Amikor én még kislány voltam – sállálálálá… ja, a dalban „kissrác” van… – akkoriban ez a „gondolati teremtő erő”, meg, hogy „a gondolatnak teremtő ereje van”, meg, hogy „jó erősen és sokat, és pozitívan kell a dolgokra gondolni, és akkor majd jól bevonzzuk azokat” téma teljesen ismeretlen volt, nemcsak számomra, hanem úgy általában. A gondolat nem teremtett, a bevonzás csak a mágnesesség kapcsán merült fel, a pozitív gondolkodás meg aztán pláne idegen volt a gondolatrendszerünktől, hiszen alapvetésként azt tanultuk meg, hogy „sírva vigad a magyar”.
Aztán elröppent 15-20 év, és néhány éve jött a vonzás törvénye mánia, a „pozitív gondolatainkkal bármire képesek vagyunk”, és ennek bizonyítékai, könyvek, filmek, stb.
Az most az elterjedt tézis, hogy a gondolatainkkal irányíthatjuk az életünket, és amikor nagyon szeretnénk valamit, akkor elég akarnunk, látnunk magunk előtt, aztán majd hirtelen megjelenik az életünkben a kellő pillanatban, vagyis bevonzzuk. Persze ehhez figyelnünk kell a véletleneket, mert azok jelek, és minden sínen lesz.
A vonzás törvényében legjobb barátunk az Univerzum, aminek csak el kell küldenünk a kéréseinket, és aztán a rendes és kedves Univerzum majd valóra vált mindent. Ha meg mégsem, akkor annak is megvan az oka.
A vonzás törvénye egy csodálatos találmány azok számára, akik alapvetően másoktól, kívülről várták eddig életük jobbra fordítását, és ezzel a teóriával legalább arra ráébredtek, hogy jaaa, a dolgaim inkább múlnak rajtam, mint másokon, az Univerzum meg majd segít.
Az Univerzum ki van rúgva?
De akik tovább látnak az orruknál, és többet tapasztaltak már annál, mint amire magyarázatot tud adni a vonzás törvénye, azok tudják, hogy igazság szerint az Univerzum valószínűleg nem a barátunk, legalábbis nem abban az értelemben, hogy mi kéréseket küldünk felé, ő meg majd lesz oly’ kegyes és teljesíti, amint lesz egy kis érkezése. És azt is tudják, hogy gondolati szinten bevonzani a dolgokat még baromi kevés lesz, mert a gondolat csak gondolat, a valódi történések nem fejben, hanem cselekvésben nyilvánulnak meg. Márpedig, ha az Univerzum irányítja a sorsunkat – még akkor is, ha csakis jó irányba –, akkor KI CSELEKSZIK?
Közeli ismerőseim, és régi barátaim – az ügyfeleimet is ide sorolom – már tudják, hogy kevés dolgot és elvet tartok károsabbnak az úgynevezett vonzás törvényénél. Annyit megengedek, hogy ez egy jó lépcsőfok azoknak, akiknek fogalmuk sincs, hogyan másszanak ki a gödörből, de aztán ezen túl kell lépni, mert bár lépcsőfoknak álcázza magát a vonzás törvénye, a gondolat teremtő erejével egyetemben, de ha balga módon kikiáltjuk a lépcsőfokot tágas fennsíknak, akkor az van, hogy csapdába estünk…
Csodálatos és megnyugtató üzenet lehetne az, hogy a gondolatainknak teremtő ereje van. De ezzel a frázissal egy nagyon fontos kérdést söprünk le a porondról, aminek egyébként sokkal több létjogosultsága lenne a porondon szerepelni, csak hát ez afféle kényelmetlen kérdés.
- Mi teremti a gondolatot? – avagy már megint oda lyukadunk ki, mint az előző cikkben: mi volt ELŐTTE? És mi volt AZ előtt?
Létezik, hogy az egész Univerzumot az emberi gondolatok – ezek a nagyon tudatos, a beszéd által szinte kézzelfogható mentális megnyilvánulások, amikre bárki képes – mozgatják?
Létezik, hogy a szomszédom, aki rokkantnyugdíjas, az elmúlt évtizedekben módszeresen elitta a máját és az agyát, ugyanolyan teremtő erővel bír, mint például én, mert ugyanúgy van agya?
Létezik az, hogy amire nagyon vágyom, nagyon ügyesen küldöm az üzenetet róla az Univerzumnak, akkor az egyszer csak valóra vágyik? Ha ez így lenne, akkor miért nincs minden héten 4-5 millió lottó 5-ös nyertes?
Létezik, hogy ennyire egyszerű a siker és a boldogság?
Nem létezik. Az egész gondolati teremtő erő nem létezik úgy, ahogy azt sokan vágynák. A gondolat egyet teremt a gyakorlatban, általában a legtöbb embernél: beszédet.
Arról, hogy miért nem teremt a gondolat, és, hogy mi teremti a gondolatot magát, íme egy videó egy fizikustól, Dienes Istvántól, akinek beceneve DimenzióBetyár:
(Sajnos nem lehet beágyazni ide az oldalba, kattints a linkre, nézd meg a 45 perces videót, majd gyere vissza ide, és olvass tovább!)
http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=1bd8ed545
Imádnék csak kéréseket küldeni…
Emberek vagyunk. Gyarlóak vagyunk. Imádunk lazítani, a könnyebb ellenállás irányába haladni: a könnyebb úton járni. Imádnám, ha csak jól kellene vizualizálni, ha csak ki kellene iktatni a NEM szót a szótáramból, ha csak pozitív üzeneteket kellene küldeni az Univerzumnak, mint ahogy a New Age-es iskolák tanítják. Imádnám, ha ennyi lenne a dolgom a saját boldogulásom érdekében.
De te is tudod, én is tudom, hogy ez nem így működik. És tegyük hozzá: szerencsére!
Akikben ez az emberi gyarlóság túlteng, azok számára Kánaán volt a Vonzás Törvénye, meg a Titok című könyv és film megjelenése, hiszen magyarázatot és felmentést adott arra nézve, miért NEM kell cselekedniük, csakis a véletleneknek kell engedelmeskedniük, megfelelően kell kommunikálniuk, és jól kell kérniük.
Ezek az emberek azóta sem értek el semmit. Az a néhány százalék, aki mégis, az egyébként is elérte volna, mert olyan alkat: jön-megy, teszi a dolgát, mindig csinál valamit, ami értelmes és hasznos.
Most akkor mondom az igazi tutit: A szorgalmas emberek akkor is sikereket érnek el, ha nincs mögötte filozófia, vagy ideológia.
Amikor az ismerőseim körében elkezdte felütni a fejét a vonzás törvénye mánia, akkor néha a falat kapartam kínomban.
Itt van ez a válság dolog. Szinte minden vállalkozás életében gondot jelentett ez, és csak a valóban ízig-vérig vállalkozók élték túl az elmúlt éveket. De voltak, akik az eszük helyett a vonzás törvényét akarták használni: ma este lefekszem, és 4 nap alatt 60 megrendelés lesz a weboldalamon!
Bumm, csőd.
Aztán elmúlt a láz, és a 2010-es év már arról szólt, hogy „nem működik a vonzás törvénye, nem teremtünk a gondolatainkkal, legalábbis nekem ez nem megy”. Olyan vitáknak voltam tanúja, hogy azt sem tudtam, hogyan húzzam meg magam. Hála az égnek, ez is elmúlt.
Most meg itt van az apátia. A vonzás nem működik, a gondolat nem teremt – elvégre akkor mindenkinek lottó ötöse lenne minimum évente egyszer –, és nincs helyette semmi más, és ez kiábrándító. Mibe kapaszkodjon egy motivációját és lelkesedését vesztett, boldogságra, egészségre, elég pénzre vágyó ember?
Nem lehet reménykedni, hogy mégis csak sikerül a gondolatainkkal bevonzani?
Nem lehet bízni az Univerzumban?
Nem lehet a véletlenekre várni?
Lehet, de nem érdemes. „Vannak, akik egész életükben nem tesznek mást, csak megöregszenek.” Edward Howe.
Akkor mégis mi a búbánatot csináljunk, ha előre akarunk haladni, urambocsá’ ki akarunk törni?
Sokkal könnyebb, mint gondolnád, de sokkal nehezebb, mint a buszon ülve álmodozni egy piros sportkocsiról.
- Dolgozni kell.
- Tevékenykedni kell.
- Tanulni kell.
- Fejlődni kell.
- Szembe kell nézni a hibáinkkal.
- Imádnunk kell az erősségeinket és az erényeinket.
- Nem kell más ….-val verni a csalánt.
Emlékszel még arra, mikor kirobbantak a diáktüntetések? A facebook tele volt olyan üzenetekkel, hogy „jaj, csak nehogy feladjátok drága diákok, döntsétek meg a kormányt!” (már akinek ugye ez volt a leghőbb vágya).
Néha alig kaptam levegőt az ilyen megszólalások láttán.
MI VAN? Kormányt akarsz dönteni? Hát akkor eredj, menj és tedd meg! Ne bujtogass másokat, tedd meg!
Ha meg nem akarsz kormányt dönteni, maradj csendben és kész. Ne az Univerzumnak üzengess, hanem menj és tedd meg magad!
Mire akarsz majd büszke lenni a halálos ágyadon? Arra, hogy milyen remek álmaid voltak, vagy arra, hogy milyen remek dolgokat csináltál?
Az Univerzum titka
Mondok egy titkot az Univerzumról is.
Az TE vagy.
Az üzeneteket magadnak küldöd. A gondolataidat csak te hallod-látod. De nem is kell mást bevonni, mert te vagy az egyedüli, aki tenni tud azért, hogy azok a gondolatok valóra váljanak. Nem a gondolat teremt, hanem te. Egyedül te.
Kicsit magányosabb teória, mint a vonzás törvényéé, viszont ezerszer hatékonyabb.
Próbáld ki, hogy legközelebb üzenetküldözgetés, gondolattal való teremtésen való erőlködés, meg vizualizálás helyett csinálsz valamit. Mindegy mit, ami épp kézre esik, az is jó lesz.
Máris előrébb leszel.
Egy tipp: közben ne beszélj.
A kezed járjon, ne a szád ;).
De mi van akkor, ha tényleg rágondolok valamire, és az valóra válik?
Sokan számolnak be – és látják igazolva a vonzás törvénye működését ezek által – olyan esetekről, amikor például rágondolnak valakire, és perceken belül megszólal a telefonjuk, és az az illető van a vonal másik végén.
Vagy rágondolnak valakire, akit ezer éve nem láttak, és az illető hihetetlenül gyorsan, felbukkan velük szemben az utcán.
Mi ez, hanem bevonzás?
Mi ez, ha nem gondolattal teremtés?
Hiszen rágondoltam, felhívott.
Rágondoltam, ott volt.
Kapaszkodj meg, ennek sokkal egyszerűbb a magyarázata.
Kezdjük ott, hogy honnan is jön a gondolat?
Mi hívja elő a gondolatot?
Mi okozza azt, hogy pl. a régen látott ismerősünkre gondolunk?
Miért elégednénk meg a gondolataink teremtő erejének csodájával, amikor a gondolatok ELÉ menve tényleg ott van a csoda? Csak hát ugye mi mindent a tudatunkkal akarunk irányítani, uralni, az meg, ahonnan a gondolatok jönnek, nem látható át a tudatunkkal.
Az, amikor rágondolsz valakire, és az utána felhív, az nem bevonzás, az nem teremtés, hanem, ahogy a köznapi nyelvben mondjuk: MEGÉRZÉS.
Az, hogy számodra az időben egymás után történnek a dolgok, jól meghatározható sorrendben, az nem jelenti azt, hogy azok valóban úgy következnek az időben és a térben, ahogy te érzékeled.
Azok az események, amiket mi utólag látunk összefüggőnek, azok akkor is összefüggtek volna, ha nekünk sosem lesz tudomásunk róluk.
A megérzés szó helyett – ha számodra túl misztikusnak tűnik – használhatod a TUDÁS, vagy bizonyosság szavakat is.
Egyszerűen TUDOD, hogy mi fog történni, de mivel a butus kis emberi agyad számára bizonyítékok is kellenek, ezért csak kósza gondolatnak tűnik például az ismerős felbukkanásának képe a fejedben.
Utólag, mikor már találkoztok, akkor meg azt hiszed, hogy jé, bevonzottad.
Hát egy fenét vonzottad be. Nem te mozgatod a szálakat. Te „csak” tudtad, hogy mi fog történni.
Amikor gondolsz valamire, vágysz valamire, és valóra válik, akkor nem a gondolatod teremtette meg, hanem már megvolt az ALAPJA a gondolatodnak, és nem a gondolatból következett a megvalósulás, hanem abból, ami a gondolatot is létrehozta. A gondolat „csak” jel.
Ezért tartom károsnak a vonzás törvényét: egy újabb baromság, ami az Univerzum, meg mindenféle fensőbb hatalmak ALÁ sorolja az embert. Holott a hatalom ott van minden emberben. És egyébként is: Univerzum? Komolyan? Hova lett Isten?
Teremteni is képesek vagyunk – nem a gondolataink teremtenek, hanem mi, magunk, az egész lényünk, a cselekvés által –, és a pókhálószerűen szövevényes, bennünket is érintő eseményekre is ELŐRE rá tudunk látni. Hát nem erre vágytál egész életedben?
Vagy esetleg arra vágytál, hogy üzeneteket küldözgethess a nagy semmibe, aztán majd valaki/valami nagy kegyesen teljesíti? Hát remélem, nem rontottam el a kedved a rossz híreimmel ;).
Mindenki szeretne a jövőbe látni, de csak nagyon kevesek képesek felfogni, hogy valóban nap, mint nap meg is teszik! Remélem, most már veled is többen vagyunk ;).
Szia Rita
és mindenki.
Remekül összehoztad ezt az írást. Gratulálok.
Valóban a gondolataink irányítják tetteinket. ( A vonzás törvénye itt, csak utalás.) Ha mindig arra várunk, hogy majd valaki megmondja, „hogy mit csináljunk”, az az idő már lejárt. Van egy nagyon ősi mondás: „magad uram, ha szolgád nincs”.
Kedves Rita !
Tetszett, nagyon tetszett ! Igazad van, munkaval, nagyon sok munkaval is lehet haladni!!! Egy eletet adott az Isten es nem mindegy, hogy mikent eljuk le !
Hogy 1945 es 1989 kozott kalodaba voltunk zarva,ez a sors ironiaja,de az is, hogy rengetegen vartak, remeltek valamit az 1989-es ev utan,de sajnos a kommunizmus kivenhedt csatalovai helyebe a jol betaintott, de penz es hatalomehes uj korosztaly kerult es neked nem kell meselnem a tevekenysegukrol,remelem nem !!!
Varom a tovabbi irasaidat !
Kellemes hetveget kivanok !
Valószínűleg sokan vannak olyanok, akik a vonzás tövényéből annyi következtetést vontak le, hogy nem kell csinálni semmit, csak várni a sült galambot. Nekem nem ez jött le belőle, és sem a könyvben, sem a filmben (a további feljeményeket már kihagytam) nem azt mondták el, hogy semmit sen kell tenni. Az más kérdés, hogy egyesek ennyit jegyeztek meg belőle.
A vonzás törvénye elültet az ember agyában egy hitet, abban, hogy ha hiszel abban, amit el akarsz érni, akkor sikerülhet. Ami ugye logikus, ha hiszel valamiben több eséllyel sikerül, mintha nem hinnél benne.
Először kigondolsz valamit, hiszen ha nem is gondolnál rá, akkor vajon hogy jutna eszedbe, hogy megcsináld.
Aztán mondjuk vágysz rá, föbbet foglalkozol vele, feltehetőleg először gondolatban, ez lenne mondjuk a „gondolat ereje”. Ha többet gondolsz pl. a piros autóra, fókuszba kerül, és hamarabb észreveszed az utcán az összes piros autót.
Ha még többet gondolsz a piros autóra, feltehetőleg a fókusz miatt hamarabb észreveszed az olyan lehetőségeket, amelyek a piros autóval kapcsolatosak.
Ha észreveszed a lehetőséget, ami ugye akkor is ott lett volna, ha te nem foglalkozol vele, csak akkor érdeklődés hiányában nem törődsz vele, akkor okos ember lévén kihasználod.
És igen, cselekszel, megteszed a szükséges lépéseket, amelyek a célod eléréséhez szükségesek.
És igen, eléred a célod, nem a vonzás törvénye miatt, hanem mert a vágyadból fókusz és cselekvés lett.
Tulajdonképpen egy kis pszichológia, ami megerősíti az embert a hitáben, hogy ő is képes lehet valamire. Ugyanúgy, mint például a vallásokban az Isten. Önmagában ez sem, az sem segít semmiben, mindenképpen az ember az, aki eléri a sikereket. De ha valakit a hit megerősít, akkor az nem káros, hanem hasznos, akár a vonzás törvényében, akár Istenben, akár az Univerzumban, akár bármi másban is hisz.
Kedves Rita!
Amit írtál, az a pillanatnyi valóságod, a Te valóságod, amit magadnak teremtettél,
avval, amit gondolsz a világ működéséről, akkor is, ha ez csak egy „gondolat-minta és nem ez hozta létre a világot csak ez a minta van kikristályosodva a Te elmédben.” Annyira leszel benne sikeres, amennyire ennek a kikristályosodásnak valóságos köze van az Univerzum és/vagy a földi világ valódi működéséhez.
Köszönöm, hogy ráirányítottad a figyelmet erre a Dienes előadásra!
Azért nem elgondolkodtató, hogy a XXI.-ik sz.-i fizika több ezer éves írásokat
említ analógiaként?
Ezért is bátorkodtam néhány könyvre ráirányítani a figyelmedet.
Tisztelettel,
Gábor bátyó
– vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
– vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
– vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
– vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
– vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!!!
Ilyen szempontból van teremtő ereje a gondolatnak és ezért nem mindegy az ember miről gondolkozik, és így az se mit néz mit olvas mit hallgat mert sok gondolat ezekből fakad! Ez a reklámoknak is az alapja, behelyezni egy gondolatot, hogy utána a tag menjen és úgy gondolja ezt most meg kell vennem.
De az erkölcs is sokaknál innen fakad. A sorozatokban látja, hogy büntetlenül lehet szeretője az embernek, ha van jobb le lehet váltani a régit stb és máris ott a gondolat, hogy a feleségét máshoz hasonlítsa, és lelkiismeret furdalás nélkül megcsalja. Ez egy jó cikk Rita de persze ennél sokkal összetettebb a téma. Az egész vonzás törvénye, Titok stb a Bibliából ragad ki elveket, de ezek az elvek Isten nélkül nem működnek, vagy rossz irányba vezetnek. Például fehér mágiának is lehet alapja, mikor a saját akaratunkat akarjuk rákényszeríteni valakire, azzal hogy vizualizálunk dolgokat, aminek ő is részese. Pld ő lesz a szerelmem, függetlenül nem törődve azzal, hogy speciel ő már férjes asszony.
Szóval én úgy gondolom, hogy a legjobb dolog megismerni Isten akaratát az életünkkel kapcsolatban és azt elfogadni abban hinni azt vizualizálni, mert abban Isten is támogatni fog. És persze cselekedni és megtenni ami ehhez szükséges. Pld a Biblia azt mondja: Az én Istenem be fogja tölteni minden szükségemet az Ő gazdagsága szerint! Filippi 4.13 Én ebben hiszem ezt vallom meg ezt vizualizálom…. és cselekszek teszek érte, és az eredmény egyértelműen látható. Röviden ennyi. Alapjában teljesen igazad van.
Kedves Rita!
Nagyon ezotérikusra fogtad a figurát, de érdekes, amiket írsz! Gondoltam, megosztom Veled több mint 10 éves ezotérikus tapasztalataimat:
A gondolat ereje nem teremt! Tanultam agykontrollt, de már nem foglalkozom vele, mert részben hülyeség az egész. Anno programoztam én is mindenfélét, változó sikerrel. Na, de kérdezem én, hogy lehet, hogy van, ami a programozott kívánságaim közül megvalósult, van, ami meg nem? Akkor egyszer valamit rosszul csináltam, máskor meg nem? Dehogy!!! Arra jöttem rá, hogy az emberek jövője nagyjából előre el van döntve és senki se azért van itt a földön, hogy az egész életét csak átszórakozza, hanem hogy különféle – többnyire kellemetlen – tapasztalásokon keresztül fejlődjön a lelke. Épp ezért nem nyer mindenki milliókat a lottón, vagy irányítgathatja az életét össze-vissza, mert abból iszonyat káosz lenne. Ha mindenki azt csinálná, amit akar, a népesség fele nem akarna dolgozni, a másik fele meg jól fizetett igazgató akarna lenni drága céges autóval a feneke alatt. Így viszont mindenki éhen halna, mert nem lenne termelés, stb. Attól kerek a világ, hogy mások vagyunk, különféle dolgokkal foglalkozunk és eltérő dolgokat tapasztalunk meg.
Még visszatérve a megírt jövőre, azért hiszik sokan, hogy a gondolat teremt, mert valamilyen szinten mindenki látja a jövőjét – ki jobban, ki kevésbé, ezt lehet fejleszteni. Ezek megérzések, látomások – GONDOLATOK – formájában jelentkeznek. Ha egy esemény be fog következni, késztetést fogsz érezni, hogy cselekedj (gondolat jön) és cselekedni fogsz.
A vonzás törvénye szerintem részben működik, de ezt is visszavezetném a jövőbelátásra. Azzal a személlyel vagy dolgokkal kerülünk kapcsolatba (vonzzuk), akivel vagy amivel a későbbiek során „dolgunk” lesz. Véletlenek pedig nincsennek.
Kedves Rita!
Kicsit túl van egyszerűsítve ez így, ahogy leírtad. Már az előző részhez is lett volna néhány megjegyezni valóm, de azok csak kicsinyes szőrszálhasogatások lettek volna. Ehhez az írásodhoz viszont ajánlanám, hogy tanulmányozd át James Redfield könyveit (a Mennyei Prófécia sorozat), illetve Eric Berne könyveit. (Emberi Játszmák, Sorskönyv) Tanulságos lenne még elolvasni David Goleman könyvét, címe Érzelmi Intelligencia, illetve elgondolkodni azon a híres kísérleten, amelyben majmok cukros víztől rákot kaptak (!) és rögtön újra lehetne értékelni a „gondolatnak nincs is teremtő ereje” tételt.
Egyébként a Vonzás hatalma könyvek szerintem sem jók semmire, legalább ebben egyetértünk.
Érdekes ez a vonzás törvénye téma újbóli megközelítése Rita által, és egy kicsit meg is nyugodtam, mert soha nem értettem emg, hogy akik ismerősök az életemben vannak, azokat én vonzottam be, annál is inkább, mert semiképpen nem illettek hozzám:: akaratgyenge, energia szegény, alul iskolázott, nem érdeklődő, szinte lusta, felelősség nélküli, unintelligens,szenvedély beteg emberek,akik nagyon megszerettek engem és rám rgadtak, mert éppen az ellenkező típus vagyok minden szempontból, ráadásul óriási tudás vággyal és nagy-nagy lelkesedéssel.Ezek a negatív típusok hosszú távon: 15-20 éve kísérnek az élet utamon, és többnyire az én gyámolításomra szorulnak, patronálom őket.Mivel a vonzás törvényével nem tudtam magamnak magyarázatot adni, helyette tanulmányoztam a bibliát, és abban jobban megtaláltam a magyarázatot:”Szeresd felebarátodat,mint tenmagadat.”Aztán ez lett az eszmei mondat a lelkemben:és kitűztem a jelszót a falra:”Hány embert tudsz te ma megmenteni a szereteteddel?”és ennek megfelelően éltem és cselekedtem, aztán történt egy második baleset, és akkor rádöbbentem, hogy egyedül voltam a bajban, én hívtam ki a mentőket,mindent én intéztem, mert bár ketten is voltak körülöttem, csak jajveszékeltek, hogy most mi lesz velük, mert 20 év alatt még ilyen nem fordult elő, hogy én bevonulok a kórházba, vagyis, hogy kivonulok az életükből.Ekkor bevillant:: talán mégis a bibliának azt a részét kellett volna betartani:”Adok, kapok.”Ez ugyanis megfelel az energia törvényének.Rájöttem a kórházi ágyon, hogy arra kellett volna őket tanítani, hogyan kell halat fogni, és nem halat adni.Másnap be is rohantak ketten is a kórházba, hogy mi van velem, mikor megyek haza., aztán minden megváltozott, mikor haza botorkáltam, kénytelen voltam erélyt gyakorolni / alaptermészetem a nagyvonalúság, az erélytelenség, ami egyben hibám is !mert utólag szenvedek tőle, mert ezzel nagyon könnyen vissza is lehet élni!/, sőt némi kritikát is, mert ugyanugy várakoztak a finom sütire, ebédre,stb…jó nagy csomag bevásárlásokra, holott alig tudtam a páncél mellénytől megmozdulni.A humor ebben az, hogy mivel akarat erős vagyok, ülve csak elkészitettem minden finomságot Az egész történetet úgy könyveltem le, hogy mégis igaz lehet a karma törvénye, legalábbis nálam, mert szomorú, de humoros is, hogy a beteg gondoskodik az egészséges, talpon lévő emberekről.Ok, okozat, hatás, visszahatás.20 éve nem így működtem, pedig akkor is ezek a hibáim voltak, és egészen más ember típusok voltak körülöttem: intelligens, tapasztalt, olvasott, tudás vággyal rendelkező személyek,azért nem értettem soha, szinte bántó volt a számomra, hogy én vonzottam be ezeket a negatív emberkéket, és nem ők jöttek hozzám.Nem volt logikus, és íme most Ritától kaptam egy jobb megvilágítást a vonzás törvényéről, ami reálisabb és életszerűbb.Mivel ezekben a negatív kapcsolatokban sok érzelmi hullámzás is. van, mindig a szőnyeg alá söpörtem, és elintéztem azzal, hogy valakinek a gyengéket is istápolni kell, hiszen anyám is mindig azt mondogatta: ” gyerekek, a világ azért áll még, mert a gyengék az erősebbekből élnek.”aztán lehet, hogy anyám szavait félreértettem, hiszen ő nem is ismerte a jin-jang kapcsolatot és az energia törvényt sem., most magamnak kell kihámozni, hogy mire is gondolt, de, hogy tévuton jártam, az biztos, hiszen azáltal, hogy életet mentettem, senkinek nem lett jobb az élete általa, mert nem lettek minőségileg többeka szolgálataim által, én meg lemaradtam a fejlődésemben./ nagyon keveset tudtam olvasni mellettük, holott millós értékű könyveim vannak, az életvitelem teljesen megváltozott azzal, hogy igazodtam hozzájuk/.Annyit tapasztaltam, hogy minden kérdésemre az élettől késve kapom meg a választ, csak a tapasztalat birtokában, lám, most esetleg erre a balesetre is, hogy semmit nem tettek meg értem, amikor igazán szükséges lett volna.Tény, hogy van tanulság.
Laci, ezeket a könyveket én is ajánlom az olvasóimnak :), sőt, a Mennyei próféciáról hanganyagot is készítettem.
De egy bizonyos élettapasztalat után rájön az ember, hogy ezen könyvek után is vannak még kérdések.
Rita, kérdések mindig vannak, mert csak a Teremtő Úr Isten tudja a végső választ, és minket pedig úgy teremtett, hogy a megismerésünk ne lehessen teljes és végleges.
(…mármint ha a Heisenberg-elvet nem tekintjük végső igazságnak, aminek, valljuk meg, nem igazán vonzó…)
Laci, a Heisenberg-elv másról szól, igaz, a megismerhetőséghez és méréshez van köze, ennyiben vannak közös pontok, de ez csak szavak szintjén igaz…
Ugyanakkor létezik egy olyan variáció – és a helyzet az, hogy jelenleg tudományosan leginkább éppen ez látszik alátámasztottnak – miszerint az egész életnek egyszerűen nincsen semmi értelme. Egy egyszerű körforgás. A szaporodás, és halál körforgása. A lélek az agyban van, és nem egy testen kívül is létező vagy élő külön entitás. A személyiségünk elpusztul, elrohad a testünkkel együtt. Ezek értelmetlenségének elviselése érdekében pedig az emberiség mérhetetlen fantáziával találja ki meséit évezredek óta, istenekről, lélekvándorlásról, kozmikus erőkről. egyebekről.
Menet közben – az évszázadok azért kialakult annak igénye is, hogy tudományosan vizsgáljanak ilyen kérdéseket, amelyeket itt feszegettek. A filozófia, a szociológia, a pszichológia mind ilyen tudományok, és ezek határterületei. Ezek a tudományok jelentős fejlődésen mentek keresztül. Sok területükön komoly tudományosan alátámasztott kutatás szolgál alapul egy-egy kialakított álláspontnak. A vonzás törvénye nemhogy nem rendelkezik ilyenekkel, de a legalapvetőbb már tudományosan körüljárt feltételezéséknek is teljes ellentmond. Leegyszerűsítve – és ez ár az én véleményem – egy remek pénzkereseti lehetőség, tartalmilag pedig gyerekes ostobaság.
A fent olvasott szobatudós véleményeket bár a legnagyobb tisztelettel olvastam, és persze a világ sajátossága éppen az, hogy megvan annak is a valószínűsége hogy valamelyikőtöknek komoly igazsága van, azonban én magam azt hiszem ez nincs így. Nem ismerem Ritát, és nem olvastam még ezen a cikken kívül tőle semmit, de most az alapvetésében egyet tudok érteni.
A vonzás törvénye ezekkel a magyarázatokkal egy badarság.
Az hogy a gondolatainkra mi magunk hatással vagyunk, és hogy ez alapvetően fiziológiai hatással is van ránk, már közel 60 éve bizonyított. Ez nem is kérdés. De hogy az univerzum…. ez már az a rész, amit nagyon érdekesnek találok, de inkább mulatságos mint számomra hihető. Ugyanakkor szívesen megkérdezném azoktól akik ebben hisznek, hogy miért éppen az univerzum? Honnan ered ez a tudás? Milyen jelek vezetik őket abban hogy ebben higgyenek? Miért nem a vizekből merítünk erőt? Vagy a hegyekből? Vagy a napból? Esetleg néhány állatból? Tudom hogy ezek az elmúlt évezredekben már lejártak, és mindig valami új kell, de hogyan jött a választás?
Amikor nem gondolkodom túl a dolgokat,csak úgy valami átfut az agyamon,akkor az beteljesül. Igy van ahogy mondod,egy kósza gondolat.Amit nem agyalok „agyon”.Aztán meg sem lepődöm,amikor teljesül,hiszen valahol a tudatom mélyén erre vártam,erre számítottam.
Érdekes doldok ezek,de öregségemre fatalista lettem.Hiszem,hogy eleve vannak elrendeltetett dolgok. A mozgásterünk kicsi.Szabad akarat?Nincs.Szabad döntés,igen. Ezt bővebben Popper Péter fejtette ki. Hiába akarok repülni nem megy. De szabadon eldönthetem milyen színű ruhát akarok felvenni.
De jól van ez így,csak gondolkodjunk…..mert a gondolkodást akarják elvenni tőlünk. Erre van ez a társadalom kihegyezve. Ne hagyjuk magunkat bírkásítani,GONDOLKODJUNK!!!!!!
Mindenkinek hinnie kell valamiben és valamiben mindenki hisz. Hit nélkül semmit sem működik. A hit érzelem és az embert az érzelmei mozgatják.
Van a babona, a vallás, az önbizalom. Mind a háromnak az alapja a hit. Éppen ezért, mind a három képes elősegíteni a boldogulásunkat. Egyik sem kevesebb a másik kettőnél.
1. Számtalan ember megesküszik arra, hogy a szerencse megtalálta őt, miután kitette a háromlábú békát, vagy levelet írt az Univerzumnak, vagy a csodakaviccsal a zsebében érte el a kimagasló eredményt.
Igazat mondanak.
2. Még több ember arra teszi le a nagy esküt, hogy neki az Istenhez, vagy az angyalokhoz intézett imája került meghallgatásra és ezért járt sikerrel.
Ők is igazat mondanak.
3. Vannak emberek, nem is kevesen, akik azt hangoztatják, hogy mindent amit elértek, egyedül saját maguknak köszönhetik.
Nekik is igazuk van, ők is igazat mondanak.
Ha jól értelmeztem Rita a 3. csoport híveivel ért egyet. Írásában azt a mondanivalóját igyekszik kifejezésre juttatni, hogy nem a gondolatok erejében és nem másokban kell hinni, a cselekvések helyett. Szerinte sokkal jobb, a saját kezünkbe venni az életünket és cselekedni. Ez az Ő hite. A sajátmaga erejében való hit.
Neki ez bevált, képes volt saját erejéből boldogulni.
Ritának a saját szempontjából igaza van. De mivel nem vagyunk energiával, családi háttérrel, életkörülményekkel egyformán eleresztve, ezért nem mindenki képes önnállóan, a saját erejéből, az eredmények elérésére.
Nincs meg mindenkiben, a siker eléréséhez a megfelelő elszántság és akaraterő. Ez nem hiba, ettől valaki még nem kevesebb, mint mások. Ők azok, akik önfeláldozóan betegeket ápolnak, rászorulókon segítenek, sok gyereket nevelnek…stb. Rájuk is nagy szüksége van az emberiségnek.
A kevésbé agilis embereknek, a nehéz körülmények között élőknek, a sok sorscsapáson keresztül ment önbizalmukat vesztetteknek, szükségük van valamire, amiben megkapaszkodhatnak, amitől bátorítást, segítséget remélnek.Ezt ismerték fel a nagy vallás alapítók, a jósok, a mágikusok, az ezoterikusok, a titok és az Univerzum erejét hírdetők is.
Ezzel nincs semmi baj. Hiszen a maguk módján valamit adnak, a kétségbeesett, magát gyengének érző, elesett embereknek.
Rita írásához még annyit szeretnék csak hozzáfűzni, amit „Az öt világvallás” c. könyvben olvastam.
„Mi meghajlunk az istenek előtt, de ők is az átkozott sors kényszere alatt állanak. Akkor tehát a sorsot kellene imádni? Nem! Az ugyanis csupán
fizetség ezért vagy azért a meghatározott cselekedetért. Ha a fizetség a cselekedetektől függ, mi hasznunk az istenekből és a sorsból? Tiszteld
tehát a tetteket, amelyek felett még a sorsnak sincs hatalma!”
„Mert mindegy, bárki mily hitet vall,
Kövesse csak a megszokott utat.
Módot, legyőzni e világot,
Mindnek saját hite szerint mutat.”
Sok igaz van ebben a cikkben. Nyílván hogy valamit ha akarunk akkor elkell gondolkodni mit és akkor már utAsítod meg motiválod sjaát magad a cselekvésre, ha hiszel benne. Tulajdonképen ennyire egyszerű csak sok helyen bonyolultam (ezoterikusan) magyarázzák, hogy xy ember is megértse, aki mondjuk csak így hiszi el, nem pedig Tudományos magyarázatokkal ( de nem csinálják rosszul ezt a fajta magyarázatot végülis..:P)
Amúgy tudod mit kell tenned, hogy mondjuk író legyeél, csak akkor jobban emlékezteted magad rá, ha csak arra koncentrálsz akkor könyebb tény és való, én abszolut Tudományos szempontból nézem ezeket a dolgokat. És igen mindannyiunkban ott a Hatalom. 😉
Szia.
Azt szeretném kérdezni Kedves Rita hogy ha vagyont szeretnék megszerezni és az elmémben már benne van hogy nyertem rengeteg pénzt és fel is adtam a szelvényemet akkor már jogos a reményem hogy megkapom vagy nem?? Elvégre tettem érte….:D
hát igen, ha ez ennyire egyszerű, ennyire lineáris lenne, akkor a lottóötös-országa lennénk 😉
De valóban, van benne valami icipici igazság, mert tudomásom szerint azok sosem nyernek a lottón, akik nem lottóznak 😀
Az esély az viszont egy másik tényező.
A vagyonszerzés esélye más tevékenységekkel sokkal nagyobb, mint lottózással, ráadásul a folyamat is kedvezőbb a vagyon élettartamát tekintve, mert az egy statisztikai tény, hogy akik nyernek, azok nagyon gyorsan el is „veszítik”, mert nem értik a pénz működését, a vagyon természetrajzát. Az egy tévhit, hogy minden gondunkat megoldja a sok pénz, arra felkészültnek is kell ám lenni.
Szóval szerintem más irányokban kellene szorgalmasan cselekedni, és akkor annak meg lesz az eredménye (persze annál kicsivel többet kell az előrehaladás más módjaival foglalkozni, mint amennyit a lottó feladására szokás áldozni :D)