Avagy: legyen minden nap Karácsony!
„Kedves Rita! Régóta szeretnék részt venni a tanfolyamodon, és most megdöbbentem, hogy pont a karácsonyi időszakra tetted az idei utolsó tanfolyam kezdetét. Ez több szempontból is megnehezíti azok dolgát, akik szeretnének részt venni: egyrészt karácsonykor mindenki valami másra akar költeni, nem tanfolyamra, másrészt pedig a Karácsony a szeretet ünnepe, nem a pénzé. Szerintem fontold meg, hogy később indítod a tanfolyamot, esetleg januárban, akkor biztosan sokkal többen fognak részt venni, a fent említett okok miatt is. Róza”
Kedves Róza!
Köszönöm szépen a felvetésedet, és a konstruktív kritikát.
Remélem, nem lesz bántó, ha hasonlóan konstruktív szellemben próbálom megfogalmazni a választ.
Nemrég leveleztem egy hölggyel, aki megírta, hogy hamarosan szeretne részt venni a tanfolyamon, de akkor éppen nem volt számára aktuális (ez még akkor volt, amikor folyamatosan lehetett jelentkezni). Azt válaszoltam neki, hogy ha nem jelentkezik MOST – akkor, amikor a levélforduló megesett -, akkor soha nem fog, mert 2-3 nap késlekedés azt fogja eredményezni, hogy elkezdi racionalizálni, hogy tulajdonképpen miért is nem akar részt venni a tanfolyamon. A vége az lesz, hogy soha nem fog jelentkezni, amire azért hívom fel a figyelmét, hogy tudja, ez játszódik le az emberben, amikor úgy néz ki, hogy meghozott egy döntést, de a kivitelezést későbbre halasztja.
A hölgy szinte kikérte magának, hogy ezt feltételezem róla, és megírta, hogy részéről az elhatározás már megvan, csak az időzítés nem aktuális. Erre búcsúzóul azt válaszoltam neki, hogy majd gondoljon erre a levélváltásra hetek múlva, amikor még mindig nem fog jelentkezni – értsd: soha -, és tanuljon belőle, tanulja meg legalább azt, hogy az, hogy „majd”, az a legtöbb embernél azt jelenti, hogy soha. A hölgy azóta sem jelentkezett, pedig nagyon erősködött, hogy fog.
Az, hogy Karácsony előtti időszakra tettem a jelentkezést, az, hogy az első intenzív leckéket pont az ünnepek alatt fogják kapni a résztvevők, egy nagyon fontos szűrőt jelentenek.
Az, aki most jelentkezik, az, aki most részt vesz, dacára annak, hogy milyen időszaka van most az évnek, arról én vakon-süketen megmondom, hogy sikerre van ítélve. Én is szeretem, ha könnyebb a dolgom, és szeretem olyanokkal körülvenni magamat, akik valóban elkötelezettek a saját jövőjük iránt. Akik most fognak résztvenni, azok ténylegesen elkötelezték magukat.
Mindenkinek van ezernyi vágya, álma, sőt: vágyálma, gondolom, ebben megegyezhetünk. Főbb álomkategóriák: egészség, boldog családi élet, szerető párkapcsolat, építő és előrevivő barátságok, közösség, ahol kibontakozhat a személyiségünk és minden képességünk, biztos egzisztencia, harmonikus lakókörnyezet, hiba nélkül működő, kényelmes és gyors autó, élmények, kikapcsolódás, elég – esetleg SOK – pénz, gondok nélküli élet.
Ezernyi álom, ezernyi kicsi-nagy cél.
Provokatív kérdésem: tesz a többség ezernyi lépést nap mint nap az ezernyi célja felé?
Lehangoló válasz: NEM. Még lehangolóbb válasz: egyet sem tesz, nemhogy ezernyit.
Nem, mert pont mindig van mire hivatkozni, hogy miért nem. Mert hivatkozni nem kerül erőfeszítésbe – látszólag – tenni viszont kőkemény munkának tűnik.
Azok, akik csak elméletben váltják valóra az álmaikat, szétgondolkodják magukat, próbálnak pozitívan gondolkodni, eredmény meg persze sehol. Senkit nem akarok megbántani, de a nagy pozitív gondolkodástól már kiver a víz, mikor meghallom, hogy valaki azzal takarózik.
Emberek! Ne gondolkodjatok pozitívan! Cselekedjetek pozitívan! Akármilyen időszaka van az évnek.
A gondolkodás csak gondolkodás. Attól még egyetlen álom sem válik valóra. Kizárólag a cselekvés az, ami előre visz a célok felé.
Azok, akik december 23-án, 25-én, a két ünnep között, és szilveszterkor is a leckéket fogják olvasgatni, urambocsá rászánják azt a fél órát, hogy a feladatot is elvégezzék, jövő ilyenkor már csak nevetni fognak azon, hogy ha esetleg most megfordult a fejükben az, hogy „jó-jó, de miért pont Karácsonykor?”, mert nemcsak tudni fogják, de meg is élik azt, hogy tenni magunkért nincs ünnepnapokhoz kötve.
A te döntésed: tegyél akkor, amikor akarsz!
De ha nem akarsz, akkor ne fogd a Jézuskára!
Szívemből szóltál Rita! Köszönöm 🙂
Ritának IGAZA VAN. Az ÜZLETBEN nincs ÜNNEPNAP. Én hajlandó voltam éjjel kettőkor fogadni az áruszállítót, mert akkor olcsóbban kaptam az árut. Ha nappal kellett volna szállítania, akkor kiesett volna a kör-ből, és így drágább lett volna.
baromság
Egyetértek Rita!
Jön a jó tündér. „Ha elvégzed ezt a tanfolyamot, garantáltan jobbra fordul az életed! Mikor kezdjük?”
-Nem lehetne inkább januárban? Most jön a karácsony!
-Készülünk a farsangra, majd utána már lesz időm…
🙂 🙂