Ez a cikkem a 2010. októberi Minerva Capitoliumában jelent meg. MC előfizetés>>
Milyen a jó vezető? Miről lehet felismerni? Milyen kompetenciái vannak? Ki mondja meg, hogy egy vezető jó-e, vagy rossz, vagy, hogy milyen egyáltalán?
A vezető – ahogy a szóból is kiderül -, legfőképp vezet. Irányít. Eligazít. Szemben azzal, ami a köztudatban él, a vezető nem hatalmat gyakorol, nem pöffeszkedik, nem erőszakolja senkire az akaratát. A vezető vezet.
Ahogyan autót – vagy biciklit, esetleg babakocsit – szoktunk. Van egy olyan pozíciója a szituációnak – vezetőülés – ahonnan optimálisan belátni a terepet, és biztonsággal el lehet juttatni az objektumot – csapat, alkalmazotti gárda, stb. – egyik pontról a másikra.
A vezető tudja, hogy honnan indulunk, és hová akarunk eljutni. A vezető ismeri az eljuttatni kívánt csapat képességeit, és igyekszik optimálisan kihasználni azokat. Nem akar olyasmit a csapatra nyomni, amire nem képes – ahogy személyautóval sem közlekedünk síneken például -, és nem is terheli túl a végletekig, mert akkor mondjuk, jobban „kopik”, vagy több lesz a „fogyasztás”.
A jó vezető olyan, mint a jó autóvezető: képes tanulni a saját hibáiból, és nem kell a rendőrnek leintenie azért, hogy észrevegye magát. Persze időnként mindenki követhet el apró hibákat, vagy tévesztheti el az irányt időszakosan, de aztán mindig van lehetőség korrigálni, és ezekből a szituációkból tanulni. Én például Budapestnek azon részeit ismerem úgy, mint a tenyeremet, ahol legalább egyszer eltévedtem már autóval… És az üzletnek is azon részeit ismerem a legjobban, amikkel a legtöbbet szenvedtem már…
A jó vezető vállalja persze a felelősséget is, és ha mondjuk, túllépi a megengedett sebességet – olyanra ösztönzi beosztottait, ami esetleg etikátlan -, akkor nem a kocsira fog mutogatni, hanem saját magára. Ha egy humán vezető hibázik, nem a csapatot állítja pellengérre, hanem először önmagában keresi a hibát. Persze ez nem jelent önfeláldozást, és állandó önostorozást.
Ha elromlik az autónk sebességmutatója, akkor lehet, hogy nem mi vagyunk a hibásak ugyebár. Persze megjavíttatnunk nekünk kell. Ha a csapatunk képtelen tisztességesen játszani, de a vezetőt képes félrevezetni, akkor sem egyértelműen a vezető a hibás. A felelősség nem azt jelenti, hogy mindenért a vezetőnek KELL a szőnyeg szélére állnia.
Ez eddig tiszta sor igaz?
Az én mottóm ez: Ha vezető vagy, de senki nem követ, akkor csak sétálni mentél.
Ebből is látszik: semmi erőszak, semmi hatalom, semmi kötelezettség, semmi elvárás, semmi kényszer. A jó vezetőt követik.
De miért? Mi a jó vezetők titka?
Biztosan volt már olyan ember az életedben, akit szívesen követtél. Volt már olyan főnököd, felettesed, akinek sikerült tiszteletet, sőt, szeretetet kivívnia nálad. Biztosan Te is voltál már olyan szituációban, amikor sikerült olyan vezetőnek érezned magad, hogy tudtad, arra a pillanatra mindig örömmel fogsz emlékezni.
A jó vezetők titka az, hogy nemcsak vezetik, irányítják a beosztottaikat, hanem tanítják is őket. A jó vezető az – amilyen soha nem lesz egyetlen autóvezető sem -, aki megtanítja a keze alá tartozókat arra, hogyan érvényesüljenek és érjenek el célokat az ő közvetlen irányítása nélkül. Az autóvezetők sosem tudják majd megtanítani az autójukat arra, hogy hogyan vezessék magukat egyedül – ilyen csak a Knight Rider-ben volt -, de minden jó emberi vezető meg tudja tanítani a kellő befogadóképességgel rendelkező alkalmazottait, beosztottait, irányítása alá tartozóit arra, hogy hogyan vezessék önmagukat.
A jó vezető motivál, inspirál, és megtanítja arra a munkatársait, hogy önmagukat hogyan tudják motiválni és inspirálni, hogyan tudják önmagukat vezetni. Ennél többet vezető szinte nem is taníthat az embereinek.
Te mit tanítasz vezetőként? Mit vagy képes tanítani? Képes vagy másokat motiválni? Képes vagy inspirálni, lelkesíteni, bátorítani? Képes vagy megtanítani másokat arra, hogyan tartsák életük autóját mindig az úton a padka helyett?
Mert ha igen, akkor Téged az Isten is vezetőnek teremtett!
Ne rejtegesd! Tanítsd!
Vidi Rita
