A szakértelem

A pókeres Rita

Úgy kezdtem pókeres pályafutásomat, hogy elolvastam egy könyvet Mérő Lászlótól, amiben írt a póker és a vállalkozó közti analógiáról, a blöff kapcsán. Erről jutott eszembe, hogy van egy könyvünk a pókerről, és mivel annak idején szerencsejátéknak tartottam, valahol valamelyik sarokban porosodott. Előkerestem, elolvastam, megvilágosodtam. Aztán mindenfélét elolvastam a pókerről a neten, és habzsoltam a videókat róla. Próbáltam játszani, élőben és neten is, meg gép ellen is, és egyre inkább értettem. Épp akkoriban kezdődött a 2009-es Budapest Open, és valamelyik pókeres oldalon élő közvetítést adtak a rendezvényről, és emlékszem, esténként végig izgultam a gép előtt, hogy vajon ki hogyan fog játszani a tévés asztalnál.

Szóval: olvastam, próbálgattam, megfigyeltem, átgondoltam, olvastam, próbáltam, figyeltem, stb. És ezt a végtelenségig. Minél többet játszik az ember, annál több tapasztalata lesz, de ezeket a tapasztalatokat esszenciálni kell, máskülönben kimarad belőlük a lényeg: a rendszerlátás, ami a stratégiai látásmód alapja.

A vállalkozó Rita

Vállalkozni úgy kezdtem, hogy nem akartam már másoknak dolgozni. Fogalmam sem volt, hova jutunk el, de a férjem szeretett volna számítógépekkel foglalkozni, hát gondoltam, segítek neki. Elkezdtem olvasgatni, és először Schingloff Sándort találtam meg, majd Barazsy Ákost, majd rajtuk keresztül Wolf Gábort. Na, és akkor megvilágosodtam. Ugyanis rájöttem, hogy mindegy mit vállalkozol, mindegy, milyen zseniális ötleted van, ha amatőr vagy marketingből. Hetekig olvastam és hallgattam mindent, ami fellelhető volt Wolf Gábortól, aztán rendeltem tőle ezt-azt, és azóta is ügyfele vagyok. Közben eldöntöttük, hogy jó, céget alapítunk, amiben ketten fogunk dolgozni. Hónapokon át tartó tervezés, szervezés, találkozók, és tízezrek lapáttal való kihajigálása után megvolt a cég, megvolt a szolgáltatás, megvoltak a marketing eszközök, sőt, még termék is volt (vírusirtó). És akkor jöttem rá, hogy úristen, semmit nem értek a vállalkozáshoz, csak a szám nagy.

Minden napra jutott valamilyen sokkoló felismerés, hogy: „jesszus, erről nem is tudtam!”
Pedig kellett volna.
Ilyen felismerések néha még ma is előfordulnak, szerencsére már ritkán.

A póker jobb, könnyebb, biztosabb

A pókerben sokkal gyorsabban lehet fejlődni, és sokkal kézre esőbbek az információk, és gyorsabb a visszacsatolás. Néhány intenzív hét után kívülről fújod a szakszavakat, és ami a fő, jókor is használod ezeket. Tudod kezelni a tiltet, és a pénzt is. Tudod, hogy fejlődnöd KELL, és fejleszted is magad, és állandó kontroll, pontosabban szabályozás alatt tartod a játékodat. Variálgatod a stratégiákat, a helyzetnek, a játékosoknak, a lelkiállapotodnak, vagy épp a verseny fázisának megfelelően. Mindenből tanulsz, és bár néha a fejedet vered a falba, hogyan emelhettél ekkorát különböző színű A2-vel, de legközelebb meg pont azért vered majd, mert nem emeltél. Tanulsz pszichológiáról, személyiségtípusokról, árulkodó jelekről, statisztikáról, matematikáról, esélyekről, meg mindenről, ami jön még közben. Eszedben sincs NEM tanulni!

Ezzel szemben mit csinálsz vállalkozóként?

Először is, vaknak, süketnek, bénának tettetnéd magad a legszívesebben bizonyos helyzetekben – pl. mikor számon kér valamilyen hatóság, vagy a vevő -, másodszor is azt hiszed, hogy a vállalkozás elindításának napján jogod van a rengeteg normális vevőhöz, akik zsákban hordják majd hozzád a pénzt, és ha ez valami pokoli balszerencse okán mégsem történik meg, akkor szidod az államot, a pártokat, a hülyéket, a konkurenciát, a tescot, a cba-t, meg mindenkit, ahova láthatóan bejárnak az emberek és vásárolnak, és különben is, mindenki kapja be!

Illetve emellett még szidod magadat is.

Természetesen ne vedd magadra ezeket a szavakat, ha nem igazak rád. De előbb-utóbb igazak lesznek ezek még a legjobb, legtudatosabb vállalkozókra is, mert olyan nincs, hogy egy vállalkozás életében mindig süt a nap, sosincs felhő az égen, és sosem csúszik alatt az út.

Csakhogy, míg egy pókeres, ha sorozatosan veszít, ugyanúgy felteszi magának a kérdést, ahogy a vállalkozó is, hogy „mit csináltam rosszul?”, de ez még kevés. A jó pókeres felteszi magának a következő kérdést is: mit tanulhatnék még? Mit nem tanultam meg?

Nagyon kevés vállalkozó jut el oda, hogy az a feltevés megjelenjen a fejében, hogy „mit és kitől tanulhatnék még?”.

Ez persze az iskolarendszer hibája is, hiszen a jó pap holtig tanul mondást diszkréten csak a papokra vonatkoztattuk, és elhittük azt, hogy a legutolsó bizonyítványunk készhezvétele után már semmit nem kell tanulni. Készen vagyunk.

Aztán természetesen gyorsan gyanítjuk, hogy ez nincs így, és mindenfélét tanulunk életünk során, csak azt nem tanuljuk meg, hogy vállalkozóként napi 24 órás iskolába járunk.

A vállalkozási szakértelem nem merül ki abban, hogy „hogyan tudok eladni valamit jó haszonnal”, mert vállalkozóként a következő dolgokhoz kell hihetetlenül jól értenünk:

–        stratégiai gondolkodásmód,

–        vállalkozói taktikák,

–        üzleti modellek,

–        vállalkozás életciklusai,

–        növekedés veszélyei,

–        modern és kevésbé modern marketing elvek és módszerek,

–        marketing csatornák működési mechanizmusai,

–        vevők lelki világa,

–        alkalmazottak lelki világa, csoportdinamika,

–        értékesítés, eladási módszerek,

–        pszichológia, pedagógia, vezetői kompetencia,

–        kreativitás, találékonyság, innováció,

–        jog, adózás, könyvelés, pénzügy, gazdaságtan,

–        adminisztráció,

–        kommunikáció, tárgyalástechnika,

–        önmagunk,

–        és még csak ekkor jön a képbe a SZAKMA, amivel alapvetően foglalkozunk,

–        stb.

Természetesen nem kell mindezeket neked profi szinten elsajátítanod. De ha te nem teszed, akkor alkalmaznod kell valakit – vagy meg kell bíznod -, hogy profi legyen ezekben helyetted.

Az élethosszig tartó tanulás manapság nagyon divatos fogalom, de azt nem teszik hozzá, hogy éjjel-nappal tartó, alvásról, evésről, WC-re menésről leszoktató dologról beszélünk.

Soha ne akarjon olyasvalaki vállalkozó lenni, aki ezt a fajta leterheltséget nem akarja bevállalni. Én azt mondom, hogy szerencsére magas a kerítés. Aki bejut, és benn is tud maradni, az jó eséllyel túlél. De soha ne feledd – másik neonfelirat a fejlődés mellé -, mindig új készségeket, új szakterületeket kell megtanulnod: TANULÁS.

Folytatjuk!

Vidi Rita

Előzmények:

1. Konyhapénzből vállalkozás? – A beülő

2. A padlóról jelentjük – a TILT fogalma és kezelése

3. A folyamatos önfejlesztés szükségessége