Azt szoktam mondani, hogy az igazi vállalkozót az választja el a szerencsejátékostól (nem a pókerestől!), hogy van üzleti terve.
Az üzleti terv gondolatától mindenkit lever a víz, mert hát üzleti tapasztalat nélkül mégis hogy a búbánatba írhatnánk meg bármilyen korrekt tervet? És ha már nem lehet korrekt, akkor meg ne legyen semmilyen.
Aztán persze vannak, akik működő vállalkozást tudnak felmutatni úgynevezett üzleti terv nélkül, és nem tudják megállni, hogy ezzel a ténnyel ne villogjanak, de hát vannak, akiknek fejlettebb és aktívabb a jobb agyféltekéjük, tehát kreatívabbak, így fejben is jól átlátják a dolgokat, legalábbis jobban, mint azok, akik túlnyomó részt a bal agyféltekéjüket szokták használni (emberek 80%-a).
Namármost, van egy olyan mondás, hogy a leghalványabb tinta is erősebb, mint a leghangosabb szó…
Egy gondolatsor a fejben csak álom, míg papírra vetve – láss csodát – terv lesz belőle.
Alapesetben egy vállalkozáshoz olyan üzleti terv kell, aminek a megalkotása arra szolgál, hogy egyrészt egyben lássuk magunk előtt a lényeges dolgokat, másrészt pedig a terv elkészítésének folyamata közben olyan gondolataink legyenek, amikre előtte eszünkbe sem jutottak.
Ritkábban, de előfordulhat, hogy olyan üzleti tervre van szükség, ami úgy hat például egy banktisztviselőnél, vagy egy pályázat elbírálónál, mint a pókerasztalnál az úgynevezett sémi-blöff. Amikor ugyan MÉG nincsenek jó lapjaink, de elég nagy az esély, hogy javulni fog a helyzet, ezért emeljük a tétet (vagy megadjuk a pofátlanul magas tétet – vagyis szemrebbenés nélkül pályázunk egy 120 milliós beruházásra). (A rendes blöff az, amikor esélytelen, hogy javul a helyzetünk a pókerasztalnál, de nem a lapokat játsszuk amúgy sem, hanem az ellenfelet.)
Ez utóbbi, ritka esetben nagyon korrekt, és formailag, tartalmilag üzletiesnek tűnő tervre van szükség, ami az olvasójával is elhiteti, hogy ebben a vállalkozásban valaki nagyon komolyan gondolja a dolgot, és nem csak fél évre tervez előre…
Viszont, ha nem pályázol, nem vonzol be befektetőt, nem veszel fel hitelt, akkor is kell, hogy ha valakinek mesélsz az üzletedről – vagy vállalkozási tervedről -, akkor legalább egy papírkát az orra alá tudj dugni, hogy lássa az illető, nem a levegőbe beszélsz!
Van egy nagyon egyszerű üzleti tervező segédletem, ezt innen letöltheted máris (új ablakban nyílik)
Mentsd el és nyomtasd ki magadnak, és firkálgass rá!
Menj végig és gondold végig az összes mező alapján a vállalkozásodat!
A költségeknél és a bevételeknél NEM ELÉG a költséghelyeket megjelölni, hogy pl. lesz majd rezsiköltsége a vállalkozásnak, hanem ÖSSZEGEKET is be kell oda írni szépen. Naná, hogy lesz rezsiköltsége, de pokolian nem mindegy, hogy az mennyi, és tudod-e egyáltalán, hogy kb. mennyi lesz.
A lap hátoldalára írhatod a mezőkbe nem férő dolgokat – költségtervezésnél tutira nem elég a hely 😉 – illetve még egy mezőt csinálhatsz a lap hátuljára: Versenytársak elemzése.
Egyáltalán hogy néz ki a piac, amin tevékenykedni akarsz? Kik szerepelnek még rajta? Mi a stratégiájuk? Mekkora szeletet hasítottak már ki maguknak? Miben jók? Miben rosszak? TE miben lehetsz jobb, és ezt hogyan tudod majd kommunikálni? Hogyan tudod őket leelőzni? 😉 (Azért versenytársak, mert verseny van.)
Lehet, hogy 2-3 milliót megkeresel évente üzleti terv nélkül is. De tudjuk, hogy ennyiből nem lehet eltartani egy vállalkozást ÉS egy családot. Meg lehet belőle élni, de a továbblépéshez tudatosság, tervszerűség, profizmus kell.
Na, fogj neki gyorsan, garantálom, hogy maximum 1 óra alatt kitöltöd a papírt, és máris kész a házi használatra szánt üzleti terv. Semmi ördöngösség nincs benne, ennél még vizet is nehezebb eladni a sivatagban…
