A profit! – Vágnák rá, sokan. Elvégre a gazdasági vállalkozások azért jönnek létre, hogy minél jobban prosperáljanak, minél több bevételre, haszonra, nyereségre tegyenek szert, mert abból finanszírozzák a további fejlesztéseket és a további hasznot, a cég és a befektetők, tulajdonosok, részvényesek számára. Minél nagyobb/több a profit, annál sikeresebb a vállalkozás.
Ez az elterjedt nézet. Ha egy vállalkozás ingyen ad át valamit az ügyfeleinek, vagy éppen csak megtérülő áron, sokan a kívülállók közül már a tönkremenést vizionálják, és felteszik ezt a kérdést: Akkor miért nem inkább alapítványt csináltál?
Én már jártam így. Nagyon okos, kéretlen tanácsadók felhívták szíves figyelmemet arra, hogy ha nem teperek a profitért, akkor sosem leszek sikeres. Én meg persze elhittem, hiszen akkor még kezdő voltam. Ugyanakkor már akkoriban is motoszkált bennem egy érzés, mely szerint: „És mi lesz akkor a küldetéssel?”, manapság pedig minden elé került már a küldetéstudat, még a profit elé is. A szép ebben az, hogy a küldetés, és más, fontos dolgok profit elé helyezése nem zárja ki a profitot, sőt. A profit kéz a kézben tud járni más, nagyon fontos célokkal.
Mi a helyzet a Te céged küldetésével?
Tételezzük fel, hogy alapítasz egy vállalkozást, ami rögtön fellendül – prosperál -, és termeli a profitot, észtvesztő módon. Igen ám, de közben irdatlanul szennyezi a környezetet, és az alkalmazottakkal sem épp etikus.
Akkor ez egy sikeres vállalkozás?
Nem.
Profit van, pénz van, siker nincs.
A siker a vállalkozások esetében sem a gazdagságot, az anyagi javakat jelenti, hanem sokkal-sokkal mélyebb értelmű eredmények megvalósulását.
Az igazság az, hogy a vállalkozások céljaiban is egyensúlynak, harmóniának kell lennie.
Mert az sem jó – ha a másik szélsőséget vesszük alapul -, hogy ha egy cég rengeteg értéket ad a világba, csak épp éhen halnak a dolgozói és a tulajdonosai. Persze ritka az, hogy egy valóban értékadó cég, vagy bármilyen profitminősítéssel – non-profit, for-profit – rendelkező, de valóban hasznos és értékes tevékenységet végző vállalkozás az éhenhalással küzd, de előfordulhat. Számtalan cég megy csődbe azért, mert nincs pénz. Számtalan cég húzza le a rolót az első években azért, mert csak szép álom maradt, realizált nyereség nélkül.
A pénz, eszköz. Eszköz kell, hogy legyen.
- Eszköz arra, hogy nem kizárólagos segítségével a minőséget állandó szinten tudjuk tartani a cégünkben.
- A pénz, eszköz arra, hogy innovatív vállalkozásunk legyen.
- Eszköz arra, hogy a hétköznapi „megélhetési” problémák ne legyenek képesek uralni a cégünk ügymenetét.
- Eszköz kell, hogy legyen arra, hogy tudassuk a világgal, hogy itt vagyunk, és, hogy miért vagyunk itt (marketing és PR költségek).
- A pénz, eszköz arra is, hogy adjunk belőle másoknak: civil szervezeteknek, rászorulóknak, kezdő cégeknek, partnereinknek, alkalmazottainknak.
Cég nem létezhet profit nélkül, ez tény.
De nem lehet elsődleges a profit, amit azért nehéz tudomásul venni, mert profit nélkül nincs cég. De mi nélkül nincs még cég?
Mik a sikeres cég hozzávalói?
1. Felelősségvállalás. – Ahogy az emberek, úgy a vállalkozások is felelősséggel tartoznak a cselekedeteikért, döntéseikért, jövőképükért. Két féle vállalkozás lehet: az egyik amelyik elhárítja a felelősséget, a másik pedig az, amelyik vállalja. A kettő között – véleményem szerint – nincs átmenet. Ugyani a felvállalás és a hárítás között nem egyenes vonal van, hanem szakadék. Köztük légüres tér van, csak átugrani lehet a különbséget, átgyalogolni, folyamatosan, nem lehet.
2. Etika. – Lemerem tenni rá a nagyesküt, hogy a magyar cégek és vállalkozások 98%-nak nincs etikai kódexe. Nincs a cégeknél a helyesnek tartott magatartásra vonatkozó szabályok összessége írásba foglalva. Ezt azért merem kijelenteni ilyen markánsan, mert tudom, hogy az én cégemben sem volt. Eszembe sem jutott, hogy legyen, hiszen egyedül voltam… Minek leírni, amit fejből is tudunk? – gondoltam. De azóta már óriási változáson ment keresztül a cég, és időszerű volt egy etikai kódex létrehozása. Az etikai kódexben elég kezdésnek csak leírni azokat a magatartásformákat, amiket a már ismert esetekben szoktunk alkalmazni. Ha új szituációval találkozunk, akkor azt is be lehet venni a kódexbe. A kódexet persze mindenkinek ismernie kell, aki neked vagy veled dolgozik.
3. Környezettudatosság. – Erre minden Minerva számban külön rovatot szentelünk, ezért ezt bővebben most nem boncolgatom. Röviden: nem lehet sikeres az a cég, amelyik tudvalevően, sőt szándékosan szennyezi a környezetét. Mert a környezet – ha kell, akkor más emberek, vállalkozások formájában – visszavág.
4. Gondolkodásmód. – A férjem – aki szintén vállalkozik – kedvenc szava az, hogy gondolkodásmód. Akkor használja, amikor nyilvánvalóan kibékíthetetlen ellentéteket tapasztal, bizonyos nézőpontot képviselő emberek között. Ilyenkor mondja, tipikus kézlegyintésével megfűszerezve: – Gondolkodásmód… Ez részéről a beletörődés, a lemondás jele, mely szerint nincs értelme tovább beszélni olyasvalamiről, amit az érintett felek képtelenek megérteni azért, mert abban a bizonyos nézőpontjukban vannak. A gondolkodásmód igazából csak egy minőségjelzővel való ellátás után válik egyértelművé: pozitív gondolkodásmód, negatív gondolkodásmód, progresszív gondolkodásmód, tudatos gondolkodásmód, és így tovább.
Egy vállalkozásban mindig tudni kell, hogy milyen gondolkodásmódot akarunk képviselni. Nem hátrány, ha az előrelátó, pozitív gondolkodásmódot választjuk, a negatív, „a pohár félig üres” gondolkodásmód helyett. A gondolkodásmód váltás nézőpontváltást jelent. Könnyű kimondani, könnyű leírni, de szerintem a legnehezebb kivitelezni a valóságban, mert ez csak hosszú-hosszú folyamat eredménye lehet.
5. Jövőkép. – Nincs sikeres cég jövőkép nélkül. Hova megyünk? Jaaa, senki nem tudja? Akkor álljunk meg…
6. Vevők. – Én még nem láttam sikeres céget, vevők nélkül. Te láttál? A vevők olyannyira fontosak, hogy még a profitnál is fontosabbak. A vevők hozzák ugyanis a bevételt. A profit a bevétel haszontartalma, a nyereség. Vevők nélkül nincs bevétel. Bevétel nélkül nincs profit. A legfontosabb a vállalkozások számára a vevő. Aki fizet.
A felsorolás természetesen itt nem ér véget, csak nálunk. Rengeteg olyan fontos célja lehet a vállalkozásnak, ami értékesebbé, szeretetreméltóbbá, kiemelkedően fontossá teheti a világban. A profitból kenyeret és tejet tudunk venni a boltban, de életünk végén, a végső „elszámolásnál” más dolgokat fognak a szemünk elé tárni, az életünkről szóló összes tanulság levonásaként.
Minden vállalkozásnak kötelező feladatul szabnám, hogy sikeres legyen, mert az utánuk jövő vállalkozások őket fogják másolni. A legtöbb, amit tehet egy vállalkozás a jövőért az, hogy sikeres lesz, ezáltal jó mintát fog adni, és egy öngerjesztő, javító folyamatot fog beindítani a gazdaságban és főként a társadalomban. Ennél szebb célja nem lehet egyetlen vállalkozásnak sem.
Vidi Rita
