsának tűnhetnek, mert például rendszerezéssel és rendrakással kezdődnek. Érdemes rákeresni az „5S” (http://hu.wikipedia.org/wiki/5S) és a „Termelés 7 vesztesége” kifejezésekre, akkor is, ha nem gyártó cég vagy, hanem például online vállalkozó.
Minden fejben dől el?
A problémák elfedése emberi tulajdonság, ezáltal természetes velejárója az életnek, így a vállalkozásoknak is. Éppen ezért bőven elég, ha „átállítjuk az agyunkat” a problémafelfedő, majd a problémamegelőző gondolkodásmódra: sokkal jobb eredményeket érhetünk el, sokkal rövidebb idő alatt.
Rengeteg siker-sztori úgy indult, hogy megvizsgálták más cégek problémáit, és a sajátjukban kiküszöbölték azokat. Nem kell messzire menni, elég csak a Google-ra, a Pixar-ra, vagy a McDonalds-ra gondolni.
Tisztában vagyok vele, hogy a gondolkodásmód váltást a legegyszerűbb javasolni, de a legnehezebb kivitelezni, csakhogy egyáltalán nem lehetetlen.
Tedd meg magadnak a szívességet, és írd fel egy lapra a legégetőbb vállalkozási problémádat, és olvasd fel hangosan!
