Nem a tweetjeitek érdekelnek!

Pollner elhintette nemrég, hogy majd jól megírja, hogyan is viszonyul ő a Twitterhez, de amíg ezen igyekezetét realizálja, addig megírom én. UPDATE: tegnap már meg is írta (most kiderült, hogy nem használok RSS-t, a fene…:)).

Follow me!

Follow me!

Minap visszakövettem azok közül néhány embert, főleg nőket, akik engem követnek, és megdöbbenve vettem tudomásul, hogy rengeteg automata köszönő privát tweetet kapok a követés után: Köszönöm, hogy követsz, figyeld a tweetjeimet, hátha te is találsz köztük érdekeset.

Basszus! Nem érdekelnek a tweetjeitek! Tudom, a Twitter amolyan egyéni hírmondó, és a valóban kuriózum friss hírektől kezdve, a bárhol fellelhető hasznos és haszontalan infókon át, a “Mit csinálsz most?” kérdésre is megérkeznek a válaszok.

Engem nem érdekel, hogy ki mennyire akar azzal hasznos tagjává válni a társadalomnak, és azzal a saját önértékelését növelni, hogy információkat oszt meg, amik esetleg jól jönnek másoknak.

Nem érdekelnek a tweetjeid, mert engem te érdekelsz!

Az érdekel, hogy mi van a tweetjeid mögött. Hogy mi célból csinálod, mit érzel közben, mikre gondolsz, mi a TE véleményed a link mögötti tartalomról, amit ajánlasz, miért ajánlod azt, hogyan jutottál el addig, hogy ajánlod.

Mindig, mindenkit leképezek a tweetjei alapján. Hidegen hagynak a friss információk, én az emberre vagyok kíváncsi. Rád. Aki buzgón twittel, és automatikusan örül, hogy ha követem.

A “Mit csinálsz most?” kérdést nagyon emberbarátinak éreztem, de amivé tesszük a Twittert, és ahogy kommunikálnak róla – mint médiaeszköz – az nem tetszik.
Továbbra is az embert fogom figyelni benned, és vedd tudomásul, hogy én sem egy két lábon járó számítógépes vírusanalizátor vagyok (egyszer a szememre vetették, hogy nem tweetelem ki a legújabb vírusmutációkat), hanem Rita, akit nagyon sok minden és nagyon sok mindenki érdekel.

11 Comments

  1. Rita,a szívemből beszélsz!

  2. Örülök Ottó! 🙂
    Ma reggel a régi chat-es élményeimről írtam egy rövid szösszenetet (Hogyan változtatta meg az életemet az Internet… háromszor! :)), és felidéződtek bennem ezek a dolgok: milyen jó volt beszélgetni, úgy megosztani dolgokat, hogy aztán azokat még megbeszéltük, és nem ez a rohadtul pörgős “minél újabb, minél frissebb, minél hasznosabb, minél ütősebb tartalmat!” volt a cél, és végképp nem marketing eszköz volt…

  3. Szerintem egy emberről sokat elárul , hogy miket twittel! Én kíváncsi vagyok a twittekre. 🙂 Automata köszönöm , hogy követsz ilyet nem használok.

  4. Rita! Nagyon tetszett, amit írtál, folyton azzal küzdöttem, hogy vajon azt várják tőlem, hogy elég hasznos infot osszak meg, miközben az örömeimet, kínlódásaimat szeretném? 🙂 Köszi a bejegyzést!

  5. Igen, egyetértek – félig. Engem mondjuk érdekelnek az információk is, amelyeket megosztanak, de nyilvánvalóan azoktól olvasom el mindig az információkat, amelyek mögött mint embert valahogy megismertem.
    Pl. volt olyan, aki érdekelt a startup blogja miatt, de szegény emberke nem csinált mást, mint a postjait naponta háromszor ismétli.

  6. Osztom az Ottó véleményét és a Tiedet is Rita. A Twitternek arról kellene szólnia, amit Te írtál. Régebben volt egy bejegyzés arról, hogy senkit nem érdekel, hogy Te mit csinálsz, csak hasznos dolgokat fontos infókat osszunk meg egymással. Ekkor én egy kicsit meglepődtem, hisz azt hittem, hogy itt azért tényleg megoszthatjuk az emberekkel az érzéseinket, pontosabban saját magunkat. Én néha azért írtam olyan tweetteket, amelyek rólam szólnak, vagy arról, hogy éppen most mit csinálok. Hisz Veled is volt pár ilyen tweettelés, és ez nekem nagyon tetszett. 🙂

  7. Milyen fura. Van, akit érdekel, mit csinálunk és van, aki a hasznot nézi. Vagy rosszul gondolom?
    Sosem írok automatát, a köszönöm, hogy követsz- az mindig az én döntésem, hogy írom -e.
    Örülök, ha hasznos linkeket megoszthatok, és néha jól esik kitwittelni azt is, hogy vagyok, milyen napom van. Vagy hogy a férjem a múltkor a torna legjobb játékosa lett, de ez nem érdekelt senkit:)Vagy csak rosszkor írtam.

  8. A tweetjeim én vagyok! :)) Szóval most akkor érdekellek vagy sem? 🙂

  9. Hát igen… ugyanúgy nincs értelme az automata tweeteknek, mint az automata válaszleveleknek, amelyekkel tele van a postaládám, miután kiment egy hírlevél. Ezt is meg lehet szokni és előbb-utóbb lepereg… mint annyi minden más..

  10. Pingback: Nem a tweetjeitek érdekelnek! |

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük