Stratégiázzunk egy kicsit!
Mi az, hogy stratégia?
A stratégia egy folyamat, amin keresztül elérjük a célunkat. A stratégia egy értékrend, amihez akkor is ragaszkodunk, amikor nagy a kísértés, hogy ne tegyük. A stratégia egy hozzáállás, egy tervszerűség, egy tudatosság.
Mondok egy példát:
Hadvezér vagy, akinek az a feladata, hogy elfoglalja a szomszéd király várait, szépen sorban, eljutva egészen a fellegvárig.
Mi a stratégiád? Erős sereggel, folyamatos támadással, némi furfanggal, ha kell, cselszövéssel, és a végletekig való kitartással végigviszed a tervet.
A „hogyan” kérdésekre a válaszok már taktikai elemek.
Hogy miért stratégia az, hogy „Erős sereggel, folyamatos támadással, némi furfanggal, ha kell, cselszövéssel, és a végletekig való kitartással végigviszed a tervet.”? Azért, mert ezt a tervet nem lehet úgy végrehajtani, hogy:
„Éppen csak összeverbuvált sereggel, védekező módban, őszintén, nyílt sisakkal, ha kell, megfutamodással végigviszed a tervet.”
Az a stratégia, aminek az ellenkezője nem azt az eredményt érné el, amit te akarsz, amit kitűztél.
Az, hogy kémeket küldesz a falvakba, és kikutatod, hogy mennyire szeret lerészegedni az ellenség katonája, az taktika.
Az, hogy oldalba támadod a várból kirontó sereget, az taktika.
Az, hogy kiéhezteted egyik-másik vár lakóit, az is taktika.
A stratégia az, hogy előre eldöntöd, hogy mit akarsz, milyen hozzáállással, és milyen erőforrásokat vagy hajlandó bevetni. Erős sereget, vagy szedett-vedett népet?
Támadni akarsz, vagy védekezésre rendezkedsz be?
Remélem, lejött az fentiekből, hogy lehet védekező a stratégiád, de akkor nem leszel hódító.
Na, ezt most fordítsd le a vállalkozás nyelvére:
Betörök egy piacra, és akkora részt hasítok ki belőle, amekkorát csak bírok. Ezért képes vagyok rengeteget dolgozni, agyalni, és némi furfangra is, a tisztesség útján maradva. Nem elégszem meg a morzsákkal, többet akarok, én akarok lenni a király a birodalomban.
Ez a stratégia alapja, de ez még kevés.
Mit vagyok hajlandó ezért bevállalni? Ezt csak akkor tudhatod meg és találhatod ki, hogy ISMERED azt a piacot. A többi résztvevő munkastílusát, stratégiáját, a vevők észjárását, a pénz eloszlását.
Mi van akkor, ha még semmit nem tudsz a piacról, amire be akarsz lépni, csak annyit tudsz, hogy ott állsz hadvezérként, és jó lenne már egy csata. 🙂
Akkor az van, hogy nincs stratégiád MOST MÉG, de ahogy haladsz előre, lépésről-lépésre, az egyes taktikai elemeket startégiai szintre emeled.
Az, amit a hétköznapokban csinálsz a vállalkozásodban, az eleinte semmiféle konkrét mintát nem mutat, de ha még 5 év múlva is ez van, akkor az butaság. Az azt jelenti, hogy neked a morzsák jutnak a padlóról, mert még az asztalhoz sem fértél hozzá.
Egyik kedvenc sorozatom az Elnök emberei. A 6.-7. évadban elnökválasztásra készülnek, és járják az országot a fiatal titánnal, akit elnöknek szeretnének megválasztatni. Annyira az elején vannak még a folyamatnak, hogy igazából azt sem tudják, hogyan akarják elérni a célt, de még azt sem tudják, hogy egyáltalán van-e esélye a jelöltnek.
Josh, a fiatal kampányfőnök igyekszik minden lehetőségre lecsapni, egy ponton még azt is végiggondolja, hogy – mivel a jelöltjük demokrata, és a demokrata párt éppen kinyilvánította, hoy nem fogja a jelöltjüket támogatni -, hogy mi lenne, ha a fiatal titán visszalépne a választási folyamat egy pontján egy másik, potensebb demokrata jelölt javára, és nem is akarna elnök lenni, csak annyi lenne a szerepe, hogy a lemondásig elszívja a levegőt a republikánusok elől.
De Leo, a másik kampányfőnök, aki sokkal tapasztaltabb és higgadtabb Josh-nál, nem akar ebbe belemenni.
És akkor Josh így szól:
– Úgy érzem, túl sok lehetőségre mondunk nemet.
Mire Leo:
– Ez a jó stratégia alapja.
Onnan fogod tudni, hogy jó stratéga vagy, illetve, hogy egyáltalán van már stratégiád, hogy képes vagy nemet mondani a rendre felbukkanó fantasztikusnak tűnő lehetőségekre.
– Megkeresnek egy remek együttműködési lehetőséggel, de te nemet mondasz rá, mert tudod, hogy ha a következő hónapokat az együttműködésre fordítod, akkor elveszíted a fókuszt a saját vállalkozásodban.
– Megkeres egy cég, hogy hirdess náluk, tök olcsó, hatékony, stb, de te átgondolod, és rájössz, hogy a célközönségedet baromira nem fogod vele elérni, ezért még ingyen sem kellene, így nemet mondasz rá.
– Eléd kerül a világ legjobb biznisze, és te nemet mondasz rá, mert számodra egyértelműen a te saját vállalkozásod a világ legjobb biznisze.
– Már eszedbe sem jut, hogy megkérdezd a vevőidet, vagy a piacodat, hogy ők mit szeretnének, te hogyan és mivel szolgáld ki őket, mert te TUDOD, és te diktálsz, nem a vevők – elvégre te vezeted azt a vállalkozást, vagy mifene 🙂
– És úgy általában több nemet mondasz, mint igent a lehetőségekre.
Úgy érzed, hogy túl sok lehetőségre mondasz nemet?
Akkor van stratégiád, és igazi stratéga vagy, aki képes ahhoz ragaszkodni.
Ha mindenre igent mondasz, akkor hebrencs vagy, aki sosem fog elérni nagy célokat.
