10+1 gyakorlati tipp hatékony könyvíráshoz

(hatékony írás = szenvedés nélküli, holtidőszak nélküli, folyamatos írás, a határidők betartása mellett)

Két könyvet írtam, mindkettőt kisgyerek mellett, akiről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy munkabarát lenne. Volt úgy, hogy mondat közepén szakított meg, de úgy átlag 5 percenként, és hagytam úgy félbe a jóvoltából szavakat is, hogy kicsit később visszaülve már fogalmam sem volt, hogy mit akartam írni. Nem egy kellemes és haladós érzés, de hát szegény ember lyánya – értsd: kisgyermekes anya – azzal főz, amije van – értsd: tényleg betűnként teszi össze a könyvet.

Persze ahogy haladtam előre az írással, úgy tapasztaltam ki a saját határaimat; a gyerek munkámhoz való hozzáállásának kedvezőbb csillagzatú pillanatait; hogy mikor érdemes írni és mikor nem, mi történjen előtte, mi történhet utána, és csomó lényegtelennek tűnő, de a gyakorlatban annál lényegesebb apróságot.

Ezek alapján állítottam össze az alábbi 10+1 gyakorlati tippet, amik valóban segítenek abban, hogy az írás ne kínszenvedés, ne vértizzadás, és ne „hogyénmekkorahülyevoltam, hogyebbebelefogtam” érzés legyen.

0., avagy a +1 tipp)

Nem vagyok egy rutintalan író – a tehetség az egy más kérdés, arról saját magamat tekintve nem tudok nyilatkozni -, így ha leülök egy tökéletesen sima, fehér lap elé, akkor is kijön belőlem valami használható alap, maximum másnap, egy jóféle ráalvás után átírom egy kicsit (aztán később még többször is, pár év múlva meg elképedve olvasom, hogyan tudtam ilyen rémesen fogalmazni…).

Szóval, a nulláról is kiválóan elő tudok állni bármivel.
De ha van egy VÁZLATOM, akkor ezerszer hatékonyabb és – merem állítani – jobb vagyok.
A vázlatban összeírom a legfontosabb üzeneteket, amiket át akarok adni – tehát az írás/cikk/fejezet CÉLJÁT -, könyv esetében pedig még a fejezeteket is sorba rendezem egymás után, ahogy következni fognak majd sorban. Ez gondolom, semmi újat nem mond, maximum nem szoktad használni, de tudod, hogy létezik a vázlat intézménye.

Nos, ennél is tovább szoktam menni, hosszabb lélegzetvételű műveim kapcsán. Nemcsak összeírom a legfontosabb üzeneteket, nemcsak sorolom a tervezett fejezetek címeit, alcímeit, hanem le is rajzolom magamnak a gondolati ívet.

Szeretem azt az elvet alkalmazni, hogy a mondandóm gondolati íve, úgy kb. az utolsó harmadig folyamatosan emelkedik, míg el nem éri a csúcspontját, aztán szépen, az utolsó harmadban lecsengetem, elvarrom a szálakat.

Illetve szoktam még az első harmad elérésekor alkalmazni a „kedélyborzoló” módszert, amikor megvillantok, elővetítek olyan témákat, amikre az olvasó már ott és azonnal le akarna csapni, de én még körbemagyarázom – mivel jobban értek ahhoz, amiről írok, mint az olvasóim, TUDOM, hogy még más aspektusból is meg kell mutatnom -, akár többször is, hogy annál nagyobb legyen az AHA élmény, a katarzis.

Ebből kifolyólag körülbelül úgy néz ki nálam egy könyv – vagy online tanfolyam – gondolati íve, mint mikor egy nagy hegyre mész fel, ahol vannak a csúcs előtt kisebb magaslatok és csúcsocskák, és aztán a végén szépen leereszkedsz.

Szóval, a 0. tippem: legyen vázlatod és rajzold meg a gondolati ívet!

1.) Írj reggelente! – Az agyunk leginkább a délelőtti órákban a legfrissebb. A testünk, éppen ébredés után a legpihentebb, ilyenkor még nem esik nehezünkre 2-3 órát a számítógép vagy írógép előtt ülni. Létezhet, hogy délutánra, vagy akár éjszakára száll meg az ihlet, de a profi írók nem bízzák a véletlenre. Leülnek és írnak. Friss aggyal.

Ezek is érdekelhetnek az írással kapcsolatban:

7+1 tipp, hogy legyen ihleted az íráshoz>>

Ez a három hiba tönkreteheti az írói ambícióidat>>

93 kihagyhatatlan tipp íróknak>>

Szokásos írói kétségek>>

Mi az az írói válság?>>

 

2.) Írj délutáni alvás után! – Majdnem olyan hatékony, mint a délelőtti írás. Ha tudod, hogy haladnod kell, akkor jobb, ha beiktatsz egy koradélutáni szundikálást, hogy aztán a koraesti órákban szárnyaljon az agyad. Az írás nemcsak kreativitás, hanem komoly kognitív munka. Tessék sokat pihentetni azt az agyat! (Kisgyerekeseknek tipp: feküdj le a gyerekkel aludni délben, vagy délután.)

 

3.) Haladj fejezetenként! – Nincs borzasztóbb, mint az összeszedetlen, gondolati ívvel nem rendelkező könyvek garmadája, amin aztán szerkesztők hada dolgozhat, hogy eladhatóvá váljon. Kis költségvetéssel dolgozóknak javaslom kiváltképp: írj sorban! Az írás közbeni ide-oda csapongást észre fogja venni az olvasó is, mégpedig a végeredményen!

 

4.) Minden nap írj! – Létezhet az úgynevezett alkotói válság, de ezek sosem hosszú életűek, és egyébként is önértékelési problémákból fakadnak, illetve ötlethiányból. Ha nem írsz minden nap, akkor az agyad elveszíti a ritmust. Akkor is írj minden nap, ha három nap múlva a nagy részét kitörlöd! Dolgoztasd az agyad, mert munka nélkül sosem lesz készen a könyv!

 

5.) Írj minden nap előre eltervezett mennyiséget! – A leghatékonyabb írók sokat írnak egyszerre, és azt is minden nap (lásd előző pont). Nem lehet napi egy-két sorral összeállítani egy valóban jó írást. Tervezd el, hogy naponta hány oldalt írsz, és tartsd is magad ahhoz a tervhez! Naponta 5-6 A4-es oldalnyit megírni – normál betűtípussal – szép teljesítmény, és elég ahhoz, hogy valóban készüljön az a könyv, ne csak senyvedjen.

 

6.) Ha kínnak érzed az írást, ne írj! Ne próbálkozz, hagyd ott! Menj el a géptől, a kézirattól, csinálj valami teljesen mást, ha lehet, akkor máshol. Hamarosan azt fogod észrevenni, hogy visszavágyódsz a könyvhöz. Na, akkor viszont uzsgyi vissza, és hadd jöjjenek azok a gondolatok!

 

7.) Ha teljesen elakadsz a témával, akkor olvass írás helyett! Vigyázat! Ne olvass olyasmit, ami nem kívánt hatással lehet az írásmódodra! Olvass olyasmit, ami nem befolyásolja később a te írott szövegedet (nálam a saját könyvemhez hasonló stílusú könyvek olvasása szokott segíteni, a homlokegyenest más stílusú könyvek olvasása viszont hátráltatni szokott, de ez nálad pont fordítva is lehet.)

 

8.) Csak óvatosan a szénhidrátbombákkal! – A csoki, kávé, tészták fellobbantják ugyan az agyunkat, de aztán gyorsan el is száll az energia, magával rántva az ihletet és kitartást is. Sok zöldség, lassan felszívódó szénhidrát, gyümölcs, gyümölcsteák, némi mézzel, ezek segíthetnek, illetve egye fene, jóféle, egészséges étcsokit ésszel lehet fogyasztani.

Továbbá még ezek is érdekelhetnek az írásról:

Miből élnek az írók?>>

5 tévhit a jobb agyféltekéről és a jobb agyféltekés módszerről>>

7 tipp, hogyan lektoráld a könyvedet>>

 

9.) Csend legyen! Csend legyen? – Vannak, akik gyerekzsivaj, autódudálás, és edénycsörgés közepette is kiválóan tudnak írni, de általában nem gond, ha adódik némi nyugalom az író körül. Számomra nem megalkotni nehéz az írásaimat, hanem például átírni, korrigálni. Na, ilyenkor kell a nyugalom. Íráshoz kevesebb nyugival is megelégszem.

 

10.) Magányosan? – Szokás és személyiség kérdése, de azt vettem észre, hogy a teljes elszigeteltség egyáltalán nem tesz jót sem az írónak, sem a műnek. Napi néhány óra viszonylagos nyugalom kiváló hatású lehet, de hetekre, hónapokra elzárkózni a világ elől… Hát, az nem embernek való. Nem kell atombunkerbe vonulni ahhoz, hogy jó könyvet írjunk. Sőt, a mozgalmasság, a csőlátás elkerülése azzal, hogy jelen maradunk a világban, ahhoz is vezethet, hogy az írásunk színesebb, életszerűbb, fogyaszthatóbb – ezáltal eladhatóbb – is lesz.

+bónusz, hogy lásd, mennyire szeretlek :): Csináld úgy, ahogy neked jó, ahogy te szereted, a lényeg, hogy jól érezd magad írás közben és utána, és soha ne kelljen stresszesnek, kiábrándultnak lenned, mert ilyen gyönyörű, de nehéz elfoglaltságot választottál magadnak.

Ezeket a tippeket 2020-ban összefoglaltam videóban is, kibővítve példákkal és magyarázatokkal:

Sok sikert!

Vidi Rita