A verseny törvénye – és a piac gazdagsága

Vállalkozóként mindig versenyben vagy akkor is, ha nem veszel róla tudomást

Egy nagyon-nagyon egyszerű alapelvet kell figyelembe venni ahhoz, hogy mindig, minden vállalkozói cselekedeted előremutató és végül eredményes legyen. Ez az alapelv nem más, mint az, hogy ha vállalkozol, akkor mindig versenyben vagy. Képzeld el, hogy futóversenyen indulsz, és veled együtt még százak-ezrek állnak a rajtvonalon. A futóverseny hosszú, de azért látszik a vége, tehát legalább nagyjából tudod, mire számíthatsz a táv leküzdése alatt. Az indulók nagyon vegyes képet mutatnak: van, aki még életében nem futott le egy métert sem, és vannak, akik már 20 éve futnak folyamatosan, óriási rutinnal rendelkezve, de lehet, hogy már fáradtak is. Te valahol a középmezőnyben vagy. Az, aki nyer, az nagyon sokat nyer, de akár még a tizedik célba érőnek is juthat ajándék, de semmi sem biztos. A lényeg, hogy minél előkelőbb helyen végezz, és az sem kizárt, hogy akár első is lehetsz. Eldördül a startpisztoly, és te elkezdesz futni, és persze mindenki más is. Óriási a tülekedés, sőt, van, aki el is akar gáncsolni, de te ügyesen cikázol a pályán ide-oda, és azt veszed észre, hogy kezd ritkulni körülötted a tér, és egyre több helyed van például a saját tempódban futni. Látod, hogy előtted még sokan vannak, de azt is látod, hogy mögötted még… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Honnan ismered fel, hogy döglődik a konkurencia?

Konkurenciaharc

Mindenkinek van konkurenciája. Nagyon ritkaságszámba megy az, ha egy vállalkozás egyedül tevékenykedik egy piacon, és rajta kívül nincs senki más, aki kiszolgálná az ügyfelek azon igényeit, amit ő is szolgál. Ha mégis az lenne, hogy nincs konkurens, az sem egy életbiztosítás, mert akkor egyedül, bozótharcosként kell küzdeni a piac figyelméért, és egyedül kell kiépítened egy iszonyúan összetett rendszert, amit piacnak hívnak, és az ebbe befektetett munka nem biztos, hogy meg fog térülni. Szóval, ha vannak konkurensek, az jó jele annak, hogy olyan piacon vagy, amin meg is lehet élni, de azért valljuk meg őszintén, emberek vagyunk: vannak konkurensek, akiket kedvelünk, vannak, akik hidegen hagynak bennünket, és vannak, akik az agyunkra mennek. A vállalkozás verseny. Verseny, aminek a végén az egész piac leosztódik a benne/rajta tevékenykedő vállalkozások között. Klasszikusan ez úgy néz ki, hogy van egyetlen vállalkozás, amelyik a leghatalmasabb, és a piramis csúcsán trónol. Neki van a legtöbb pénze, legtöbb vevője, és persze legtöbb kiadása is. Alatta, a piramis alsóbb részén vannak a trónkövetelők, akik csipegetik a csúcson lévő bajszát, komoly kihívóként tüntetve fel magukat, miközben természetesen egymással, a hasonló pozícióban levőkkel is vérre menő versenyt folytatnak. Ők néhányan vannak, általában két kezünkön meg tudjuk számolni őket. És ott vannak… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

Ha egy vállalkozás nem fejlődik…

Alapvetés a vállalkozások életében, hogy mindenképp fejlődni kell. Kötelező. Merthogy csak a változás állandó. A világ márpedig – bízzunk benne – nem visszafelé fejlődik, hanem előre. Ha a vállalkozásunk nem fejlődik, akkor mindenképp lemarad a versenyben (remélem, a versenyszféra kifejezés nem hat újdonságként számodra…). Miért lehet lemaradni, ha nem fejlődik a vállalkozásunk?

Olvass tovább

A versenybe zárt szellem

Ez a cikk megjelent a Minervában is. Egy szép, kora nyári délutánon, éppen hazafelé tartottam Pestről. Autóval voltam –szokás szerint – és hangosan hallgattam a zenét – szokás szerint. Gödöllő központjában, éppen sárgára váltott a lámpa, így lassítottam, majd végül megálltam. Első voltam a sorban, ami számomra mindig egy kedvelt helyzet, hiszen így kitisztul előttem az út, és tesztelhetem a reflexeimet, na meg azt, milyen szépen gyorsul az autóm (természetesen a maximálisan megengedett sebességre). Egyszer csak, jobbkéz felől, a másik sávban mellém vágódott egy baromi nagy autó, vezetőülésében egy öltönyös férfival. A rádióban akkor kezdődött éppen Rihanna, Shut up, and drive című száma. Meleg volt, ablak leengedve, így aztán a másik sofőr is hallhatta a zenét. A szemem sarkából láttam, ahogy átnézett hozzám, tudod, azzal a tipikus: „na, versenyzünk?” nézéssel. Ismétlem: baromi nagy autó, férfi sofőrrel.

Olvass tovább