Minap a webes dolgainkat rendezgettem ide-oda-amoda, és akkor szembesültem vele, hogy a Kreatív Írás oldalunkon 85 cikket írtam a jobb agyféltekés kreatív írásról, összesen 2 év alatt.
Ez nem sok, ha azt vesszük, hogy a legjobb lenne minden nap új cikket írni az oldalunkra, és 2 év alatt egy jó szám lehetne a 730 cikk, ugyanakkor nagyon soknak tűnik, ha azt vesszük, hogy a téma mindig ekörül a négy szó körül forgott: jobb agyféltekés kreatív írás.
Emlékszem, az utolsó 2-3 cikknél már semmi kedvem nem volt ezekről írni, már sokkal inkább foglalkoztatott a jövő, ami akkoriban a franchise rendszer kidolgozását jelentette, és ugye már mindent elmondtam a témáról, amit akartam volna – sőt, könyvet is írtam róla időközben.
Nem tudom, hány oldal lett ez így összesen, nem tudom, hány karakter, csak azt tudom, hogy 85 cikk.
És a 83.-nál már nagyon szerettem volna, ha nem nekem kell erről írnom a jövőben :).
Létezik kiüresedési pont az írásban?
Igen. Aki ezt tagadja, az hazudik. Az írásban gyakorlottak azt is pontosan tudják, hogy mikor kezdenek el kisebb lánggal lobogni az adott téma iránt, és mikor kezdenek bele olyan energiákat vinni, amiket nem kellene, mondjuk unalmat. A kiüresedési pont lényegében az, amikor az ember bármi mást szívesebben csinálna, mintsem arról a valamiről írjon még egyszer, sokadszor.
Szépirodalomnál is létezik ez a jelenség, írói válságnak nevezik.
Kreatív írásnál, pláne a jobb agyféltekés kreatív írásnál ez nem annyira válságos, de igen is valóságos.
Felmerül az író fejében: mikor leszek képes újra jól írni erről, és élvezni azt, hogy írok róla? Arról a négy szóról?
Az egy óriási szerencse, ha a szavaink jóval szélesebb palettából táplálkoznak, mint négy szó, de ki merem jelenteni, hogy négy szóról nem lehet többet írni, mint 85 cikk, meg egy 214 oldalas könyv.
Illetve lehet, csak nem ajánlatos. Amikor azt érzed, hogy ha még egyszer le kell írnod azt a szókapcsolatot/kifejezést, amit álmodból felébresztve is spontán „szavalsz”, akkor kirohansz a világból, akkor egyszerűen abba kell hagyni, vagy meg kell bízni valaki mást, aki megírja helyetted.
Ma azt gondolom, sőt, tudom, hogy nem lett volna szabad hagynom, hogy kiüresedjen a fejem a jobb agyféltekés kreatív írás szavakra… Mert továbbra is kell erről beszélni, írni, értekezni, továbbra is kell mutatni, demonstrálni, prezentálni.
A tartalomfejlesztéssel egyszerűen nem lehet leállni, és azt sem célszerű megvárni, hogy abba az állapotba jussunk, hogy inkább írunk érdektelen dolgokról, csak arról ne kelljen… Mert a téma nem tehet arról, hogy az író beleunt, nem ad már akkora flow-élményt, örömet, elégedettséget.
A téma megérdemli, hogy folyamatosan új és újabb írások szülessenek róla, elvégre azok, akik most érkeznek meg valahonnan erre a témára, igénylik az új információkat – még akkor is, ha minden, amit eddig írtunk, időtállónak bizonyulnak.
Sok cég alkalmaz már kreatív írókat a szövegeik megírásához, de azok a kreatív írók is pont azzal szembesülnek, amivel én: egy idő, és egy bizonyos „darabszám” után már nyögvenyelősek a szakmai szövegek, leírások, tippek, tanácsok, elfogynak a különböző szempontok és megközelítések.
Ezért érdemes több íróval dolgoztatni, mert ha van mondjuk 15 íród, akkor ez a kiüresedési pont esetleg majd olyan 1275 cikk után fog elérkezni.
Ja, de hogy nincs 15 íród? Sőt egy sem?
Nekünk van. Nemcsak 15, hanem sokkal több. Így tudjuk garantálni, hogy a neked írt szövegek a jövőben mindig élvezetesek és olvasóközpontúak lesznek. Akkor is, ha netán a jobb agyféltekés kreatív írásról kellene szólniuk 🙂