Amit kisvállalkozóként a pályázatokról tudnod kell!

Rendhagyó és hiánypótló cikk következik, egy interjú, Erdei-Gulyás Gabriellával, aki kisvállalatoknak segít a pályázatok benyújtásában és megnyerésében. Ha valakinek van rálátása a kisvállalkozók pályázati lehetőségeire, akkor ő az. Számomra nagyon szemfelnyitóak és hasznosak Gabica válaszai, tedd el ezt a cikket a kedvencek közé, mert bármikor szükséged lehet alapvető információkra és elérhetőségre!

Íme az interjú:

A kérdés, ami minden kezdő vállalkozót megmozgat, valahogy így hangzik: léteznek elnyerhető pályázatok induló vállalkozások számára is? Milyenek ezek? Hol találhatjuk meg ezeket? Általában milyen kritériumoknak kell megfelelni?

Igen, kezdő vállalkozások számára is léteznek pályázatok. Ezek leginkább az induláshoz kötődnek, és civil kezdeményezések állnak a háttérben.

Leggyakrabban a fiatalok vállalkozóvá válását segítik, és az életképesnek ítélt projekteket támogatják meg a kezdőtőkével, itt rendszerint kritérium a pályázó életkora is, mely általában 25-35 év.

Másik lehetőség, mellyel a Munkaügyi Központok segítik a kezdőket, a Vállalkozóvá válás támogatása. Ezekben a pályázatokban azokat támogatják, akik legalább három hónapja vannak álláskeresőként nyilvántartva, vagy rehabilitációs járadékban részesül, és vállalja, hogy munkaviszonyon kívüli tevékenységgel, egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozásban személyesen közreműködőként, vagy őstermelőként önmagát foglalkoztatja. Itt lényegtelen, hogy csatlakozik egy meglévő társasághoz, vagy újat indít.

Többféle formában adják: 3 millió Ft-ig kamatmentes tőkejuttatás, melyet vagy vissza kell fizetni, vagy vissza nem térítendő, vagy 6 hónapra megkapja az igénylő a havonta kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeget, melyet nem kell visszafizetni, és a harmadik formája, amikor szaktanácsadás költségeit támogatja meg az állam.
Azt, hogy a tőkejuttatás visszatérítendő, vagy sem, és ezt milyen arányban állapítják meg, a bíráló dönti el. Jó, ha van önerő, mely minimálisan 20 %, de érvényes az ökölszabály, a több önerő eleve biztosabb, életképesebb projektet feltételez, nem véletlen, hogy anyagi fedezetet is elvárnak.

A vállalkozóvá válási támogatás három formája együtt és külön is igényelhető, adható.

Fontos, hogy a munkabér támogatás csak a vállalkozóvá válás napjától állapítható meg, azaz már rendelkezni kell az egyéni vállalkozói igazolvánnyal, őstermelői igazolvánnyal, vállalkozások esetében a cégjegyzékbe bejegyzéssel, változásbejegyzéssel.

Mielőtt bárki vállalkozásba vágna, és számítana a fenti támogatásokra, érdemes elmenni a területileg illetékes Munkaügyi Központba, és utána járni a saját lehetőségeinek.

A harmadik támogatási forma, amikor egy üzleti angyal segíti az indulásban a kezdő vállalkozót, mely vagy készpénzzel történik, vagy részesedés jegyzésével. Mindkét esetben érdemes ügyvéd tanácsát kérni, vázolva a speciális helyzetet, a problémák megelőzésére.
Itt jegyezném meg, hogy a rokoni segítség, baráti kölcsön nem „üzleti angyalság”, de ezekre is igazak a fentiek: ügyvéd előtt kell tisztázni a kezdő lépéseket, és megállapodni a visszafizetési feltételekről.

A negyedik lehetőség a pályázatok és indulás témakörében, a már elindított vállalkozások számára nyílik meg. Ilyenkor ismeretségi körben keresnek meg egy üzleti partnert, akivel szerződést kötnek egy-egy projekt elvégzésére, illetve alvállalkozóként vonják be kisebb feladatokra az új céget. Ezt csak akkor lehet kivitelezni, ha nem szerepel az adott pályázat kiírásában, hogy bármely fél rendelkezzen két, lezárt, pozitív pénzügyi évvel.

Ötödik lehetőség, amikor az induló vállalkozás nonprofit szervezettel köt szerződést, és a kiírásban sincs kikötve a fent vázolt kritérium. Ekkor a felek nyilvánvalóan jól ismerik egymást, már dolgoztak együtt magánszemélyként, de eljutott odáig a másik fél, hogy vállalkozást indított. Ezeket nagyon szépen be lehet vonni a pályázatokba, és egyszerre erősítik a nonprofit és a forprofit szervezetet is.

Mi a pályázatok legfőbb előnyei egy kisvállalkozás számára?

A vállalkozás számára előnyös, ha a kezdőtőkét, működési költséget nem a háztartásból vonja el a leendő vezető… Sok álmatlan éjszakát meg lehet takarítani azzal, ha üzleti tervet készítünk, márpedig a fenti támogatások mindegyike feltételezi ennek meglétét. Mennyivel egyszerűbben és gyorsabban haladunk a házfelújítással is, ha rendre megtervezzük, hogy melyik részletre mennyit szánunk, ki lesz a kivitelező és mennyiért fogja azt a munkát elvégezni. Az üzleti terv lesarkítva ebből és még számos olyan dologból áll, mellyel jobb induláskor szembesülni, mint később kapkodva megcsinálni.

A kezdőtőkén kívül fontos szempont lehet, hogy bármely megnyert pályázat egyben referenciája is a vállalkozásnak, akkor is, ha forráshiány miatt elutasítják, ha pedig nem nyer láthatóvá válnak a gyenge pontok, melyeken javítani kell. Vallom, jobb előbb, mint soha.

Pályázáskor a kezdő vállalkozó begyakorolhat rengeteg olyan készséget, melyre a későbbiekben szüksége lesz: fogalmazás, tárgyalás, kommunikáció, stratégiaépítés, stb.

És mik a hátrányai? Hiszen ez sem lehet fenékig tejfel…

Legfőbb hátrányának érzem, és ezt nem csak a kezdőknél tapasztalom, ha stratégia nélkül, ad hoc vágnak bele a vállalkozásba és annak projektjeibe. Tudomásul kell venni, hogy a többoldalú kommunikáció nélkül a vállalkozás csak bukdácsolni fog a pályázati rendszerben (is). A könyvelő kommunikáljon a szervezetvezetővel és fordítva, nagyon káros a cég jövője szempontjából, ha a könyvelő elől elhallgatnak „apróságokat”, ráadásul felesleges feszültséget is indukál. Kommunikáljon a cégvezető az alkalmazottakkal, ha vannak, mindenki tudja, hogy a hatáskörébe tartozó információkat hol éri el, kit kell keresnie, ha újabb információra van szükség a munkájához. Ugyanez vonatkozik a külsős, megbízott pályázatíró munkájára is, hiszen előbb-utóbb, a turpisságok kiderülnek, és az minden érintett számára kedvezőtlen, kényelmetlen szituációt teremt.

A pályázatokban projektalapú gondolkodásmódot kell alkalmazni, magyarul nem a pályázathoz kitalálni, hogy mit valósítson meg a cég, hanem eleve rendelkezni az üzleti tervvel, és azokat lépésenként meg lehet pályázni.

Csak azért, mert kiírnak pályázásra 50 millió Ft-ot, vagy akár csak 1 milliót is, nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg kell pályázni. Átgondolatlan pályázásokkal a vállalkozás is veszélybe kerülhet.

Aki még nem pályázott, de szívesen tenné, kis lépésekben tegye, pályázzon kisebb összegeket, tanuljon meg velük gazdálkodni és utána kacsintgasson a nagy pénzek felé.

 

Milyen tévhitekkel találkozol a vállalkozások-pályázatok kontextusban a munkád során, a vállalkozások részéről?

Rengeteggel, nagyon-nagyon sok tévhittel, naponta többször is.

Tévhit 1: A könyvelő átlépése, azaz nem kell, hogy ismerjék egymást a külsős pályázatíróval
Legrázósabb, amikor azt kommunikálják felénk, hogy a könyvelő elintézi a dolgokat, de a könyvelő erről nem tud, csak a lezáráskor szembesül egy problémahalmazzal. A könyvelő ismeri kívül-belül a céget, és nagyon hasznos a tevékenysége. Közös erővel már nem egy szervezetet sikerült a csőd széléről visszahozni.

Tévhit 2: A pályázatokból majd meggazdagszunk
Normális ügyvitel mellett a pályázatokból nem gazdagszik meg senki. Az már más kérdés, hogy egy szervezet átgondolt stratégiával felépíti magát és projektalapú gondolkodásával egyre több és több munkája, így bevétele lesz. Ehhez idő, türelem, és sok-sok munka kell.

Valójában a pályázatokból befolyó pénzből a projektben résztvevő személyek, szolgáltatások, vállalkozások, egyéb szervezetek részesülnek, a vállalkozás pedig élvezi az ezzel járó előnyöket, melyek másodlagos haszonként jelentkeznek, mert megerősödik általuk a szervezet.

A valóság az, hogy a pályázati források a korábbi állami támogatások kiváltása, sokszor nehezített feltételekkel megpályázhatóan.

Elvem,hogy olyan projektet pályázzunk meg, amelyet egyébként is megvalósítanánk. Ezt nem én találtam ki, sajnos, de szerencsére attól az embertől hallhattam, aki engem is kiképzett a pályázatírásra, hat évvel ezelőtt, 2004-ben.

Tévhit 3: A pályázati pénz könnyen jött bevétel

Egyik legnagyobb tévedés, mely sok embert sodort már bajba, és megint csak a stratégiát kell felhoznom.

A pályázati pénzért keményen meg kell dolgozni, méghozzá kétszer.
Egyszer, amikor a szervezet vezetője, esetleg a tagjai is, és a pályázatíró közösen összeállítja a projektet, majd a pályázatíró megírja, formába önti, ellenőrzi, végül benyújtja a kiíró felé.

Másodszor akkor, amikor a szervezetet értesítik arról, hogy megnyerte a forrást. Itt lehet nagyon nagyot bukni. A pályázati pénzt csakis a projektre szabad felhasználni. Abban a pillanatban, hogy hozzányúlsz a pénzhez és másra használsz fel belőle, veszélyezteted a projekt és a benne lévők, végső soron a céged stabilitását.

Ilyenkor merül fel, hogy harmadjára is meg kell dolgozni a pályázattal, mert ráncba szedni a pénzügyi és szakmai beszámolót nem kis könyvelői feladat, de másoknak is kijut a negatívumokból…

Leginkább milyen területeken segítenek a kisvállalkozásoknak – induló és gyakorló – ezek a pályázatok?

Bármely szakma képviselheti magát a pályázatokban, és persze vannak prioritással járó, tüneti kezelések, mint amilyen a környezetvédelem vagy az egészségügy.
Oktatási-képzési, munkahelymegőrző, még inkább munkahelyteremtő beruházásokat támogató pályázatok évente többször is napvilágot látnak.
Nagyon sok kiírás jelent meg online megjelenés témájában, és csak egy dolog miatt nem találják ezeket a vállalkozások: nincs stratégia. Ha van stratégád, van hozzá kulcsszavad, ha van kulcsszavad és tudod, hogyan működik a kereső, akkor hamarosan rátalálsz. Ha mégsem, én is, és más pályázatíró kollégák is tudunk segíteni benne.

Milyen általános intelmeid gyűltek már össze az idők folyamán, amik a vállalkozások számára is hasznosak lehetnek?

• Ne pályázz olyasmire, amit egyébként nem csinálnál meg.

• Ne pályázz olyasmire, amihez nem értesz, vagy nincs olyan szakértelemmel bíró a környezetedben, aki érti azt.

• Kommunikálj a könyvelővel, a pályázatíróval és ők is kommunikáljanak egymással, hiszen érted dolgoznak.

• Ne nyúlj hozzá a pályázott összeghez, csak ha a projektre fordítod.

• Kövesd a folyamatot, mindig tudd, hogy hol jársz, tudd, mikor van a lezárás és mi kell hozzá, a könyvelő és a pályázatíró segítenek ebben, ha kommunikálsz velük és számukra is nyitott a kommunikáció.

Utóbbihoz egy történetet fűznék…

Pályám kezdetén az egyik vezető azt állította, hogy a könyvelő nem kíván velem szóba állni, mert ő akart pályázni. A könyvelőnek azt mondta, hogy ugyanezen okokból, én nem akarok szóba állni vele. Amikor papírokra volt szükségem, a vezető állította, hogy nem éri el a könyvelőt. Sürgetett a határidő, kinyomoztam a könyvelő számát, aki nem is tudott rólam, sem a pályázási kedvről. Viszont régen ismerte már az illetőt és azonnal bekért tőle minden papírt, melyekből kiderült, hogy bizony komoly problémák vannak. A pályázatot, melyet egyébként megnyertünk, és az adott pillanatban én hiánypótlás miatt kerestem a könyvelőt, vissza kellett fordítanunk, hogy ne tetézzük a bajokat. Nem kevés energiába, telefon és postaköltségbe került, az álmatlan éjszakáinkról, és az így elvesztett gyermekemről nem is beszélve, hogy ne legyen komolyabb probléma a szervezettel. Eközben a cégvezető külföldön nyaralt… A slusszpoén, hogy a hátunk mögötti összeugrasztás nem járt sikerrel, sőt, nagyon jó barátnők lettünk a könyvelővel.

Kisvállalkozások számára is érdemes már pályázatírót-tanácsadót felkérni, vagy lehet egyedül is próbálkozni?

Egyedül akkor próbálkozzon a pályázással a kisvállalkozás, ha az ügyvezetők, alkalmazottak között, vagy a könyvelő rendelkezik felsőfokú közgazdasági végzettséggel, de minimum van rálátása. A pályázatírás során alkalmazott módszerek ugyanis a közgazdaságtan módszerei is, illetve alkalmazunk a marketing módszerekből is néhányat.

Háromnapos pályázatírói képzéseken nem lehet megtanulni pályázatot írni. Arra nagyon jó, hogy minimális rálátása legyen valakinek a szakmára, de a mesterfogásokat a hat számjegyű bekerülési költségű képzéseken lehet megszerezni, hosszú idő alatt, de főleg a gyakorlatban.

Ha mindenképpen ki akarja magát próbálni a pályázásban a vezető, megteheti, de az iskolában tanult kérvényezési formulákat felejtse el. Ehhez nyújt segítséget egyik weboldalam, a http://www.nonprofitpalyazat.hu, ahol ingyenesen elérhetővé tettem néhány módszert, magyarázatokkal, illetve létrehoztam az http://www.uzletitervezes.lap.hu linkgyűjteményt, ahol hasonlóan az alapokat kapja meg az érdeklődő.

Kellő elszántság, és a fenti oldalak alapos tanulmányozása után meg lehet próbálkozni a pályázással, nagyon jók a visszajelzések, egy ismerősöm ennek hatására írta meg élete első pályázatát, segítség nélkül (előzőben még a tanácsomat kérte). Eredményét még nem tudjuk, de nem izgulok miatta…

Ha valaki szeretné veled felvenni a kapcsolatot pályázat ügyben, akkor hol találnak meg?

Mindent online intézek, ezzel tudom biztosítani, hogy a projektek folyamatosan fussanak. Naponta többször, szakaszosan végzem a levelezés intézését, Skype-on pedig előzetes egyeztetés után, az esti órákban fogadok hívásokat, ez költséghatékony is, hiszen egy pályázattal kapcsolatosan több részletben egy-egy órát is lehet egyeztetni adott esetben.

Másik oka, hogy így nem zökkentenek ki a gondolatmenetből a beeső telefonhívások, mely minden jelenlegi és leendő pályázóm érdeke.

Az előzőekben említett weboldalamon, illetve az info@nonprofitpalyazat.hu címemen érhetnek el, továbbá hamarosan indul e-mail tanfolyamom, ahol személyes konzultációra is mód lesz, kihasználva a technika vívmányait, Skype-on keresztül ingyenesen, ahol behívóm pingvin1111.

Köszönöm Erdei-Gulyás Gabriellának a válaszokat, kérdéseket a kommentek között is feltehetsz!