Mire jó egy szakértői könyv?

A Tízmillió író országa című előadásomban rendre elmesélem azt az esetet, amivel háziasszonyként rendszeresen szembesülök: nagymamám nem írta le a receptjeit, így az ő halála óta nem tudom ugyanúgy elkészíteni a kókusztekercset, ahogy ő csinálta, pedig nagyon szeretném. Ha az állaga okés, akkor az íze nem stimmel. Ha az íze közelít, akkor az állaga katasztrófa. Hiába sertepertéltem ott körülötte, mikor sütött-főzött, hiába árult el morzsákat a tudományából, sem ő, sem senki nem gondolta azt, hogy egyszer majd mekkora űrt hagy maga után mind személyében, mind szaktudásában…

Nem gondolunk előre a rossz dolgokra, ami egy természetes dolog, de mindenki rájön, legalább egyszer életében, hogy „hát igen, előre kellett volna okosnak lenni”.

Tehát az egyik legfontosabb érv az a szakkönyv írás mellett, hogy így a legegyszerűbb örökül hagyni azokat a dolgokat, amiket mi tudunk.

Valaki, valamikor nagyon hálás lesz majd érte, hogy papírra vetettük a tudást, és ha már papíron van, akkor miért ne lehetne könyv is belőle, ugyebár?

De lépjünk túl a személyes érzelmeken és mozgatórugókon és nézzük meg, hogy mi mindenre jó egy szakkönyv:

1.) Leírhatod benne azt, amit már ezerszer elmondtál az ügyfeleidnek, és amiről tudod, hogy még legalább ezerszer el kell mondanod, hiszen annyira hozzátartoznak alapinformációként a veled való közös munkához, hogy ezen információk ismerete nélkül csorbulna az ügyfél érdeke, és nem lenne annyira kiemelkedő a te teljesítményed sem. Szóval, ha vannak olyan dolgok, amiket már sokszor elmondtál, és feltehetőleg sokszor el is fogsz mondani, akkor azokat mindenképp érdemes egy szakkönyvben összefoglalnod.

2.) Mesélhetsz a szakmád titkos, lassan más kihaló szokásairól és kulisszatitkairól is persze, hiszen ki más ért hozzá olyan nagyon jól, ha nem te?

3.) Írhatsz benne magadról is természetesen, különös figyelmet fordítva annak megmutatására, hogy mennyire értesz a szakmához (lásd előző pont).

4.) Trükköket is elárulhatsz a szakmádról, még közelebb hozva azt az Olvasókhoz. Nem azt kell megmutatni nekik, hogy hogyan csinálhatják meg maguk is, hanem azt, hogy mesterfogásokra van szükség a jó munkához, a mesterfogásokhoz pedig sok-sok éves rutin.

5.) Használhatod a könyvet PR eszközként: mehetsz vele turnézni, rádióba, tévébe, válaszolhatsz az újságírók kérdéseire. Ja, pardon, ezt egy egyszerű szakkönyv nem tudja… csak egy TÖKÉLETES könyv érdekes a sajtó számára. De neeeem, nem a szakmai résznek kell tökéletesnek lennie, hanem mindennek!

6.) Adhatod ajándékba is természetesen, illetve lehet belépőd olyan helyekre, amik most még zárva vannak előtted.

7.) Eladva jó kis bevételt, és igazán szép profitot könyvelhetsz el magadnak.

Ezek, amiket felvázoltam, többnyire az átlagos szakkönyvek ismérve.

De ahogy az ötös pontban is utaltam rá, az átlagos szakkönyvek, átlagos szakértői, tanácsadói könyvek átlagos eredményekkel kecsegtetnek.

Neked sokkal különlegesebbre van szükséged!

Ahhoz, hogy a könyveddel

  • kismoshatatlanul – értsd: agymosás sem fog téged onnan kitörölni – szakértői státuszba kerülj az ügyfeleidnél,
  • hogy leigázd a konkurenciádat, hogy elérd azt, hogy sírva kuporodjanak a sarokban – ha te úgy akarod, de az is elég lesz, ha nem kóstolgatnak többé,
  • hogy piacvezető lehess,
  • hogy kifejezetten keresse a kegyeidet a sajtó, és válogathass a PR megjelenések között,
  • hogy olyan énmárkád legyen, ami nemcsak megkülönböztet a többiektől, hanem egyenesen föléjük emel,

nos, ehhez kevés lesz egy egyszerű, átlagos, hagyományos, szokványos, unalmas szakkönyv – amit megírni is maga a dögrovás lenne.

Neked olyan szakkönyvet kell megírnod, ami az előbb felsoroltakat mind-mind teljesíti – piacépítés, pozicionálás, PR, énmárka, konkurensek magad mögé utasítása -, és egyenesen katarzis megírni is.

Hogy ezt hogyan kell csinálni?
Így ni!>>

Vidi Rita

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.