T. Marci szöktetése az állami általános iskolából (megtörtént események alapján) 6. rész

6., talán utolsó rész Ott tartottam, hogy éppen készültem volna csendesen félrevonulni, hogy nyugalomban készülhessek az április elején esedékes első jobb agyféltekés kreatív írás tanfolyamomra, amikor jöttek sorban a nagyon fontos egyéb, és a figyelmet kizárólag egy dologra összpontosító törekvésemet derékba törő mozzanatok: 1.)    20 éves nagylányom közölte, hogy szeretne önálló életet kezdeni, és elköltözni itthonról. Anyai szívem kicsit meghasadt, majd beforrt, majd megint meghasadt, majd megint beforrt. Ezzel elvoltunk jó pár napig, tervezgettük a lányom önálló jövőjét, rengeteget beszélgettünk. Marci közben lábadozott, még nagyon köhögött, de már nem volt lázas. Pihenés, tanfolyamra készülés, elvonulás kilőve.

Olvass tovább

T. Marci szöktetése az állami általános iskolából (megtörtént események alapján) 5. rész

5. rész Kezdődött hányással-hasmenéssel. Járvány. Aztán folytatódott takonykórral. Megszokott dolog, lépjünk tovább. Következett a köhögés, és még csak februárnál jártunk. Óriási tanulságai voltak ezeknek a beteges, itthon maradós napoknak. Egy anyuka, Viki segítségével, minden nap megkaptuk az aznapi órán elvégzett feladatokat, és az aznapi házi feladatokat.

Olvass tovább

T. Marci szöktetése az állami általános iskolából (megtörtént események alapján) 4. rész

4. rész Január 9-én, egy szerdai délutánon, ezerszeri átgondolás után, kezemben a magántanulói státuszi kérelmet rejtő borítékkal, bementem az iskola igazgatóhoz. Mint kiderült, keresve sem találhattam volna jobb időpontot erre az akcióra, ugyanis az igazgatónő nem volt benn az iskolában, mert már zajlottak az osztályozó értekezletek. Egy hölgy megígérte, hogy az asztalára teszi a borítékot, és reggel biztosan az lesz az első, hogy az igazgatónő foglalkozni fog a dologgal. Néha a malmok gyorsabban őrölnek, mint gondolnánk.

Olvass tovább

T. Marci szöktetése az állami általános iskolából (megtörtént események alapján) 3. rész

3. rész Önbizalom nélkül November elején kineziológushoz, Tokaji Melindához vittem Marcit. Ő rengeteget segített nekünk, hogy Marci jobb agyféltekés dominanciáját, az iskolában való teljesítőképesség érdekében kicsit visszaszorítsuk, és összehangoljuk a két féltekét. Csináltuk a Melinda által javasolt agyfélteke integráló gyakorlatokat az iskolába indulás előtt, és a leckeírás előtt, és ezek sokat segítettek. Abban is, hogy például szebben írjon a gyerek, és a logikai gondolkodás is fejlődött.

Olvass tovább

T. Marci szöktetése az állami általános iskolából (megtörtént események alapján) 2. rész

2. rész Másnap 11. órakor A. nénivel beszélgettem a folyosón. Már fogalmam sincs, hogy kerültem oda, csak arra emlékszem, hogy keresték nekem az irodájában, aztán az udvaron, aztán ott meg is lett, aztán felmentünk az emeletre. Valamelyik 4. osztályban helyettesített éppen rajz órán, így a folyosón, az ajtó előtt zajló beszélgetésünket kb. 5 percenként megzavarta az, ahogyan bement az osztályba megfegyelmezni a gyerekeket. Ahogy kitette a lábát, azonnal elkezdtek újra zsongani odabenn, aztán 4-5 percen keresztül egyre erősödött a zaj, majd A. néni megint bekiabált, fegyelmezett, aztán jött vissza beszélgetni velem. Akkor döbbentem rá, hogy valami irtózatosan el van cseszve az iskolákban…

Olvass tovább

T. Marci szöktetése az állami általános iskolából (megtörtént események alapján) 1. rész

1. rész T. Marci szöktetése az állami általános iskolából ott kezdődött, hogy elméletben nem is akartuk állami általános iskolába járatni. Szóba került Waldorf iskola, de ilyen nincs a környékünkön, így elvetettük. Szóba került második helyen a magántanulóság, de nem éreztem magamban annyi erőt, energiát, szenvedélyt, elfogadást és nyitottságot, mint amennyire feltételezésem szerint szükség lett volna. Luca akkor volt 3-4 hónapos, amikor Marci iskolai beíratása esedékessé vált, hát mindenre vágytam, csak a magántanulósággal kapcsolatos teendőkre nem. Hogy miért akartam Waldorfot vagy magántanulóságot a gyerekemnek? Azért, mert ismerem őt, és leginkább magunkat. Tudom, hogy a mi kis családi közösségünkben a „kötelező” szó nem fejet hajtást, hanem a szembefordulást eredményezi. Tudtam magunkról, hogy mi irányítók vagyunk, nem irányítottak. Tudtam azt is, hogy a felelősségvállalás a kedvenc hobbink, és azt is, hogy a gyerekemet nem nevelheti más. Márpedig az alap iskolai rendszer nevelni akar, illetve szürke kockává alakítani az egyébként mindenféle színben és formában pompázó gyerekeket. A rendszert is meg lehet érteni – csak elfogadni nem szabad -, hiszen a mindenféle formájú gyerekeket nem lehet csak úgy berakni a skatulyákba. A kreatív, szabadszellemű, értelmes, felnőttekben bízó gyerekeket nem lehet hülyére venni. Csak a végtelenül lefárasztott, túlterhelt, agyonhajszolt gyerekeket. Mint szülő, úgy gondoltam, hogy a… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább

T. Marci szöktetése az állami általános iskolából (megtörtént események alapján)

Prológus Úgy éreztem, ez életem legborzalmasabb nyara. Éppen lezajlott a 7. osztályos tanévzáró ünnepély, amikor az a sorscsapás ért barátnőmet, Editet, és engem, hogy az egész éven át tartó, természettudományi tanulmányi versenyen való részvételünkkel megnyertünk egy 10 napos nyári táborozást Nagykőrösre. Eleinte jó bulinak tűnt, hogy természettudományokkal foglalkozunk nyáron is, hiszen fiatal korunk ellenére úgy egyébként is a természettudományok szerelmesei voltunk, de ahogy közeledett a táborozás időpontja, úgy kezdte mardosni lelkünket a kétség, hogy „de biztos, hogy jó ötlet a nyár közepén is tanulni?”. Nem volt az… Gyorsan kiderült, hogy mindennek lehetett nevezni a tábort, csak nyaralásnak nem, és nemhogy nem volt jó ötlet ez az egész, de kimondottan rémes volt!  Reggel korán ébresztő, reggeli torna, rohanás reggelizni, aztán irány a tanulás ebédig. Ebéd után megint valami kötött foglalkozás várt ránk, vagy valami értelmetlen kirándulás a 40 fokban. Strandnak hírét sem hallottuk, és arra tisztán emlékszem, hogy egy reggel rá kellett döbbennem, hogy létezik olyan, hogy zöld tojásrántotta. Edittel véd és dacszövetséget kötöttünk, ami nem volt nehéz, hiszen eleve barátnők voltunk. Az valami döbbenet volt, hogy mennyire nem illettünk a környezetünkbe. Bár már elmúltunk 13 évesek, mégis mi néztünk ki a legfiatalabbnak. Mi voltunk a legidősebbek, és egyben a legfejletlenebbek… itt folytatódik Vidi Rita cikke …

Olvass tovább