A SEO szakértő válaszol – interjú Szuhi Attilával

Szuhi Attila, az ite.hu, keresőoptimalizálással foglalkozó portál tulajdonosa és főszerkesztője vállalta, hogy válaszol a SEO-val kapcsolatos kérdéseimre.

Azért kerestem meg Attilát, mert az ügyfeleink révén már legalább harminc különböző keresőoptimalizálási szakemberrel találkoztunk közvetve, és gyakorlatilag mindenki mást mond a kulcsszavak – kereső-kifejezések – és a címkék használatával kapcsolatban (hogy egyéb SEO elveket ne is említsek).

Ha nincs is annyi féle kulcsszó-elmélet, ahány keresőoptimalizálási szakember és cég, még így is sokkal több a kérdőjel a kulcsszavak használatával kapcsolatban, mint amennyi ennyi idővel a Google létrejötte után kellene, hogy legyen.

De beszéljen helyettem a szakember!

Attila, az hogy lehetséges, hogy ennyi féle elmélet létezik a kulcsszóhasználattal kapcsolatban? Tudjuk, hogy a keresőoptimalizálás nem egzakt tudomány, mert a Google nem engedi, hogy az legyen, de az eredmények csak eredmények, nem? Miért válik ketté – vagy több irányúvá – a SEO szakma ebben?

A válasz összetett, több tényező játszik ebben szerepet. Az első az, hogy a keresőoptimalizálás időben változik. Más eljárások voltak eredményesek két éve, más négy éve, és más lesz a jövőben. Az, hogy egy SEO szakember milyen eljárásokat követ függ attól, hogy mikor „tanulta” a szakmát, vagy, hogy mennyire volt képes változni.

A másik tényező a black-hat/white-hat kérdése. Lehet úgy optimalizálni, hogy követjük a Google irányelveit, és lehet úgy, hogy vállalunk egy kis rizikót az eredményesség érdekében.

A harmadik, ahogy a kérdésben is benne van, hogy a SEO nem egzakt tudomány. A közvélekedésben az terjedt el, hogy a Google 200 rangsorolási tényezőt használ, a valóságban tízezer ezek száma. Emiatt nagyon nehéz egyetlen tényező hatását elkülöníteni, magyarán szólva nem lehet egyértelmű ok-okozati következtetéseket levonni.

A negyedik tényező, hogy a SEO-t vagy mások cikkeiből, vagy saját tapasztalatunkból lehet tanulni, csak irányelvek vannak, de nincs pontos útmutató, ezért mindenki kicsit másképp áll majd a témához.

Ha összerakjuk ezt a négy tényezőt és ezek variánsait, akkor az lesz a végeredmény, hogy minden SEO szakember kicsit másképp fog hozzáállni az oldal optimalizálásához. De azért ne ijedjen meg senki, mert vannak alapelvek, ami nagyjából mégis ugyanabba az irányba mutatnak.

Létezik az, hogy a különböző kulcsszó-használati elméletek mögött lévő egyéb más konkrét SEO irányzatok különbözőségei alátámasztják azt, hogy az adott kulcsszóhasználati módszer mégiscsak a helyes az adott oldal számára? Több van ez mögött, mint egy laikus gondolná?

A Google elég világosan meghatározza az irányelveit, de az algoritmusai ezt nem tudják pontosan leképezni, különösen egy ilyen kis nyelv esetén, mint a miénk. Így elképzelhető, hogy egy olyan kulcsszóhasználat, ami ütközik az irányelvekkel, akár még eredményes is lehet.

Én ezzel mégis óvatosan bánnék, mert a Google algoritmusai valóban egyre ügyesebbek, és az irányelvekkel ütköző megoldások előbb vagy utóbb fájdalmas forgalomcsökkenést eredményezhetnek, amiből nagyon nehéz újra felépíteni az oldalt.

Te melyik „iskolát” képviseled? Mennyire lehet ebben egy szakember rugalmas?

Én nagyjából azt gondolom, amit a Google: a weboldalt a felhasználóknak kell készíteni elsősorban. És akkor hozzátenném, a „de” szócskát: a felhasználóknak készüljön, de tartsa szem előtt az algoritmusok igényeit és esetleges hiányosságait. Lehet úgy keresőoptimalizálni, hogy az SEO szempontból is jó legyen és a felhasználóknak is. A Google rengeteg információt megoszt a technikai SEO-val kapcsolatban, a hazai oldalak döntő része ezeknek nem, vagy gyengén felel meg. Mielőtt manipulációra adnánk a fejünket, először ezt kellene rendbe rakni és akkor lehet nem is lesz szükség manipulációra.

Létezik-e olyan szám, hogy például „Minimum X darab cikk/leírás kell egy adott kulcsszóra, és akkor megalapozzuk a sikereket”? Mi lehet az X helyén mondjuk egy webáruház számára, amelynek szép számmal vannak konkurensei is, és nagyobb piaci részesedést akar?

Nincs ilyen szám – sajnos. Induló webáruházak számára azt tudom tanácsolni, hogy minél jobban szűkítsék le a termékkínálatot. Az oldal annál relevánsabb lesz adott témára, és annál jobb eséllyel indul a nagy webáruházakkal szemben.

Létezhet-e olyan, hogy egy közepes versennyel bíró piacon jön egy feltörekvő titán (nem ingatlan, nem pénzügy, nem biztosítás, és nem duguláselhárítás), és a kulcsszavazott cikkeivel szisztematikusan letarolhatja a piacot?

Válasszuk szét a két dolgot. A kulcsszókutatás nagyon fontos, tudnunk kell, mire keresnek az emberek, és meg kell értenünk, hogy az adott keresés során milyen válaszra van szükségük. Ha cikkeinkkel erre adunk választ, akkor hosszú távon sikeresek leszünk. Ez nem könnyű, és sok időt, energiát igényel.

Ha egyszerűen „legyártunk” 50 cikket a „vízszerelő budapest X. kerület” típusú keresésekre, az rövidtávon működhet, de hosszabb távon ilyen tartalmakkal már nem lehet tartós sikert elérni.

Véleményed szerint hány kulcsszó legyen, mondjuk 1000 leütésben, ha egy közepes méretű cikk körülbelül 3000 leütés?

Nem szeretem, az ilyen számokat, mert nincs értelmük. Ha adott témában írunk, biztos belekerül a kulcsszó a szövegbe. Én sosem számolgatom. Arra azért ügyeljünk, hogy a címben (<title>) az első címsorban (<h1>) és lehetőség szerint az első bekezdésekben szerepeljen a kulcsszó. Ha ez megvan, akkor rendben lesz a cikk. Optimalizálgatni lehet, például a képek alt címkéjébe elhelyezni a kulcsszót, vagy ha több alcím van, akkor az egyikbe. De ma már inkább hiba a túloptimalizálás, mint az aluloptimalizálás. De nem akarom kikerülni a kérdést, ha a címben ott van a kulcsszó, akkor a szövegben elég 2-4 szerepeltetés 3000 leütésben.

Én másra hívnám fel a figyelmet. Ha cikket írunk, használjunk szinonimákat, kapcsolódó kifejezéseket. Ha egy filmről írunk, említsük meg a rendező nevét, a főszereplőt, a könyvet, ami az alapjául szolgált, stb.

A Google száz másik ilyen cikket fog elolvasni, és érteni fogja, hogy adott kereső-kifejezésekhez mely más szavak kapcsolódnak szorosan. Ha ezek nem szerepelnek cikkünkben, akkor az feltételezhetően gyengébb minőségű lesz szerinte.

Régen voltak ilyen kulcsszósűrűség-mérő oldalak, léteznek még ilyenek?

Igen természetesen, de én sose használom őket. A fenti javaslatokat szoktam átfutni.

Mi a helyzet a címkézéssel? Használjuk, vagy ne használjuk a címkéket az oldalainkon, például, ha WordPress hajtja az oldalt? Használjuk a címkéket a SEO pluginekben vagy sem?

Ez egy nagyobb témakör, külön cikket érdemelne, de a lényeget megpróbálom összefoglalni. Használjuk a címkéket, mert a releváns oldalakat, termékeket összeköti. Ez jó a keresőnek és jó a felhasználónak is.

Az más kérdés, hogy a címkeoldalakat indexeltessük-e vagy sem. Ökölszabályként azt mondanám, hogy inkább ne, de ha jók vagyunk SEO-ból, akkor a válasz az, hogy részben.

Válogassuk ki azokat a címkeoldalakat, amelyekre van felhasználói keresés. Ezt megvizsgálhatjuk egy kulcsszókutatás, de akár Google Analytics segítségével is. Amelyekre van keresés, és elegendő cikk, vagy termék kötődik hozzá, azt fejlesszük! Hogyan? Nos, kapjon a címkeoldal egy kis bevezetőt, fogaljuk össze mi van itt, esetleg a szövegből linkeljünk meg más, kapcsolódó hasznos oldalakat. Írjunk egyedi meta leírást, title-t. Ha ezeket megtesszük virágozni fognak a címkeoldalaink.

Ha automatán az összest indexeltetjük, akkor gyenge minőségük miatt lehúzhatják egész oldalunk minőségét. A kevesebb sokszor több.

Örök téma a ragozás is: a magyar szavakban a többesszám általában magában foglalja az egyes számot is, így elterjedt az a nézet, hogy a szövegben nyilván érdemes a ragozott alakokat is felvillantani, de kifejezetten előny a többes számot használni, a címkéknél pedig a többes számot érdemes megadni. Van ezeknek valóságalapja?

Ez megint olyan téma, aminek néhány éve sokkal nagyobb volt a fontossága, mint ma. A Google egyre jobban érti a magyar nyelvet is, így ennek jelentősége egyre kisebb. A válasz amúgy az, hogy nézzük meg a kulcsszótervező, vagy a Google Suggest segítségével, hogy melyikre keresnek többen, és használjuk azt az alakot. Ez akár termékenként eltérő is lehet.

A gyakrabban keresett alak mehet a <title>-be, míg a másik alakot rakjuk címsorba. De azt ne csináljuk, hogy mindkettőt belerakjuk mindenhova. Ez tömegesen megint negatív szignál lehet.

Lehetséges az, hogy önmagunk konkurensévé válunk akkor, ha mind a cikkekben, mind a kategóriákan, képek alt tagjeiben, címkékben megjelenik a kulcsszó, és például a találati listán akár 8 találat is mi lehetünk az első oldalon ezek révén, más-más url-jeinkkel. Van ennek veszélye? Vagy ez kifejezetten jó dolog?

A Google törekszik arra, hogy változatossá tegye a találati listát. Ahol komoly a verseny ott már a két url is komoly eredmény.

Egyébként természetesen nyugodtan használhatjuk több cikkben is ugyan azt a kulcsszót. Ha én méhészettel foglalkozom természetes, hogy a cikkek címében gyakran megjelenik a „méhészet” szó. Ettől (is) lesz releváns az oldal, ami kulcsfontosságú, hogy a nagyobb portálokat meg tudjuk verni a találati listán.

De azért itt se essünk át a ló túloldalára: az sem jó, ha minden cikkünk címében szerepel a kulcsszó, ráadásul azonos felépítéssel (lásd a vízszerelő budapest V. kerület példát az előbb), ez minden csak nem természetes, hiszen a méhész írhat cikket a méhekről, a lépről, a védőruházatról, az akácról, stb.

Javasolsz olyasmit, hogy ha elsők vagyunk egy-egy kifejezésre, akkor többé már ne használjuk azt a kulcsszót sehol, nehogy gyengítsük az első helyezésünket?

Nem, ez teljesen helytelen megközelítés. Ha újabb cikk születik, az erősíti a relevanciát, és esetlegesen egy long-tail kulcsszó megcélozható. Ha esetleg egy az első helyen lévő cikkünknél is jobb cikk születik, legfeljebb a Google lecseréli az első helyen megjelenő cikket az újra, de így legalább tudhatjuk: a Google talált egy még jobb cikket, így a konkurenciának még nehezebb lesz megelőznie minket.

Amúgy a belső linkeléssel irányt tudunk mutatni a Googlenak, hogy mi mely url-ünket szeretnénk a találati listán látni adott kifejezésre.

Milyen első lépéseket javasolsz olyan oldaltulajdonosok számára, akik még nem értek el nagy sikereket, vagy most vágnának bele valamibe.

Van egy ingyenes online anyagunk a keresőoptimalizálásról, illetve a Google-nak egy kezdőknek szóló útmutatója, de ajánlhatom a MOZ angol nyelvű kezdőknek szóló anyagát is. De viccet félretéve, mielőtt elindítanák az oldalukat, gondolkozzanak! Csináljanak kulcsszókutatást, tervezzék meg az oldal belső szerkezetét ezek alapján. Lehet, hogy emiatt egy-két hónappal csúszik az indulás, de sokkal többet nyernek hosszú távon.

Lehet hozzád fordulni SEO kérdésekkel? Hol érhetnek el téged az olvasók?

Van SEO tanácsadásunk, aki pedig még nem tud költeni a SEO-ra, annak ott van a keresőoptimalizálási portálunk az ite.hu, lassan már 1000 cikk van fenn SEO témakörben, kezdésnek azt gondolom elég.

Köszönjük Szuhi Attilának, keressétek őt bátran!

Vidi Rita

5 Hozzászólás

  1. Köszi Rita ezt a cikket!

    Már többször elolvastam. Én is keresőoptimalizálással foglalkozom, de még az elején tartok. Az ite.hu-t én is figyelemmel kísérem, és szeretem Szuhi Attila írásait. Sok kérdésre választ kaptam a honlapján, de nyilván majd a tapasztalat fog mestert nevelni belőlem.

    Nagyon jók voltak a kérdések, így nem általánosságokról esett szó, hanem látszik, hogy neked is megvan a tapasztalatod a témában.

    A válaszok pedig nem üres általánosságokról szóltak.

    A kedvencem: „(nem ingatlan, nem pénzügy, nem biztosítás, és nem duguláselhárítás)” – hiába van zárójelben, engem pont ez érdekel bővebben.

    Milyen weboldalt nem érdemes seózni? A kérdés lehet, hogy rossz. Ha én vállalok el keresőoptimalizással kapcsolatos munkát – a zárójeles vállalkozóknak mondjak nemet? Mit lehetne még a zárójelbe írni?

    • Judit, köszi a visszajelzést 🙂
      Olyan oldalt, amit nem érdemes seozni, azt szerintem úgy kell elképzelni, hogy olyan oldal, ahova te közvetlenül tereled a látogatókat, és nem akarod, hogy külső szemlélők odataláljanak a keresőből. Nemseo-zni sem egyszerű néha, mert ahogy tapasztalom, a Google vagy komolyan veszi a noindex-nofollow parancsot, vagy nem… (nálunk nem publikus aloldalakon pl. sokáig tojt rá :)).
      Továbbá, ahogy Attila is írta, a címke oldalakkal vigyázni kell, mert azokon nincs igazi tartalom, így azokat indexeltetni nem szerencsés.

      A nem ingatlan, nem pénzügy, nem biztosítás, nem duguláselhárítás megjegyzést azért tettem oda, mert ezekre iszonytató verseny van, és ez akár még külön SEO könyvet is elbírna témaügyileg, tehát nem akartam erre külön elkanyarodni.
      Szerintem ezekben a témákban specializált piacismeret és specializált seo szakértelem kell, és nem kevés pénz is az ügyfelek részéről, tehát ha erre specializálódsz, az neked jó lehet :). (nem néztem utána, mekkora erre pontosan az igény, meg mekkora a harc, de ezek a témák azok, amik nagy falatok, ez biztos :))

  2. Szia!

    Én nem feltétlenül azt mondanám, hogy ezekbe a témákba nem érdemes kezdeni, hanem tisztázni kell az ügyféllel a realitásokat. Így nem lesznek irreális elvárásai, tudja mire számíthat hosszú távon és nem éri csalódás.
    Amúgy azt gondolom ezen a piacon is vannak lehetőségek. A long tail kulcsszavak, és a kevésbé konverzióképes kulcsszavakra lehet még jó organikus forgalmat szerezni (inkább ingatlan, biztosításra igaz ez, mint sem a dugulásra).
    Én inkább azt mondanám annak az ügyfélnek mondj nemet, akinek úl nagy az elvárása, aki olyat vár el, ami nem teljesíthető. Még a nagyon kemény piacon is lehet jól együttműködni, ha ebben az ügyfél is partner.

  3. Kedves Rita és Attila!

    Köszönöm a tanácsokat! Érdekes, hogy én pont címkeoldalon jövök jó helyen keresőoptimalizálás témában, pedig még nem is adtam hozzá plusz tartalmat.

    De várom, hogy én is nagy tapasztalattal rendelkezzem!

  4. Judit, akkor tegyél még hozzá tartalmat is, hogy atombiztos legyen 😀
    Én is jöttem egy-két címkeoldallal első helyeken évekig bizonyos témákban, mondjuk tényleg volt mögöttük jó pár tartalmas cikk, de egyébként a címkeoldal nem volt optimalizálva.
    És igen, én már rontottam el oldalamat a rossz címkehasználat miatt 🙁

Hozzászólások lezárva